Lackó Miklós
történész
Született: 1921. augusztus 15. Budapest
Meghalt: 2010. szeptember 13. Budapest
Család
Sz: Mayer Eleonóra. Apja szíjgyártó és bőröndös mester volt. F: Fonó Zsuzsa pedagógus. Fia: Lackó Mihály (1948–1997) történész, kandidátus, ikerleányai közül: Lackó Mária (1950–) közgazdász, kandidátus.
Iskola
A budapesti Zrínyi Miklós Reálgimnáziumban éretts. (1939), származása miatt nem tanulhatott tovább, szíjgyártó és bőröndös tanonc, majd szakmunkás (1939–1942), munkaszolgálatos (1942–1944). A Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem középiskolai szakos tanári okl. szerzett (1948), a történelemtudományok kandidátusa (1961), doktora (1978).
Életút
Az MSZDP VII. kerületi ifjúsági csoportjának tagja (1940–1945), majd belépett az MKP-be (1945. febr.). Egyetemi tanulmányai idején az Ifjúság, c. MADISZ-hetilap, majd a Magvető c. EPOSZ-lap szerkesztője (1946–1948), az MDP KV pártiskolán a történelem és a munkásmozgalom-történet tanára (1948–1955); közben uo. a hat hónapos központi agitációs-propaganda iskola vezetője (1954–1955). Az MTA Történettudományi Intézete (TTI) tud. munkatársa (1955–1962), tud. főmunkatársa (1962–1978), tud. tanácsadója (1978–1985), nyugdíjas tud. tanácsadója (1985-től); a Legújabbkor-történeti Osztály csoportvezetője (1957–1971), osztály-, majd főosztályvezetője (1971–1985). A JATE BTK előadó tanára (1972–1974). Az MTA–TMB-n Czóbel Ernő aspiránsa (1952–1955).
Az MTA TTI MSZMP alapszervezeti párttitkára (1957–1962).
Új- és legújabbkori magyar politika-, művelődés- és társadalomtörténettel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a magyar munkásság társadalmi fejlődésének, összetételének, szociális magatartásának vizsgálata terén. Nevéhez fűződik az Európában szinte egyedülálló magyar származásstatisztikai forrásanyag feltárása és első feldolgozása. Összefoglaló monográfiát írt a magyarországi fasiszta mozgalmak történetéről, elsőként vizsgálta azok társadalmi bázisát, majd összehasonlító tanulmányokban elemezte a közép- és kelet-európai fasizmusokat. Vizsgálta még a két világháború közötti, elsősorban az 1920-as–1930-as évtizedfordulón kialakult szellemi-ideológiai válsághelyzet művelődéstörténeti, tudománytörténeti és eszmetörténeti kérdéseit.
Jelentősek a magyarországi népi mozgalom kialakulásával, az Új Szellemi Front ideológiájával, valamint Lukács György (1885–1971) és Révai József (1898–1959) munkásságával foglalkozó dolgozatai. Elsőként tett kísérletet a magyarországi 20. század eleji irodalmi, művelődéstörténeti, természettudományos és művészi ideológiák szintézisére.
Elismertség
Az MTA Történettudományi Bizottsága tagja (1956–1976), az MTA–TMB tagja (1993–1995).
A Magyar–Francia Történész Vegyes Bizottság tagja.
Elismerés
Munka Érdemrend (1955; ezüst, 1971).
Akadémiai Díj (1962, 1965 [megosztott], 1966 [megosztott], 1979), Eötvös József-koszorú (2003).
Főbb művei
F. m.: A magyar ipari munkásság összetételének alakulásáról. 1930–1949. Történeti statisztikai tanulmány. (Századok, 1958)
Adalékok a budapesti munkásság összetételéhez az 1920-as évek végén. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 6. Bp., 1958)
Ipari munkásságunk eredetéről és társadalmi forrásairól. Kand. értek. (Bp., 1959)
Népi demokráciánk történetéből. Küzdelem az ország gazdasági újjáépítéséért, a népi demokratikus vívmányok védelméért és továbbfejlesztéséért. (Történelmi Szemle, 1959)
Gyári munkásságunk összetételéről az ipari forradalom időszakában. (Századok, 1960)
Ipari munkásságunk összetételének alakulása. 1867–1949. (Bp., 1961)
Vázlat a szélsőjobboldali mozgalmak társadalmi hátteréről Magyarországon az 1930-as években. (Történelmi Szemle, 1962)
A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez. 1935–1937. (Századok, 1963)
Nyilasok, nemzetiszocialisták. 1935–1944. (Bp., 1966; Studia Historica. 2. angol nyelvű rövidített kiad. Bp., 1969)
A legújabbkori történet kutatásának néhány kérdése. (Századok, 1967)
A magyar munkásosztály fejlődésének fő vonásai a tőkés korszakban. (Bp., 1968)
Gazdaság, társadalom, társadalmi-politikai gondolkodás Magyarországon a kapitalizmus korában. Hanák Péterrel és Ránki Györggyel. (Történelmi Szemle, 1969)
A könyörtelen humanizmus hagyománya. Jancsó Miklósról történész szemmel. (Filmkultúra, 1971)
A francia szociológia és a munkásosztály integrálódásának elmélete. (Társadalomtudományi Közlemények, 1971)
Az Új Szellemi Front történetéhez. (Századok, 1972)
Ostmitteleuropäischer Faschismus. (Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte, 1973)
Tanulmányok a magyar munkásosztályról Többekkel. (Bp., 1973)
A Blum-tézisek. (Történelmi Szemle, 1974)
A népi mozgalom az 1930-as évek magyar szellemi válságában. (Történelmi Szemle, 1975)
Szellemi irányzatok és társadalomtudomány a két világháború között. (Valóság, 1975)
Válságok – választások. Történelmi tanulmányok a két világháború közötti Magyarországról. (Társadalomtudományi Könyvtár. Bp., 1975)
A magyar film és a történelem. (Történelem és tömegkommunikáció. Szerk. Vass Henrik. Bp., 1976)
A politikai ideológia irányzatai. Közoktatás és művészet az ellenforradalmi korszakban. (Magyarország története. 8. köt. Bp., 1976)
Szellemi és kulturális áramlatok Magyarországon a két világháború között, különös tekintettel az 1930-as évekre. Doktori értek. (Bp., 1977)
Történelem és publicisztika. (Jelenkor, 1977)
Sziget és külvilág. Kerényi Károly és a magyar szellemi élet. (Antik Tanulmányok, 1978)
Két Révai-írás. (Alföld, 1978)
A 100%. Ideológia, kultúra, irodalom. Adalékok Lukács György publicisztikai működéséhez az 1920-as évek második felében. (Századok, 1979)
Politik, Kultur, Literatur. Beiträge zur publizistischen Tätigkeit von Georg Lukács in der zweiten Hälfte der zwanziger Jahre. (Studia Historica. Bp., 1980)
Szerep és mű. Kultúrtörténeti tanulmányok. (Bp., 1981)
Demokratikus érzület és értelmiség. Az értelmiség politikai arculatáról a két világháború között. (Világosság, 1981)
Szekfű Gyula és kortársai. (Valóság, 1983)
Szekfű, Bethlen és az Encyclopaedia Britannica. (Történelmi Szemle, 1984)
Political Thinking in the War Years. Gyula Juhász. (The New Hungarian Quaterly, 1984)
Bujdosó vagy szabadságszerető realista? Viták a nemzeti jellemről. (Kortárs, 1985)
Szellemi élet és tudomány a harmincas években. (Műhely, 1985)
Grünwald Béla: Az új Magyarország. (Történelmi Szemle, 1985)
Gyula Szekfű and the Encyclopaedia Britannica. (The New Hungarian Quaterly, 1985)
Viták a nemzeti jellemről a XX. század első felében. (Előadások a Történettudományi Intézetben. 8. Bp., 1987)
Korszellem és tudomány. 1910–1945. Tanulmányok. (Bp., 1988)
Gépgyári munkások az 1930-as években. A Hofherr és Schranz gyári munkásfelmérés eredményei. (Századok, 1989)
A magyar kommunista mozgalom és a nemzeti kérdés. (Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1989)
Trianon és a magyar kultúra. (Világosság, 1990)
Az Erdélyi Helikon és az erdélyi magyar–szász kapcsolatok a két világháború között. (Polgárosodás Közép-Európában. Tanulmányok Hanák Péter 70. születésnapjára. Szerk. Somogyi Éva. Bp., 1991)
Európa és Magyarország a 20. század első felében. Vázlat a magyar kultúra európai kapcsolatairól. (Magyar Tudomány, 1991)
Történelmi „neopozitivizmus” – irodalmi újrealizmus. (Holmi, 1992)
A zsidó értelmiség a holocaust előtt. (Magyar Tudomány, 1994)
Zsidók a budapesti irodalomban. 1890–1930. (Budapesti Negyed, 1995)
„Az ősszféra – a közvetlen valóság-átélés világa.” Fülep Lajos és Tolnay Károly. (Kritika, 1995. 1.)
Sziget és külvilág. Vál. tanulmányok. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 18. Bp., 1996)
A kultúrfilozófus Prohászka Lajos. (Századvég, 1996)
Kerényi Károly és Fülep Lajos a mitológiáról. (Kritika, 1997. 1.)
Egy nemes konzervatív. A kultúrfilozófus Prohászka Lajos. (Történelmi Szemle, 1998)
A két világháború között. (Budapesti Negyed, 1998)
Az ifjúkonzervatívok és az ellenkultúra. (Világosság, 1999)
A magyar konzervatívok legképzettebb publicistája. Asbóth János: Korunk uralkodó eszméi. (Századvég, 2000), A történész Szabó Miklós. (Világosság, 2000)
Veszélyes neokonzervativizmus. Szabó Miklós posztumusz könyvéről. (Mozgó Világ, 2003)
Molnár Erik és a hatvanas évek történészvitája. (Századok, 2008).
F. m.: szerk.: Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. Szerk. (Bp., 1955)
Balázs Béla: Népmozgalom és nemzeti bizottságok. Sajtó alá rend. (Bp., 1961)
Húsz év. Tanulmányok a szocialista Magyarország történetéből. Szerk. Szabó Bálinttal. A bevezetést Vass Henrik írta. (Bp., 1964)
Schmidt, Paul: Hitler tolmácsa voltam. Ford. Réti Lászlóné. Az utószót írta. (Bp., 1971)
A két világháború közötti Magyarországról. Szerk. (Vélemények, viták. Bp., 1984)
Kerényi Károly: Beszélgetések levélben. Az előszót írta. (Bp., 1989)
A tudománytól a tömegkultúráig. Művelődéstörténeti tanulmányok. 1890–1945. Szerk. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 14. Bp., 1994)
Filozófia és kultúra: írások a modern magyar művelődéstörténet köréből. Szerk. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 28. Bp., 2001).
Irodalom
Irod.: Rugási Gyula: Sziget és külvilág. A 80 éves L. M. köszöntése. (Világosság, 2001)
Zeke Gyula–Sebestyén László: Utcakő, pléh-Krisztus, Károlyi-kert, Rézangyal. Beszélgetés L. M.-sal. (Budapest [folyóirat], 2007)
Pótó János: L. M. (Történelmi Szemle, 2010)
Hajdú Tibor: L. M. halálára. (Mozgó Világ, 2010)
Rugási Gyula: De consulatione historiae… L. M. (Holmi, 2010)
Pótó János: L. M. műveinek bibliográfiája. (Történelmi Szemle, 2012).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017
