Kunszt József

Született: 1790. június 28. Zubrohlava, Árva vármegye
Meghalt: 1866. január 5. Pest

Iskola

Az esztergomi papnevelő intézetben, a bécsi Pázmáneumban tanult (1810–1813), pappá szentelték (1813).

Életút

Drégelypalánkon segédlelkész (1813–1814), majd nagybátyja, Kovalik János, triburi választott püspök és érseki helynök jóvoltából az esztergomi érseki iroda levéltárnoka, szentszéki jegyzője (1814–1820). A bécsi Pázmáneum alkormányzója (1820–1830), kormányzója (1832–1845); közben, mint helyettes kormányzó, az intézet vezetője (1824–1825). A pozsonyi társaskáptalan kanonokja (1830–1836), esztergomi kanonok (1836–1840), sasvári főesperes (1840–1845), az esztergomi érsek általános helyettese (1845–1847), káptalani helynök (1847–1850). Kassai püspök (1850–1852; kinevezték: 1850. máj. 30.; felszentelték: 1850. aug. 25.; elfoglalta székét: 1850. okt. 4.), kalocsai érsek (1852. máj. 15.–1866. jan. 5.). Veszprémvölgyi c. apát (1833-tól), prépost (1844- től), fárói választott püspök (1848-tól).

Kalocsán új nőnevelő intézetet építtetett (1850-ben), majd a kalocsai négyosztályú gimnáziumot főgimnáziummá fejlesztette. Kalocsán tartományi zsinatot tartott (1863-ban). Bőkezű mecénás volt, hatalmas összegeket költött jótékony célokra, Kalocsán 200 000 forintos alapítványt tett az érsekség fejlesztésére. A Magyar Nemzeti Múzeumnak (MNM) régi műkincseket adományozott, ill. a Magyar Tudós Társaságnak 21 000 koronát adott (1860-ban).

Emlékezet

Emlékére és a kalocsai érsekség fennállásának 1000 éves évfordulójára Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Kunszt József-díjat alapított (2001-ben; minden évben három pedagógus kaphatja meg, máj. 15-én, Kunszt József érseki kinevezésének emléknapján). Kalocsán, a Szent István utcában szobrát is felállították (Nagy Sándor alkotása, 2000-ben), s uo. utca is őrzi emlékét (Kunszt József utca).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013