Gartner Pál
orvos, neurológus
Született: 1900. augusztus 3. Szelepcsény, Bars vármegye
Meghalt: 1975. március 6. Budapest
Család
Sz: Gartner Miksa szatócs, Goldstein Irén. F: 1928-tól Szölőssi Magdolna. Leánya: Gordon Zsuzsa (1929–) színésznő. Elvált. Második házasságából született leánya: Gartner Katalin.
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen tanult (1918–1919), diákmozgalmi tevékenységéért kizárták (1919), a prágai német egyetemen folytatta tanulmányait (1920–1923), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1925), a válogatott fejezetek a mélylélektan tárgyköréből magántanári képesítést szerzett (1946).
Életút
A nagykállói Állami Elmegyógyintézet ápolója, alorvosa (1925–1926), a bp.-i Szabolcs utcai Kórház gyakornoka, segédorvosa, alorvosa (1926–1933), munkásmozgalmi tevékenységéért elbocsátották (1933), munkanélküli (1933–1936). A bp.-i Schwartzer Intézet igazgató főorvosa (1936–1939), munkaszolgálatos légóorvos (1939–1944). Az Országos Elmemegfigyelő Intézet igazgató főorvosa (1945–1946), az Alsóerdősori Korányi Kórház alorvosa, mb. főorvosa (1946–1950), osztályvezető főorvosa (1950–1970). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1946–1948).
Az MSZDP, ill. az SZDP tagja (1919-től), a párt orvoscsoportjának egyik vezetője. Az Orvosegészségügyi Szakszervezet alelnöke (1946–1948). A Szabad Szakszervezetek képviseletében az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1944–1946).
Szociálpszichológiával, gyakorlati ideg- és elmegyógyászati kutatásokkal foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a lelki betegségek pszichoanalitikus és mélypszichológiai gyógyítása terén, különösen értékesek az öngyilkossággal kapcsolatos mélylélektani megfigyelései. Egyik első alkalmazója volt a hipnózisnak és a szuggesztiónak. Elmeszakértőként közreműködött Matuska Szilveszter perében, majd a II. vh. után a magyarországi háborús bűnösöket analizálta (Fasiszta lelkek, Szirmai Rezsővel, 1946). Jelentős szerepet játszott a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetének megszervezésében. Mű- és szakfordítói tevékenysége is jelentős, szakfordítóként elsősorban Wilhelm Stekel (1868–1940) osztrák pszichológus népszerű műveit tolmácsolta.
Emlékezet
Még életében megalakította a róla elnevezett Gartner Pál-díjat, amellyel évente fiatal pszichoanalitikusokat, ill. szociálpszichológusokat jutalmaztak.
Elismertség
A Magyarországi Független Orvosanalitikusok Egyesületének titkára. Az Aktív Analitikus Orvosok Nemzetközi Egyesületének magyarországi elnöke (1943).
Főbb művei
F. m.: A hipnózis és szuggeszció értelmezése és alkalmazása a modern pszichiátriában. (Lélekkutatás, 1929)
Az orvosanalysis jelentősége és indicatioi. (Gyógyászat, 1931)
Ankét a kitérésekről. Ankétsorozat a zsidóság problémáiról. Kiss Arnolddal, Sass Irénnel. (Bp., 1931)
Lelki betegségek keletkezése és gyógyítása. (Bp., 1932)
Fragmentumok az analytikus az orvosgyakorlatból. (Gyógyászat, 1933)
Ösztön, kultúra, illúziók. Az ember harca a civilizáció rabságában. (Bp., 1934)
Ösztön-kultúra, illúziók. (Wien, 1934)
Az öngyilkos öntudata. (Emberismeret, 1934 és Az öngyilkos. Bp., 1935)
Szenvedélyek és kedélybetegségek mélylélektana és gyógyítása. (Bp., 1939)
Narkophiliás állapotok gyógyítása. (Gyógyászat, 1939)
„Bűn” és büntetés. (Bp., 1939; 2. kiad. 1940)
Válságos lelki élmények. (Bp., 1943)
Fasiszta lelkek. Pszichoanalitikus beszélgetések a háborús főbűnösökkel a börtönben. Szirmai Rezsővel. (Bp., 1946)
Lélektan és kórlélektan mélypszichológiai megvilágításban. (Bp., 1949)
Adatok a morphinismus pathogenesiséhez. Új morphinelvonó kezelés alkalmazása. Ifj. Kelemen Endrével. (Ideggyógyászati Szemle, 1952)
Alkoholelvonás reflexkondicionálással. Récsey Bélával, Reuter Carmennel. (Orvosi Hetilap, 1955. 36.)
CO intoxikáció okozta encephalopathia gyógykezelése. (Orvosi Hetilap, 1960. 47.)
Kísérletek feltételes reflex tartósítására. (Orvosi Hetilap, 1963. 21.)
Fasiszta lelkek. Szirmai Rezsővel. Erős Ferenc és Karsai László tanulmányaival. (2. bőv. kiad. Bp., 1993)
ford.: Stekel, Wilhelm: Üzenet az anyáknak. Ford., az előszót írta. (1–2. kiad. 1930)
Bp., 1935)
Stekel, Wilhelm: A modern házasság. (Bp., 1931).
Irodalom
Irod.: H. L.–S. M.: G. P. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1994)
Balog Iván: Fasiszta lelkek. (Thalassa, 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
