Wenckheim Béla, br.

Született: 1811. február 16. Pest
Meghalt: 1879. július 7. Budapest

Család

A család 16. sz.-ban élt egyik őse, Wenck Dániel 1559-ben kapott címeres levelet. A birodalmi nemesség, az osztrák örökös lovagi rang megszerzése után Wenckheim József (1733–1803) és öccse, Wenckheim Xavér Ferenc (1736–1794) 1776-ban nyerte el az osztrák, 1781-ben a magyar bárói méltóságot. Sz: Wenckheim József (1778–1830), br. Orczy Terézia (1790–1875). Testvére: Wenckheim József (1809–1869), Wenckheim László (1814–1879), Wenckheim Rudolf (1814–1889) és Wenckheim Krisztina.

Iskola

Már 16 évesen Pesten jogot végzett (1827), patvarista (= joggyakornok és ügyvédjelölt; 1827–1828), jurátus (1828–1830), ügyvédi vizsgát tett (1830).

Életút

Jurátusként Pozsonyban és Pesten a jogász ifjúság egyik hangadója. Tanulmányai befejezése után Békés vm. aljegyzője (1831–1832), táblabírája (1832–1837), alispánja (1837–1848); közben az országgyűlés egyik követe (1839–1840), s beválasztották a Btk. reformjára kiküldött országos bizottságba (1840). A Főrenditábla tagja (1847–1848), Békés vm. főispánja (1848. ápr.–1849. aug., 1860–1861, 1865–1867). István nádor udvarmestere (1848. jún.–szept.). A kiegyezés után megalakult első, gr. Andrássy Gyula vezette kormányban belügyminiszter (1867. febr. 20.–1869. okt. 21.), majd a király személye körüli miniszter (1871. máj. 19.–1879. júl. 7.), ezzel együtt a Szent István-rend kancellárja. Miniszterelnök (1875. márc. 2.–1875. okt. 20.), Gr. Tisza Kálmán kormányának belügyminisztere (1878. okt. 11.–1878. dec. 5.). A Főrendiház tagja (1869–1878).

A reformkor egyik meghatározó politikusa, gr. Széchenyi István köréhez tartozott. Részt vett a magyarországi lóversenyzés elindításában, a pesti Nemzeti Casino megalapításában, kezdeményezte a Békésmegyei Gazdasági Egyesület megszervezését. A forradalom és szabadságharc idején, mint főispán jelentős szerepet játszott a Békés vm.-i honvédzászlóalj felállításában. A világosi fegyverletétel után (1849. aug. 13.) bujdosni kényszerült (1850-ben amnesztiát kapott). Az 1860-as években tért vissza újra a közéletbe, rövid miniszterelnökségét csak átmeneti időre, és a választások lebonyolítására vállalta (mint miniszterelnök királyi biztos volt az országgyűlés berekesztésének foganatosítására: 1875. máj. 21–24-én; az országgyűlési választások után, okt. 20-án lemondott posztjáról). Híres volt jótékony adományairól, nagyobb összegekkel támogatta a magyarországi vadászatokat és a kibontakozó hazai sportéletet. Maga és testvérei nevében 2100 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak, a felajánláshoz valamennyi testvére csatlakozott (szintén 2100 koronával, 1860-ban).

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a körösladányi (Békés m.) családi sírboltban nyugszik. A síremléket a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban). A magyar kormány megbízásából Ferenc József császár a hazai telivértenyésztés fellendítésére létrehozta az ún. Ötös tenyészbizottságot, s a bizottság által kezelt alap kamataiból Angliában és a kontinensen telivéreket vásároltak, amellyel megalapozták a magyar telivértenyésztést. A bizottság elnöke br. Wenckheim Béla volt. Tiszteletére Fadrusz János elkészítette és felállította bronz és márvány lovas szobrát (Kisbéren, a lovarda épülete előtt, 1901-ben). Körösladányban, a róla elnevezett Wenckheim Béla utcában, a helyi általános iskola előtt mellszobra látható (Györfi Sándor alkotása, 2000; a művész a kápolnában található korabeli gipszszobrokat öntötte bronzba).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013