Aba-Novák Vilmos
festőművész, grafikus
1912-ig Novák Vilmos; 1938-tól vitéz
Született: 1894. március 15. Budapest
Meghalt: 1941. szeptember 29. Budapest
Temetés: 1941. október 1. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Dédapja, anyai: Ritter Eduárd (1808. szept. 28. Wieden–1853. szept. 5. Bécs) festőművész.
Nagyszülei: Novák Mátyás (1812. Uholitz, Csehország–1880. Ipolytarnóc), Hoffmann Júlia (1830. Budohostice, Csehország–1910. Losonc); ill. Waginger Mihály (1838–), Ritter Róza (1844–1894. dec. 24. Bp. Temetés: 1894. dec. 26. Kerepesi út). Ritter Róza Waginger Mihály halála után, 1877. okt. 28-án újra férjhez ment.
Ritter Róza 2. férje: Kordina Zsigmond (1848. febr. 1. Újszandec, Galícia, Lengyelország–1894. jún. 3. Graz, Ausztria. Temetés: 1894. jún. 7. Kerepesi út) gépészmérnök, mozdonytervező, a magyar kir. államvasutak gépgyárának főfelügyelője és igazgatóhelyettese.
Szülei: Novák Gyula (1859. okt. 26. Balassagyarmat–1933. máj. 10. Bp. Temetés: 1933. máj. 12. Farkasrét) vasúti mérnök, Waginger Róza (1868. Bécs–1945) bécsi polgárleány.
Waginger Róza testvére: Waginger Mihály (1873. Bécs–1918. márc. 2. Bp.) mérnök és Waginger Helén (= Waginger Ilona, 1874. Bécs–) amatőr festő, Kerékjártó Gyula hegedűművész felesége.
Testvérei: Novák Gyula (1890. jún. 5. Bp.–1962) és Dunst Lászlóné Novák Mária (1897. nov. 16. Bp.–1931. okt. 10. Bp.) tanítónő.
Felesége: 1925. jan. 24.–1941. szept. 29.: Vulkovics Katalin (1896. ápr. 4. Bp.–1959. nov. 6. Bp. Temetés: 1959. nov. 11. Farkasrét), Vulkovics Ferenc (1864. febr. 6. Buda, Tabán–1918. jan. 7. Bp.) és Bosnyákovics Erzsébet (1869. okt. 19. Buda, Tabán–1934. ápr. 16. Bp.) leánya.
Gyermekei, leánya: Kováts Ivánné, ill. Szarka Józsefné Aba-Novák Judit (1928. júl. 21. Bp.–2003. febr. 13. Bp.) művészettörténész.
Erdélyi Máriától született fia: Aba-Novák Sándor Vilmos (1916. jan. 22. Jászárokszállás, Jász-Nagykun-Szolnok vm.–1943. jan. 19. Ilovszkoje-Kazakoje, Szovjetunió) hősi halált halt a keleti fronton.
Unokája: Kováts Kristóf (1952–) nyomdászmérnök, Aba-Novák Vilmos és családja életművének kutatója.
1912-től művésznévként használt Aba előneve, vitézzé avatásával hivatalos neve lett (1938-tól).
Iskola
A budapesti Toldy Ferenc Reálgimnáziumban éretts. (1912), az Országos Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre és Pécsi-Pilch Dezső tanítványaként közép- és felsőfokú rajztanári okl. szerzett (1918); közben az I. világháborúban harctéri szolgálatot teljesített (1914–1918).
Életút
A József Műegyetem Rajz Tanszékének kisegítő tanára (1918–1919), Berény Róbert budapesti Városmajor utcai műtermében dolgozott (Korb Erzsébettel és Patkó Károllyal, 1919), ill. nyaranta Bodajkon, Komárom-Tarjánban, Zebegényben és Mátraszőlősön alkotott (1920–1922), egyúttal az Országos Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor növendékeként utótanulmányokat folytatott (1921–1922). Rómában ösztöndíjas (1928–1930), majd hazatérése után képzőművészeti magániskolát vezetett (1930–1937), az Országos Képzőművészeti Főiskolán az alakrajz ny. r. tanára (1938–1941).
A Belvárosi Képzőművészeti Szabadiskola tanára (1930-tól).
Művészi pályafutása kezdetén Fényes Adolf (1867–1945) mellett Nagybányán alkotott (1921–1923); fiatalkori művei Szőnyi István (1894–1960) korai képeinek szerkezetes stílusát követik. Eredetileg grafikusnak készült, első sikereit rézkarcaival alkotta (Mene tekel, 1924; Savonarola, 1925). Nyolc rézkarcát füzet formájában sokszorosítva Budapesten (1923-ban), 24 képet tartalmazó mappáját Gyomán jelentette meg (1932-ben). A Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként (1928–1930) elsősorban temperaképeket festett, amelyeket a Velencei Biennálén (1930) és az Ernst Múzeumban állított ki (1931). Festményeinek gyakori témája a népélet, a vásárok, a cirkusz világa. Az 1930-as évektől a trecento monumentális falfestményei hatottak rá. A jászszentandrási r. k. templom freskóit (Chiovini Ferenccel, 1933), a szegedi Hősök Kapuja freskóit (1936), a városmajori templom mennyezet- és szentélyfestményeit (1938), a székesfehérvári Szent István-mauzóleum freskóit (1938–1939) és a pannonhalmi millenniumi emlékmű freskóit festette meg (1939). Táblaképeit, freskóit a színek ereje, a tiszta színfoltok erőteljes kontrasztjai, ill. gyakran ezek groteszkségig fokozott túltengése határozta meg. Monumentális műveivel alkalmassá vált az 1930-as évek hivatalos művészeti politikájának közvetítésére; freskói közül többeket részben erre hivatkozva 1945 után lemeszelték. Helyreállításuk 1990 óta folyamatban van (legutóbb, a szegedi Hősök Kapuját állították helyre, 2008-ban).
Emlékezet
A család a budai Pálya utca 4. számú házban lakott, 1898-ban átköltöztek a Pauler utca 15-be, majd a Logodi utca 61-ben laktak. 1932 és 1939 között a Krisztinavárosban élt, és itt alkotta legjelentősebb műveit. Aba-Novák Vilmos Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. A gyászszertartáson az Országos Képzőművészeti Főiskola nevében Pilch Dezső rektor, a Szinyei Merse Társaság részéről Molnár C. Pál festőművész, a Képzőművészek Országos Szövetsége nevében szentgyörgyvári Gyenes Lajos alelnök, a tanítványok részéről Azbej Imre festőművész búcsúztatta. Síremlékét a Farkasréti temetőben egyik mozaikképe díszíti (a síremlék Percz Jenő József alkotása). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).
Halála után, 1942-ben, a XXIII. Velencei Biennálén a magyar kormány külön emléktermet rendezett be tiszteletére. A szegedi Hősök Kapuja freskóján önarcképét is megörökítette. Budapesti, krisztinavárosi otthonán emlékszobrát és -tábláját helyezték el (I. kerület Zsolt utca 7.; Paulikovics Iván alkotása, 2004). Jászszentandráson utca őrzi emlékét, itt látható a Chiovini Ferenccel közösen illusztrált római katolikus templom. A templomon Kő Pál domborműves Aba-Novák emlékműve is megtekinthető (kék anyagból színezett bronz, 1991).
Szolnok város önkormányzata róla nevezte el a városi művelődési és zenei központot (Aba-Novák Kulturális Központ, 2006. szept.-től), a város továbbá tiszteletére Aba-Novák-díjat is alapított. Unokája, Kováts Kristóf, Leányfalun létrehozta az Aba-Novák Galériát (2009-ben), amely elsősorban kortárs művészek alkotásait mutatja be. Legutóbb a debreceni MODEM-ben Aba-Novák, a barbár zseni címmel rendezték meg életmű-kiállítását (2008. ápr. 21.–júl. 26.). Egyik fontos alkotása, a Nagy vurstli 85 millió forintért – rekord összegért – kelt el (Virág Judit karácsonyi aukcióján, 2009. dec. 19-én). Művészetével Supka Magdolna, ill. az utóbbi években Molnos Péter foglalkozott.
Elismertség
A Magyar Rézkarcolók Egyesülete tagja (1923-tól), a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) alapító tagja (1924-től), a Szinyei Merse Pál Társaság tagja (1928-tól), a Munkácsy Céh alapító tagja (1928-tól).
Elismerés
Szinyei Grafikai Díj (1926), a Szinyei Merse Társaság Nagydíja (1928), a Padovai Egyházművészeti Kiállítás Aranyérme (1932), Vindobona Érem (Bécs, 1936), a budapesti Nemzeti Kiállítás Állami Kisaranyérme (1936, 1937), F. Blayr Prize (Chicago, USA, 1936), a Velencei Biennále Nagydíja (1940).
Budapest székesfőváros Jubileumi Nagydíja (1932), Budapest székesfőváros Ferenc József Jubileumi Nagydíja (1932), a budapesti Szent István Emlékkiállítás I. díja (1938).
Corvin-koszorú (1939), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2006).
Kiállítások
F. kiállításai:
egyéni kiállításai: Aba-Novák Vilmos grafikái. Ernst Múzeum (Budapest, 1922)
Aba-Novák Vilmos festményei. Ernst Múzeum (Budapest, 1924)
Aba-Novák Vilmos gyűjteményes kiállítása. Ernst Múzeum (Budapest, 1931)
Carnegie Institute. (Pittsburgh, 1931)
Milánó–Genova–Bergamo–Trieszt (Iványi-Grünwald Bélával, Szőnyi Istvánnal, 1931–1932; 1932–1933)
Knoedler Gallery (London, 1934)
Silberman Gallery (gyűjteményes, Iványi-Grünwald Bélával, New York, 1935)
Zsögöd (1935)
Művésztelep. (Szolnok, 1935)
Székely népéletképek. Fränkel Galéria (Budapest, 1936)
Modern Museum (Chicago, 1936).
emlékkiállításai: Nemzeti Szalon (Budapest, 1942)
MNG–Damjanich János Múzeum (Budapest–Szolnok, 1962)
Móra Ferenc Múzeum (Szeged, 1986)
Centenáriumi emlékkiállítása. Móra Ferenc Múzeum–MNG (Szeged–Budapest, 1994; Szolnok–Nagykanizsa–Tapolca, 1994)
Róma (1998)
Szombathely (1999)
Szakrális témák Aba-Novák Vilmos festészetében. Keresztény Múzeum (Esztergom, 2001)
Volksbank Galéria. (Budapest, 2004)
Lélegző életmű. Aba-Novák Kulturális Központ (Szolnok, 2006)
Aba-Novák, a barbár zseni. MODEM (Debrecen, 2008)
Északi kanonok sor (Esztergom, 2009)
Színek és színek megint. Szent István Király Múzeum Csók István Képtár (Székesfehérvár, 2017)
Válogatás Aba-Novák Vilmos alkotásaiból.
csoportos kiállításai: A KÚT első kiállítása. Ernst Múzeum (Budapest, 1924)
a Munkácsy Céh bemutatkozó kiállítása. Nemzeti Szalon. (Budapest, 1928)
Velencei Biennále (1928–1940: évente)
Római magyar ösztöndíjasok. Nemzeti Szalon. (Budapest, 1931)
Magyar kiállítás. Székely népéletképek. (Bécs, 1936)
Milánói Triennále (1936)
16. Nemzetközi Akvarell Kiállítás. (Chicago, 1937)
Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás. Műcsarnok (Budapest, 1936 és 1937)
Szent István Emlékkiállítás. Műcsarnok (Budapest, 1938)
Magyar mesterművek magángyűjteményekben Nagybányától napjainkig. Tamás Galéria (Budapest, 1941).
F. m.: tollrajzai: Női akttanulmány. (1921)
Fürdőzők. (1922)
Álló női akt. (1922)
Mene tekel. (1924)
Savonarola. (1925).
temperafestményei: Kubikosok. (1932)
Korsóvásár. (1934)
Székely falu. (1936).
olajfestményei: Fésülködés. (1925)
Kettős arckép. (1925)
Önarckép korsóval. (1926)
Cséplés. (1928)
Kalapos önarckép. (1930)
Cirkuszbódé. (1931)
Ebéd. (1931)
Vándorcirkusz. (1932)
Körhinta. (1932)
Székely vásár. (1935)
Felsőbányai körmenet. (1939)
Lacikonyha. (1939)
Vásáron. (1940)
Cirkusz. (1941)
Golgotha. (vázlat, 1941).
F. m.: albumai: Aba-Novák Vilmos nyolc rézkarca. (Bp., Magyar Műkiadó, 1923)
Huszonnégy kép. Venti quattro quadri. Twenty-four Pictures. (Gyoma, Kner, 1932)
írása: Vallomás. Ars poetica. (Művészet, 1931).
Irodalom
Irod.: források, megemlékezések: Kordina Zsigmond. 1848–1894. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Heti Értesítője, 1894. 203–204. o.)
[ifj.] Waginger Mihály budapest-székesfővárosi főmérnök f. hó 2-án elhunyt. (Építő Ipar–Építő Művészet, 1918. márc. 17.)
Aba-Novák Vilmos freskói a Csonkatorony keresztelő-kápolnájában. (Szegedi Szemle, 1931. 18.)
Elhunyt Novák Gyula mérnök, ny. déli vasúti igazgatóhelyettes, Aba-Novák Vilmos festőművész édesapja. (Pesti Napló, 1933. máj. 12.)
Oláh György: Helyszíni szemle Aba-Novák Vilmos híressé vált freskóinál. (Magyarság, 1933. okt. 31.)
Aba-Novák Vilmos freskói a szegedi Hősök Kapuján. (Városkultúra, 1936. 16.)
F. A.: Beszélgetés a Corvin-koszorús Aba-Novák Vilmos mesterrel. (Magyar Nemzet, 1939. febr. 22.)
Puskás Lajos: Aba-Novák a programm-művészetről. (Magyar Nemzet, 1940. márc. 24.)
Elhunyt Aba-Novák Vilmos. (Magyar Nemzet, 1941. szept. 30.)
Meghalt Aba-Novák Vilmos. (Új Magyarság, 1941. szept. 30.)
Gerevich Tiberio: Guglielmo Aba-Novák. (Corvina, 1941)
Radocsay Dénes: Aba-Novák Vilmos meghalt. (Nemzeti Újság, 1941. szept. 30.)
Szőrédi, Elena: Una mostra in memoria Guglielmo Aba-Novák. (Corvina, 1942)
Vinkler László: Aba-Novák Vilmos. (Délvidéki Szemle, 1942. 1.; és Szeged [folyóirat], 1993)
Dósa József: Ilovszkoje védelme 1943. január havában. [Elesett Aba-Novák Sándor.] (Magyar Szárnyak, 1944. márc. 15.)
Elhunyt Vulkovics Katalin, Aba-Novák Vilmos festőművész özvegye. (Magyar Nemzet, 1959. nov. 7.–Új Ember, 1959. nov. 22.)
Haits Géza: Aba-Novák Vilmos – mai szemmel. (Vigilia, 1962. 9.)
Aba-Novák Vilmos a művészet hivatásáról. Közli: Maksay László. (Művészet 1963. 4.)
Perneczky Géza: Az Aba-Novák freskók problémája. (Népszabadság, 1963. márc. 6.)
Rózsa Gyula: Hová tegyük Aba-Novákot? Adalékok egy múzeumi vitához. (Népszabadság, 1977. szept. 11.)
Bajkay Éva: Aba-Novák Vilmos Amerikában. (Új Művészet, 1994)
Fekete Judit: A legjobbak tudták, ki volt Aba-Novák Vilmos. A száz éve született festőről vall gyermeke, Aba-Novák Judit. (Magyar Nemzet, 1994. márc. 29.)
P. Szabó Ernő: A Szent Korona és a Szent Jobb története. Falképek újjászületés előtt. (Új Magyarország, 1994. aug. 19.)
Szatmári Gizella: Száz éve született Aba-Novák Vilmos. (Magyar Világlap, 1994. 9.)
Vajna Tamás: Új Leonardo-kép. Aba-Novák rehabilitáció. (Heti VG, 1998. 35.)
Kovács Zoltán: Aba-Novák, a feledhetetlen. (Erdélyi Művészet, 2001. 2.)
Farkas Adrienne: Hogy lehet megalázni egy festőzsenit? (Demokrata, 2002. 7.)
Zalán Tibor: Testek A-tól Z-ig. Szövegvázlatok korai Aba-Novák akttanulmányokhoz. (Tiszatáj, 2008. 2.)
Molnos Péter: Egy festő diplomáciai szolgálatban. Aba-Novák „politikus” képei. (Rubicon, 2013. 6.)
Molnos Péter: Újrafestve Gerevich Tibor és Aba-Novák Vilmos (M. P.: Aranykorok romjain. Tanulmányok a modern festészet és műgyűjtés történetéből a Kieselbach Galéria alapításának huszadik évfordulóján. Bp., 2015)
Gerevich Tibor és sokrétű hagyatéka. Aba-Novák Vilmos, Jeges Ernő és a kultúrpolitika a Horthy-érában. – Bartók, Dési-Huber, Aba-Novák és Schöpflin levelei Gerevich Tibornak. Közli: Markója Csilla. (Enigma, 2018)
Nátyi Róbert: „Személyes teljesítményednek megfelelő elismertetést szerezni – ez mindenki dolga.” Aba-Novák Vilmos és Buday György kapcsolata. (Tiszatáj, 2019. 3.).
Irod.: önálló művek: Veress Károly: Vitéz Aba-Novák Vilmos Egy. szakdolgozat. (Bp., Magyar Képzőművészeti Főiskola, 1942)
B. Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos Monográfia és kand. értek. is. 44 táblával. (Bp., Corvina, 1966; 2. kiad. 1971)
Forrai Kornélia–Tóth Attila: A szegedi Hősök Kapuja és az Aba-Novák-freskók restaurálásának története. (A Tisza hangja 135. Szeged, Bába Kiadó, 2001)
Aba-Novák Vilmos tevékenységére vonatkozó iratok a Magyar Országos Levéltárban. Közreadta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta D. Tóth Béla. (Ars Hungarica, 2002. 1. és külön: Bp., 2002)
Molnos Péter: Aba-Novák. Monográfia. A műtárgyjegyzéket összeáll. Kováts Kristóf. (Népszabadság Könyvek. Bp., 2006)
B. Supka Magdolna: A pannó. Aba-Novák Vilmos monumentális alkotása. Szerk. Bényi Eszter. Magyar, francia és angol nyelven. (Bp., Holnap Kiadó, 2008)
Bizzer István: Aba-Novák Vilmos. (Metró Könyvtár. A magyar festészet mesterei. 17. Bp., 2009)
Kaszás Sábor: Aba-Novák Vilmos: Kikötő, 1930. (Bp., Virág Judit Galéria és Aukciósház, 2017)
Szűcs György–Zsákovics Ferenc: Aba-Novák Vilmos, Nagy Imre és művészbarátaik. (A Csíki Székely Múzeum kiadványa. Csíkszereda, 2018).
Irod.: tanulmányok, népszerű írások: Ybl Ervin: Aba-Novák Vilmos művészete. (Magyar Művészet, 1931. 3.)
Gerevich Tibor: Aba-Novák Vilmos és az új magyar művészet. (Magyar Szemle, 1941)
B. Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos festészetének nemzeti sajátosságairól. (A MNG Közleményei, 1960)
B. Supka Magdolna: Szolnok szerepe Aba-Novák Vilmos festészetében. (Jászkunság 1962. 2.)
Rózsa Gyula: Aba-Novák Vilmosról. Egy monográfia ürügyén. (Népszabadság, 1967. febr. 1.)
B. Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos. (Acta Historiae Artium, 1968. 1-2.)
Láncz Sándor: Aba-Novák Vilmos. (Az Élet és Tudomány kalendáriuma, 1969)
B. Supka Magdolna Aba-Novák Vilmos c. kandidátusi értekezésének vitája. (Művészettörténeti Értesítő, 1971. 3.)
P. Szűcs Júlia: Közösség hiánya, álközösség csapdája. Pályaképvázlat Aba-Novák Vilmosról. (Világosság. 1982. 4. és Gyorsuló idő. P. Sz. J.: Az idézőjel csapdája. Bp., 1989)
Végvári Lajos: Nemes Lampért, Szőnyi és Aba-Novák. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1987)
Szilágyi Ferenc: Magyar képírók. Aba-Novák Vilmos. (Nyelvünk és Kultúránk, 1989)
P. Szűcs Júlia: Aba-Novák típusa. Gondolatok a művész születésének századik évfordulóján. (P. Sz. J.: A rossz közérzet stílusa. Szombathely, 1994)
B. Supka Magdolna: Az emberi érzésvilág kifejezése. Aba-Novák Vilmos grafikai munkássága. (Szeged [folyóirat], 2000)
B. Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos. (Szolnoki művésztelep. 1902–2002. Szerk. Kertész Róbert, V. Szász József, Zsolnay László. Szolnok, 2001)
Zsolnay László: Fényes Adolf, Aba-Novák és a többiek. A Szolnoki Művésztelepről. (Ezredvég, 2001. 8-9.)
P. Szűcs Júlia: Aba-Novák – lokális színekkel festve. (Artmagazin, 2006. 6.)
Péter László: Aba-Novák Vilmos és Szeged. (Hatvan. Tandi Lajos köszöntése. Szerk. Békési Imre. Szeged, 2007)
Kádár Márta: Földön járok, szemem a térben kutat. Aba-Novák Vilmos festőművész. (Élet és Tudomány, 2008. 25.)
P. Szűcs Júlia: Aba-Novák Revisited. (New Hungarian Quarterly, 2008)
Tandi Lajos: A „barbár zseni” újra itthon. (Szeged [folyóirat], 2015. 7.).
Irod.: műveiről: Sinkó Ferenc: A jászszentandrási freskók előtt. (Új Ember, 1961. 24.)
Konráth Sándor–Sipos István: A jászszentandrási templom festésének története. (Rajztanítás, 1988)
Kádár Zoltán: A teremtéstörténet Aba-Novák Vilmos falképein a Buda-Városmajori-templomban. (Ex invisibilibus visibilia… Emlékkönyv Dávid Katalin professzorasszony 70. születésnapjára. Szerk. Dankó László, Széll Margit, Takács József. Bp., 1993)
Tóth Attila: Mit rejt a vakolat? A Hősök Kapuja freskóiról. (Szeged [folyóirat], 1993)
P. Szűcs Júlia: A gesztus pártján. Aba-Novák rekonstruált székesfehérvári falképeiről. (Népszabadság, 1996. szept. 7. és P. Sz. J.: A lepel alatt. Írások a művészet és a tekintélyelvű társadalom kapcsolatáról. Bp., 2001)
Sasvári Edit: „Vég nélkül tékozlom magam szerte…” Aba-Novák Vilmos székesfehérvári falképeiről. (Szent István király és Székesfehérvár. Szerk. Fülöp Gyula. Székesfehérvár, 1996)
Tandi Lajos: „Ne vakolj freskóra!” Aba-Novák Vilmos kibomló üzenetei. (Szeged [folyóirat], 1998)
Forrai Kornélia: Mária Pannonhalmán. Aba-Novák-falkép a millenniumi kápolnában. (Magyar Művészeti Fórum, 1999. 3.)
B. Supka Magdolna: Elnémított örökség. Az Aba-Novák-pannó hányattatásai. (Hitel, 2001. 7.)
Sasvári Edit: Aba-Novák Vilmos romkerti faliképei. (Magyar Múzeumok, 2001. 1.)
B. Jánosi Györgyi: A jászszentandrási Aba-Novák-freskók. (Magyar Múzeumok, 2006. 4.)
A szegedi Aba-Novák freskó kálváriája: vakarási kísérlet. – Az utóélet előélete. (Heti VG, 2008. 18.)
Wagner István: Zarándoklás Aba-Novák képeihez. – Molnos Péter: Aba-Novák Vilmos: Cirkuszi kikiáltó. (Múzeumcafé, 2008)
Szabó Ernő: Aba-Novák Vilmos Nagy vurstlija. (Magyar Nemzet, 2009. dec. 12.)
Andrási Erika: Végítélet a Végítélet felett. Aba-Novák Vilmos jászszentandrási freskóinak keletkezéstörténete és utóélete. (Régi-új magyar építőművészet, 2011. 4.)
Futó Tibor: A jászszentandrási templom festésének története. (Jászsági Évkönyv, 2013)
Molnos Péter: Aba-Novák Vilmos falképtervei a székesfehérvári Szent István-mauzóleumhoz. (István, a szent király. Tanulmánykötet és kiállítási katalógus Szent István tiszteletéről halálának 975. évfordulóján. Szerk. Kerny Terézia és Smohay András. Székesfehérvár, 2013).
Irod.: kiállításairól: Elek Artúr: Patkó Károly, Aba-Novák Vilmos és társaik. (Nyugat, 1927. 5.)
Aba-Novák Vilmos és Pátzay Pál gyűjteményes kiállítása. Kat. A kiállítást rendezték Ernst Lajos és Lázár Béla. (Az Ernst Múzeum kiállításai. 117. Bp., Ernst Múzeum, 1931)
Farkas Zoltán: Aba-Novák Vilmos és Pátzay Pál kiállítása. (Nyugat, 1931. 5.)
Aba-Novák Vilmos gyűjteményes kiállítása. Kat. (Bp., Fränkel, 1936)
Aba-Novák Vilmos emlékkiállítása. 1942. márc. 8–29. Kat. (1–2. kiad. Bp., Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület, 1942)
Aba-Novák Vilmos emlékkiállítás. Kat. A kiállítást rendezte Bényi László, a bevezető tanulmányt írta B. Supka Magdolna, a katalógust tervezte Katona László. Fotók: Petrás István. (Bp.–Szolnok, MNG–Damjanich János Múzeum, 1962)
Chiovini Ferenc: Aba-Novák Vilmos emlékkiállítás Szolnokon. (Jászkunság, 1962. 4.)
Láncz Sándor: „Ha festesz, ember légy…” Aba-Novák-emlékkiállítás a Nemzeti Galériában. (Élet és Irodalom, 1962. 32.)
Oelmacher Anna: Aba-Novák emlékkiállítása. (Magyar Nemzet, 1962. aug. 4.)
Péter Imre: Aba-Novák Vilmos emlékkiállítása a Nemzeti Galériában. (Népszabadság, 1962. aug. 5.)
Pogány Ö. Gábor: Az Aba-Novák Vilmos emlékkiállításról. (Művészet, 1962)
Aba-Novák Vilmos emlékkiállítás. Kat. A kiállítást rendezte B. Supka Magdolna és K. Kovalovszky Márta. (Az István Király Múzeum Közleményei. D. 34. Székesfehérvár, István Király Múzeum, 1964)
B. Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos grafikai kiállítása. (Szolnok megyei Néplap, 1964. ápr. 19.)
Aba-Novák Vilmos és kortársai a Herman Ottó Múzeum Képtárában. 1976. ápr. 10.–máj. 28. Kat. A katalógust szerk. Ignácz Erzsébet, a bevezető tanulmányt írta Végvári Lajos, a kiállítást rendezte Kamarás Jenő. Fotó: Broczkó Tamás. (A magyar grafika mesterei 1. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 1976)
Aba-Novák Vilmos Móra Ferenc Múzeum, 1986. máj.–jún. Kat. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Szatmári Gizella. Fotó: Hasznos Zoltán. (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1986)
Aba-Novák Vilmos emlékkiállítása. Szeged, Móra Ferenc Múzeum–Tapolca, Városi Múzeum. 1994. márc.–jún. Kat. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Havas Valéria és Szatmári Gizella. Fotó: Bokor Zsuzsa, Dömötör Mihály, Mester Tibor. (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1994)
Aba-Novák Vilmos-kiállítás. Műgyűjtők Galériája. 1997. máj. 8.–jún. 10. Kat. A katalógust szerk., a bevezető tanulmányt írta Danczkay Ágnes. (Bp., Műgyűjtők Galériája Aukciós Ház, 1997)
Aba-Novák Vilmos rajzai és akvarelljei a Ferenczy Galériában. Kat. Aba-Novák Vilmos A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Zsákovics Ferenc. (Bp., Ferenczy Galéria, 1999)
Aba-Novák Vilmos emlékkiállítása születésének 110. évfordulója alkalmából. Volksbank Galéria, 2004. márc. 16.–máj. 2. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Bretus Imre. Színes reprodukció: Diner Tamás. (Bp., Magyarországi Volksbank Rt., 2004)
Válogatás Aba-Novák Vilmos festőművész műveiből. Nyíregyháza, Városi Galéria, 2007. okt. 26.–dec. 27. Kat. A katalógust szerk. és a kiállítást rendezte Szatmári Gizella. (Nyíregyháza, Városi Galéria, 2007)
Aba-Novák, a barbár zseni. A debreceni Modemben 2008. ápr. 21.–júl. 26. között rendezett „Aba-Novák, a barbár zseni” című életmű-kiállítás katalógusa. Írta, a képeket vál. Molnos Péter. (Népszabadság Könyvek. Debrecen, 2008)
Markója Csilla: Hamar munka sosem jó? Az Aba-Novák-vállalkozás margójára. (Artmagazin, 2008. 4.)
P. Szabó Ernő: Vásznain árad az élet. Aba-Novák Vilmos életműve. Nagyszabású emlékkiállítás a debreceni Modemben. (Magyar Nemzet, 2008. máj. 10.)
Rockenbauer Zoltán: Barbár-e a zseni? (Heti Válasz, 2008. máj. 21.)
Vitéz Ferenc: „A barbár zseni.” Aba-Novák Vilmos életmű-kiállítása a Modem-ben. (Nézőpont, 2008. 14-15.)
Diamant Lívia–Szirányi Laura: Aba-Novák ritkaságok – vendégségben. (Műértő, 2009. 6.)
Eisler János: Aba-Novák Vilmos művészetéről debreceni kiállítása kapcsán. (Debreceni Szemle, 2009. 3-4.)
A kivetett bolygó. Aba-Novák Vilmos festőművész emlékkiállítása. Szeged, Kass Galéria, 2015. jún. 20.–nov. 15. és Szeged, Reök Galéria, 2015. jún. 20.–szept. 20. Kat. A katalógust szerk. és a kiállítást rendezte Nátyi Róbert. Magyar és angol nyelven. (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2015)
„Színek és színek megint.” Válogatás Aba-Novák Vilmos alkotásaiból. Székesfehérvár, Csók István Képtár, 2017. jún. 24.–okt. 29. Kat. A katalógust szerk., a kiállítást rendezte Gärtner Petra és Izinger Katalin, a tanulmányt írta Molnos Péter. (A Szent István Király Múzeum közleményei, D 347. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2017)
Deák Csillag–Kölüs Lajos: Színek és színek megint. Válogatás Aba-Novák Vilmos alkotásaiból. (Új Művészet, 2017. 9.)
Szilléry Éva: A századik kiállítás. Kortárs alkotók tárlatával ünneplik Aba-Novák Vilmost Leányfalun. (Magyar Nemzet, 2019. febr. 21.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. (Bp., 1935)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Magyar frontharcos mozgalom. Írta és szerk. Mándoky Sádor és Faragó László. (Bp., 1938)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Németh Lajos: Modern magyar művészet. (Bp., Corvina, 1968)
Magyar művészet. 1919–1945. Szerk. Kontha Sándor. (Bp., 1985)
Magyar festők és grafikusok adattára. (Szeged, 1988)
Szabó Ákos–Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. I–II. köt. (Nyíregyháza, 1997)
Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. (Bp., 2002)
Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. (Déva, 2002)
Czeizel Endre: A magyar festőművész-géniuszok sorsa. (Bp., 2009).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8JD-ZHS ([ifj.] Novák Gyula születési anyakönyve, 1890)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y337-1HS (Novák Vilmos születési anyakönyve, 1894)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/177949 (Kordina Zsigmond gyászjelentése, 1894)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/177951 (Kordina Zsigmondné Ritter Róza gyászjelentése, 1894)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8CCT-7W2M (Novák Mária születési anyakönyve, 1897)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6Z2Z-G946 ([ifj.] Waginger Mihály halotti anyakönyve, 1918)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V12-LMJW ([ifj.] Novák Gyula és Mikolás Edit házassági anyakönyve, 1922)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6SPS-LQY?i=10 (Novák Vilmos és Vulkovics Katalin házassági anyakönyve, 1925)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:687W-QCRY (Novák Mária és Dunst László házassági anyakönyve, 1926)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68JF-5CFP (Dunst Lászlóné Novák Mária halotti anyakönyve, 1931)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTT9-56C?i=116&wc=92QT-JWB%3A40678301%2C60592401%2C1077271105&cc=1452460 ([id.] Novák Gyula halotti anyakönyve, 1933)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301624 (Aba-Novák Vilmos gyászjelentése, 1941)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6PPS-FYS?i=313 (Aba-Novák Vilmos halotti anyakönyve, 1941)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D197-9YP?i=293&cc=1452460 (Aba-Novák Vilmosné Vulkovics Katalin halotti anyakönyve, 1959)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301625 (Aba-Novák Vilmosné Vulkovics Katalin gyászjelentése, 1959)
https://hadisir.militaria.hu/hosok-arckepcsarnoka (Hősök arcképcsarnoka: Aba-Novák Sándor, †1943. jan. 19.)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39359
https://nntp.hu/person/person.php?personid=23833
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
