Abádi Ervin
író, újságíró, szerkesztő, grafikus
Abdi Aharon
Született: 1918. április 19. Budapest
Meghalt: 1979. május 3. Ramat-Gan, Izrael
Család
Dédszülei, apai: Dunajecz/Dunajetz Jakab, Lőw Janka; ?, ?.
Dédszülei, anyai: Stahl Hermann, Reismann Gizella; Grünwald Naftali, ?.
Nagyszülei: Dunajecz Simon (1843. Hunfalu, Szepesi kerület–1919. szept. 30. Bp.) az abádszalóki zsidó hitfelekezeti iskola tanítója, Berger Eszter (1860–1941. ápr. 14.); Stahl Áron (= Stahl Arnold 1861. Máramarossziget–1894. jan. 27. Bp.) kereskedő, Grünwald Dina (1867–).
Szülei: Abádi Imre (= 1906-ig Dunajecz Jakab, 1883. jún. 14. Abádszalók, Jász-Nagykun-Szolnok vm.–1944) író, újságíró, szerkesztő, műfordító, a nagykanizsai felsőkereskedelmi, majd a budapesti kereskedelmi iskola r. tanára, Stahl Borbála (= Jávor Izabella/Bella; Stahl Arabella, Stahl Bella; Nagybánya, Szatmár vm. 1890. okt. 12.–1941. aug. 10. Bp. Temetés: 1941. aug. 12. Rákoskeresztúr) író, műfordító. Stahl Bella 1916-ban ment férjhez Abádi Imréhez, akitől később elvált.
Testvére: Abádi Róbert (1919. jún. 8. Bp.–2002. máj. 5. Hol?).
Stahl Bella 2. férje: Hevesi József (1893. Szeged–1944) mérnök.
Stahl Bella leánya: Kerekes Gáborné Hevesi Judit (1927. dec. 20. Bp.–2009. jún. 20. Bp.) hegedűművész.
Felesége: Abádi Sára (= Grossmann Sára, 1923. márc. 13. Bp.–2013. nov. 4. Ramat Gan, Izrael) újságíró, szerkesztő, Grossmann László (1897. okt. 1. Bp.–1944) és Blum Margit (1897. ápr. 17. Hol?–1969. okt. 24. Hol?) leánya.
Iskola
A budapesti Wesselényi utcai polgári fiúiskolában tanult, a pesti izraelita hitközség gimnáziumában éretts. (1936), a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult tovább (1936–1938); közben Rómában Esterházy-ösztöndíjas (a Collegium Hungaricumban, 1937–1938).
Tanulmányai befejezése után Budapesten grafikus és könyvillusztrátor (1938–1942). Behívták munkaszolgálatra, majd a bergen-belseni koncentrációs tábor foglya (1942–1945; 1945 nyarán tért haza).
Életút
A II. világháború után a Szikra Könyvkiadó könyvtervező grafikusa (1945–1950). Munkaszolgálatos és koncentrációs tábori szenvedéseit Elmondom… My story… (1947) c. kétnyelvű művészi albumában örökítette meg (a 27 táblát tartalmazó, igen nagy feltűnést keltett, rendkívül ritka és értékes kiadvány a holokauszt egyik első, korai képi megörökítése). Izraelben telepedett le (1949 vége), ahol kezdetben könyvillusztrátorként, majd grafikusként dolgozott (1950–1953). 1953-tól csak újságírással és szépirodalommal foglalkozott.
Az egyik legjelentősebb izraeli magyar íróként 1953-tól elsősorban irodalommal foglalkozott; kezdetben magyar és héber nyelvű riportokat, majd elbeszéléseket írt. Írásaiban az izraeli bevándorlók, a koncentrációs táborokat megjárt magyar ajkú új olék beilleszkedési konfliktusait ábrázolta, ill. riportregényekben számolt be az 1967. évi és az 1973–1974. évi arab–izraeli háborúkról. Grafikusként több népszerű regényt illusztrált.
Emlékezet
Abádszalóki zsidó családból származott. Édesapja, Abádi Imre ellen az ügyészség istengyalázás címen vádat emelt (1911-ben, Jean Rictus Találkozás Jézussal című verséből közölt fordításáért), de az esküdtszék felmentette. Abádi Imre 1912-től gyakran járt Palesztinában, a korai cionista mozgalom egyik magyarországi szervezője. Abádi Imre a holokauszt áldozata lett, halálának körülményei és pontos időpontja ismeretlenek.
Abádi Ervin Ukrajnában munkaszolgálatos volt, majd a bergen-belseni koncetrációs tábor foglya. A tábor felszabadulása után visszatért Magyarországra, Budapesten, a VII. kerületben, a Damjanich utca 44. sz.-ban lakott. Négy évig kiadói képszerkesztőként és grafikusként tevékenykedett: a Szikra Könyvkiadó kiadványai mellett a magyarországi cionista irodalom műveit is ő tervezte és illusztrálta. Feleségével 1949 végén, Izraelben, Tel-Avivban, majd Ramat-Ganban telepedett le.
Tel-Avivban a Neografika Nyomdai Műintézetben képszerkesztőként működött, majd izraeli szerzők munkáit illusztrálta. Az 1950-es évek közepén kisebb írásokkal jelentkezett az izraeli magyar nyelvű napilapban, az Új Keletben és egyéb, rövid életű helyi magyar sajtótermékekben. Első regénye, a Bál után (1955) meghozta számára az áttörést, rögtön az egyik legismertebb izraeli író lett, majd sorra jelentette meg sajátos hangulatú írásait és dokumentumregényeit. 1968-tól több magyar lapot és képes magazin szerkesztett, haláláig a legmegbecsültebb magyar íróként tisztelték Izraelben.
Elismerés
Max Nordau-díj (1955), Krausz Moshe-díj (1963).
Szerkesztés
A Hónap (1968. jan.–1969. febr.) és A Hét Tükre c. izraeli magyar lapok alapító szerkesztője (1969. ápr. 2.–1979. máj. 3.).
Főbb művei
F. m.: magyar nyelvű művei: Elmondom… My story… 1942–1945. A bevezetőt Szűcs Géza és Zsolt Béla írta. A szerző illusztrációival. A cinkográfiai munkát Littner Mór végezte. (Bp., 1947)
Két csillag, két világ. 1939–1945. Felvételek a zsidó brigád harcairól és A. E. 12 rajza a fasiszta üldözésekről. (Bp., 1948)
Bál után. Korrajz. Regény. (1–2. kiad. Tel Aviv, 1955)
Solt György története. Regény. (Tel Aviv, 1957)
Hárfa utca. Regény. (Tel Aviv, 1961)
A csodák 6 napja. Riportregény a hatnapos háborúról. A szerző rajzaival és illusztrációival. 16 oldal fényképmelléklettel. (1–3. kiad. Tel Aviv, 1967)
Mérlegen. Regény. (Tel Aviv, 1972)
Az ítéletnapi háború és egy esztendő. (1–2. kiad. Tel Aviv, 1974)
A csodák 6 napja. Az előszót Babits Antal írta. (4., egyben első magyarországi kiad. Bp., 1991).
F. m.: szerk.: Jubileumi évkönyv Izráel fennállásának 25. évfordulójára. Szerk. Többekkel. (Tel Aviv, 1973).
F. m.: könyvillusztrációi: Szlutzki, Jehuda [Slutsky, Yehuda]: Hajsza az Émekben. Ifjúsági regény. Héberből ford. Márton Benő, sajtó alá rend. Dénes Béla. Ill. A. E. (A Gyermek és Ifjúsági Alija kiadása. Bp., 1948)
Guzman Irén: Különös baedeker. Ill. A. E. Útiélmények. (Tel Aviv, Neografika Nyomdai Műintézet, 1953)
Wallace, Lewis: Ben Hur. Regény. Héber nyelven. (Tel Aviv, 1960)
Láng Éva: Ki fogja elbeszélni? Versek. A grafikákat készítette A. E. Az előszót Fodor András írta. (Bp., Múzsák, 1990).
Irodalom
Irod.: források: Elhaltak névsora. Stahl Arnold kereskedő. (Pesti Hírlap, 1894. febr. 3.)
Dunajecz Jakab abádszalóki illetőségű budapesti lakos családnevének „Abádi”-ra kért változtatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1906. jún. 12.)
Vallás elleni vétség Abádi Imre ellen. (Népszava, 1911. okt. 8.)
Rictus: Találkozás Jézussal. Magyarra fordította Abádi Imre. (Világ, 1912. márc. 3.)
Egy tanító kálváriája. Mi történt a rendőrőrszobán? [Dunajecz Simon néptanítóról.] (Pesti Hírlap, 1912. júl. 10.)
Templom helyett a halálba ment. [Dunajecz Simon tanító halála.] (Az Est, 1919. okt. 1.)
Meghalt az utcán Dunajecz Simon tanító. (Népszava, 1919. okt. 1.)
Judea renaissance-a. Képek a palesztinai új zsidó életből. Írta Abádi Imre. (Népszava, 1920. jan. 18.)
Sárközi György: Jávor Bella versei. (Nyugat, 1931. 2.)
Jávor Bella halála. (Az Újság, 1941. aug. 12.)
Stahl Bella. (Irodalomtörténet, 1941)
Jávor Bella. (Múlt és Jövő, 1941. 9.)
Ják Sándor: Budapesti riport. A borzalom művészetben kifejezve. [Abádi Ervin Elmondom… c. albumáról.] (Magyar Jövő, 1947. márc. 27.)
Abádi Ervin rajzai. (Magyar Nemzet, 1947. ápr. 1.)
Beszélgetés Abádi Ervinnel a „Bál után”-ról. (Izraeli Képeslap, 1954. jún. 10.)
Huszonöt éves tilalom után megjelent Abádi Ervin A csodák hat napja c. könyvének első hazai kiadása. (Magyar Nemzet, 1991. ápr. 2.)
Orosz Katalin: Magyar újságok Tel-Avivban. (Népszava, 1994. szept. 17.)
B. I.: Egy hegedűs halálára. [Kerekes Gáborné Hevesi Juditról.] (Népszabadság, 2009. aug. 11.).
Irod.: lexikonok: Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966; 2. kiad. 1973)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QKDS-RLXR (Stahl Arnold halotti anyakönyve, 1894)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DB17-FLD?i=386 (Abádi Jakab és Stahl Borbála házassági anyakönyve, 1916)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPTX-HSLR (Dunajecz Simon halotti anyakönyve, 1919)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MCB-SW?i=46 (Hevesi Józsefné Jávor Izabella [!] halotti anyakönyve, 1941)
https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/kultura/a-het-mutargya-abadi-ervintol-a-ii-zsido-brigad-emlekere-keszitett-album (A hét műtárgya: Abádi Ervintől a II. Zsidó Brigád emlékére készített album, 2023)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39413
https://nntp.hu/person/person.php?personid=26330
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
