Abay Gyula
közgazdász, jogász
1943-ig Neubauer Gyula Károly
Született: 1891. augusztus 15. Budapest
Meghalt: 1978. augusztus 29. Budapest
Temetés: 1978. szeptember 7. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr
Család
Nagyszülei, apai: Neubauer, Franz (1814. dec. 3. Podesdorf [ma: Bohdalovice, Csehország]–1887. júl. 18. Igló); Auer, Maria Theresa.
Szülei: Neubauer Károly (= Neubauer Karl Theodor Franz Xaver, 1856. jan. 8. Deutschfeistritz, Stájerország, Ausztria–1923. dec. 2. Bp. Temetés: 1923. dec. 4. Rákoskeresztúr) hivatalnok, Müller Mária (1864. Lacarak, Szerém vm.–1906. aug. 27. Bp.).
Felesége: 1922. okt. 26.–1977. máj. 10.: Mathea Mária (= Mathia Mária, 1900. nov. 1. Nagykanizsa, Zala vm.–1977. máj. 10. Balatonlelle, Somogy vm. Temetés: 1977. jún. 1. Farkasrét), Mathia Károly (1861–1933) fényképészmester és Nagy Mária leánya.
Mathea Mária testvére: Mathia Károly (1902. jan. 13. Nagykanizsa–1961. júl. 19. Bp. Temetés: 1961. júl. 22. Farkasrét) zeneszerző, népzenekutató, az MTA Népzenekutató Csoportjának munkatársa.
Gyermekei, leányai: Abay Ingeborg (= Neubauer Ingeborg, 1924–1985. dec. 12. Bp. Temetés: 1986. jan. 3. Farkasrét) és Barcza Tiborné Abay Gerda (= Neubauer Gerda 1932. jan. 13. Bp.–2023. febr. 9. Bp.).
Neubauer Gyula családnevét 1943. máj. 28-án Abayra változtatta. Mathia Károly 1925-ben felvette a Mathea nevet, de mindkét névváltozat a család hivatalos iratain továbbra is szerepelt.
Iskola
Középiskoláit Iglón és Budapesten végezte, a budapesti VI. kerületi főgimnáziumban éretts. (1909). A budapesti tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1914), tanulmányait ösztöndíjjal Berlinben (1929–1930) és Londonban egészítette ki (1930–1931); a határhaszon-elmélet bírálata tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1928. aug. 15.).
Az MTA tagja (l.: 1939. máj. 12.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; kizárták: 1958. nov. 17.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A Dohányjövedéki Központi Igazgatóság pénzügyi számgyakornoka (1909–1912), pénzügyi számtisztje (1912–1914), fogalmazó gyakornoka (1914–1915) fogalmazója (1915–1918), pénzügyi segédtitkára (1919. jan. 1.–1921. szept. 23.), pénzügyi titkára (1921. szept. 23.–1928. máj. 27.), pénzügyi tanácsosa (1928. máj. 27.–1938. jún. 30.), pénzügyi főtanácsosa (1938. jún. 30.–1944. júl. 29.). Az I. világháborúban harctéri szolgálatot teljesített (1914-ben megsebesült, többszöri felülvizsgálat után végül is felmentették: 1918. febr. 26.).
A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Közgazdaságtan és Statisztika Tanszék magántanára (1928. aug. 15.–1938. máj. 14.), c. ny. rk. tanára (1938. máj. 14.–1944. júl. 29.), a nemzetgazdaságtan és statisztika ny. r. tanára és a Pénzügytan Tanszék vezetője (1944–1948); közben az ÁJTK dékánja (1946–1947), dékánhelyettese (1947–1948), kényszernyugdíjazták (1948. nov. 6.). Nyugdíja megvonása (1952. márc. 1.) után a komlói Szénbányászati Tröszt statisztikusa (1952–1953; munkaviszonyát megszüntették: 1953, de különböző könyvelési és statisztikai tanfolyamokat vezethetett: 1953–1955), a pécsi Vízügyi Igazgatóság könyvelője (1955–1956).
Az 1956. évi forradalomban való részvételéért őrizetbe vették (1957. máj. 29.), a Kertész Endre és társai pere ötödrendű vádlottjaként „a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntette” miatt hat évi börtönbüntetésre ítélték (1957. máj. 29.–1959. ápr. 3.; amnesztiával szabadult: 1959. ápr. 4.; az ítéletet megsemmisítették: 1992. jan. 3.).
A budapesti szabadegyetemen, A világgazdaság válaszúton címmel tartott előadássorozatot (1942–1943). Magyar állami ösztöndíjas (Berlinben, a Collegium Hungaricumban, 1929–1930), és Londonban (a London School of Economicsban, 1930–1931).
Határhaszon-elmélettel, általános gazdasági és hitelpolitikai kérdésekkel, gazdasági érdekvédelemmel, a nemzeti jövedelem alakulásával, valamint az ezeket befolyásoló tényezőkkel foglalkozott. Számos tanulmányban vizsgálta a világgazdasági válság hatását a nemzeti gazdaságokra, több írásában elemezte a magyarországi zsidóság helyzetét és a zsidótörvények gazdasági „eredményeit”. Nemzetiségi elv és magyarság (1943) című tanulmánya szerepelt a magyar béketárgyalások előkészítésében is: az utódállamok népszámlálásaiból vett, és magyar szempontból értékelt adatai a magyar kormányjegyzékek érvelésébe is bekerültek. Később, a Nemzetiségi Szemlében megjelent dolgozatai szintén a II. világháború utáni területi rendezést kívánták elősegíteni. A Társadalomtudományi Kör rendezvénye keretében Két világ között: kapitalizmus vagy kommunizmus c. előadásával válaszolt Rudas László (1885–1950) Materializmus és idealizmus a társadalomtudományban c. vitaindítójára (1945 ősze).
Kényszernyugdíjazását követően több írását és feljegyzését juttatta el az MTA akkori vezetésének, ill. Lukács Györgynek (1885–1971), majd az újonnan megalakult MTA–TMB-hez sikertelenül kérelmezte tudománydoktori fokozata elismerését (1951. dec.; elutasították: 1952). Szintén még 1951-ben felkérték, hogy Molnár Kálmán (1881–1961) professzor 70. születésnapja tiszteletére emlékkötetet szerkesszen (a kötet nem jelenhetett meg, a kézirat további sorsáról nincs adat!). A Royal Economic Society meghívására – Magyarországról – egyedül részt vett az International Economic Association I. Közgazdasági Világkongresszusán (Rómában, 1956-ban). A kongresszusról készült, Douglas C. Hague által szerkesztett Stability and Progress in the World Economy (London, 1958) c. kiadványban hozzászólása is megtalálható.
A forradalom idején részt vett a pécsi eseményekben, tagja volt – többek között – a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsának, ill. a Pécs Város és Baranya Vármegye Értelmisége Tanácsának, valamint megválasztották az újjászervezett FKgP Baranya megyei szervezete társelnökének. Elméleti és gazdasági jellegű cikkeket írt a helyi lapokba, letartóztatása után a vádpontok között szerepelt a pécsi Szabad Dunántúlban megjelent Le a sztálini alkotmánnyal! c. cikke is (1956. nov. 1-jén). A börtönben írta sokáig kiadatlan Oeconomica aeterna c. munkáját. A forradalomban való részvétele miatt törölték az MTA tanácskozó tagjai sorából (1958. nov. 17-én). Ő az egyetlen akadémikus, akit 1956-os tevékenysége miatt zártak ki az MTA-ból!
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett (utolsó címe: 1117 Fehérvári út 23.), a fővárosban hunyt el, a Rákoskeresztúri Temetőben, édesanyjával közös sírban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).
A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem ÁJTK-n, születésének 100. évfordulója alkalmából megemlékezést rendeztek tiszteletére (1991. nov.). Egykori lakóháza (Pécs, Király utca 1.) falán emléktábla őrzi emlékét (1998. máj. 30-ától). Tiszteletére a Pécsi Tudományegyetem Abay Neubauer Gyula-díjat alapított (a magas szintű egyetemi tudományos kutatói munka erkölcsi és anyagi elismerésére, 2002-ben).
Írásai magyar Neubauer Gyula és Abay Neubauer Gyula, németül Julius Neubauer néven is megjelentek.
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1936).
A Magyar Társadalomtudományi Társulat alelnöke (1941–1944).
Elismerés
Az MTA Weisz Fülöp-díja (1932) és Chorin Ferenc-díja (1945).
Szerkesztés
Az Új Nemzedék belső munkatársa (1917–1920), a Magyar Köztisztviselők Lapja társszerkesztője (1919–1925).
A Nemzetiségi Szemle. A Pécsi Egyetem Kisebbségi Intézete közleményei szerkesztője (1945–1946).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: A gazdasági érdekképviseletek parlamenti szerepe. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1913; németül: Der Zukunftstaat. Nord und Süd, 1918)
A bolsevizmus hatása Oroszországban. – A bolsevizmus hatása Magyarországon. (Bp., Stephanum, 1920)
A sajtó. (A bolsevizmus Magyarországon. Bp., 1921)
Oswald Spengler. (A gondolat úttörői. Bp., 1923)
A határhaszonelmélet bírálata. (Budapest, Danubia, 1927)
Mezőgazdaság és ipar ellentéte. Szent István akadémiai székfoglaló. (Mezőgazdasági Közlöny, 1938 és külön: Bp., 1938)
A fölszabadult országrészek közgazdasági jelentősége. Neubauer Gyula négy előadása a Katolikus Nyári Egyetemen, Esztergomban, 1939. júl. 1-jén, 3-án, 4-én és 5-én. (Pécs, 1940)
Az angol és a magyar közteherviselés. (Bp., 1940)
Gazdasági élet és közgazdasági tudomány. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1940. jún. 10.)
A világgazdaság válaszúton. Abay Neubauer Gyula tíz előadása a budapesti Szabadegyetemen. (A Toldi Lajos Bizottság kiadása. Bp., 1943)
Nemzetiségi elv és magyarság. (Pannónia, 1943 és külön: Pannon Könyvtár. 79. Pécs, 1943; 2. kiad. 1945)
Bevezetés a statisztika tudományába. (Pécs, 1945)
Gazdasági élet és közgazdasági tudomány. Akadémiai székfoglaló. Szerk. Barcza Tibor. (Bp., 1998)
Oeconomica aeterna. Egy új tudományág megalapozása. Megjelent a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karának 30 éves évfordulója alkalmából. Sajtó alá rend. Barcza Tibor. (A Pécsi Tudományegyetem kiadványa. Pécs, 2001).
F. m.: ford.: Malthus Tamás Robert: A közgazdaságtan elvei, tekintettel gyakorlati alkalmazásukra. (A Magyar Közgazdasági Társaság kiadványa. Bp., 1940).
F. m.: tanulmányai: A pénz válsága. (Közgazdasági Szemle, 1918. 11-12.)
Az ipari szövetkezetek. (Magyar Kultúra, 1918)
Helferich a világháborúról. (Új Magyar Szemle, 1920. 1.)
A tisztviselőkérdés. (Új Magyar Szemle, 1920. 2.)
Világgazdaság és világválság. (Új Magyar Szemle, 1920. 3.)
Az Új Budapest. – A bolsevizmus Magyarországon. (Új Magyar Szemle, 1921. 2.)
A jogászkérdés. (Új Magyar Szemle, 1921. 3.)
Az objektivitás a társadalmi tudományokban. (Társadalomtudomány, 1925)
Magyarország földbirtokviszonyai. (Társadalomtudomány, 1926)
A gazdasági beszámítás elmélete. (Közgazdasági Szemle, 1927)
Tőke, vagyon, gazdagság. (Közgazdasági Szemle, 1928. 4.)
Einer Wiederbelebung der Arbeitswerttheorie. (Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik, 1929)
Természet és társadalom. (Társadalomtudomány, 1929)
A pénz és a hitel a gazdasági forgalomban. (Közgazdasági Szemle, 1930. 1.)
Die Casselesche Preistheorie. (Zeitschrift für die gesamte Staatwissenschaft, 1930)
Grenznutzen, Indifferenz, Elastizität, Durchschnittsnutzen. (Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik, 1930)
Közgazdaságtan és mathematika. Észrevételek Zelovich László tanulmányához. (Közgazdasági Szemle, 1930. 8-9.)
Die Entwicklung des Kapitalbegriffes. (Schmollers Jahrbuch, 1931)
Die Grossenschen Gesetze. (Zeitschrift für die gesamte Staatwissenschaft, 1931)
Eine pseudoexakte Geldtheorie. (Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik, 1931)
Háború és béke. (Társadalomtudomány, 1931)
Oppenheimer und seine Kritiker. (Zeitschrift für Nationalökonomie, 1931)
Statisztika és közgazdaságtan. (Közgazdasági Szemle, 1931. 4. és külön: Bp., 1931)
A gazdasági egyensúlyról. (Közgazdasági Szemle, 1932. 6-7. és külön: Bp., 1932)
Ungarns Währungslage. (Währung und Wirtschaft, 1933)
Világválság és gazdaságelmélet. (Navratil Ákos-emlékkönyv. Bp., 1935)
A közgazdasági naturalizmusról. (Közgazdasági Szemle, 1935. 6-8.)
A magyar nemzeti jövedelem. (Katholikus Szemle, 1936. 11.)
Hitelpolitika és aranyvaluta. Az aranyvaluta jövője. (Közgazdasági Szemle, 1936 és külön: Bp., 1936)
Navratil Ákos közgazdaságtana. (Katholikus Szemle, 1936. 7. és 1940. 2.)
A tökéletes gazdaság. (Ünnepi dolgozatok Balás Károly és Heller Farkas születésének 60. évfordulóján. Szerk. Laki Dezső és Surányi Unger Tivadar. Bp., 1937)
Az 50 000 pengőnél nagyobb jövedelműek jövedelme és vagyona Magyarországon az 1931–1934. évi adóstatisztikák alapján. (Magyar Statisztikai Szemle, 1937)
Heller Farkas közgazdasági lexikona. (Katholikus Szemle, 1937. 12.)
Kapital und Zeitverlauf (Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik, 1937)
A magyar nemzeti vagyon nagysága és megoszlása az adóstatisztikák alapján. (Magyar Statisztikai Szemle, 1938)
A pénz értelme és a legújabb valutakísérletek. (Katholikus Szemle, 1938. 3.)
Monopólium és szabadverseny. (Közgazdasági Szemle, 1938. 5-6.)
A magyar nemzeti jövedelem nagysága. (Közgazdasági Szemle, 1939. 7-8.)
Le montant du revenu national hongrois. (Journal de la Société Hongroise de statistique, 1939)
Das Problem der Kriegsfinanzierung und die Fragen der Vor- und Nachkriegsfinanzierung. (Weltwirtschaftliches Archiv, 1940)
A magyar nemzeti jövedelem megoszlása. (Közgazdasági Szemle, 1940. 6. és külön: Bp., 1940)
Az árak emelkedése. (Közgazdasági Szemle, 1941. 11. és külön: Bp., 1941)
L’essence de la théorie du peuplement. (Journal de la Société Hongroise de statistique, 1941)
A magyar társadalom osztálytagozódása. (Társadalomtudomány, 1941 és külön: Bp., 1941)
A kétféle társadalom. (Társadalomtudomány, 1942. 2. és külön: Bp., 1942)
Közgazdasági műveltségünk és a könyvtárügy. (Közgazdasági Szemle, 1942)
A világgazdaság újjáépítése a háború után. Abay Neubauer Gyula előadása a Magyar Közgazdasági Társaság 1943. márc. 18-iki közgyűlésén. (Közgazdasági Szemle, 1943. 4. és külön: Bp., 1943)
Die grosse Wende der Volkswitschaftslehre. (Zeitschrift für Nationalökonomie, 1949)
Die Lösung der Marxschen Antinomie: die Auflösung der marxistischen Theorie. (Zeitschrift für Nationalökonomie, 1956).
Irodalom
Irod.: források: Dr. Neubauer Gyula pénzügyi segédtitkári kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1919. jan. 1.)
Dr. Neubauer Gyula pénzügyi titkári kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1921. szept. 23.)
Mathea Micike és dr. Neubauer Gyula jegyesek. (Magyarság, 1922. szept. 13.)
Elhunyt Neubauer Károly, Neubauer Gyula pénzügyminiszteri titkár édesapja. (Magyarság, 1923. dec. 4.)
Dr. Neubauer Gyula pénzügyi tanácsosi kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1928. máj. 27.)
Dr. Neubauer Gyula magántanári kinevezése. (Budapesti Hírlap, 1928. aug. 15.)
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a berlini Collegium Hungaricumban az ösztöndíjas helyeket 1929/30. tanévre … dr. Neubauer Gyulának adományozta. (Budapesti Közlöny, 1929. júl. 12.)
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az ösztöndíjas helyeket az 1930/31. tanévre … dr. Neubauer Gyulának adományozta. (Budapesti Közlöny, 1930. júl. 13.)
Dr. Neubauer Gyula ny. rk. tanári kinevezése, 1938. máj. 14.. (Budapesti Közlöny, 1938. máj. 26.)
.)
Dr. Neubauer Gyula pénzügyi főtanácsosi kinevezése, 1938. jún. 30.. (Budapesti Közlöny, 1938. júl. 7.)
Névváltoztatás. dr. Abay Gyula miniszteri tanácsos és két kiskorú leánya, Ingeborg és Gerda nevét belügyminiszteri rendelettel „Abay”-ra változtatta. (Magyar Nemzet, 1943. máj. 7.)
Dr. Abay Gyula ny. r. tanári kinevezése, 1944. júl. 29. (Budapesti Közlöny, 1944. aug. 4.)
MTA-tagajánlások 1945-ben. Kézirat. (Bp., 1945)
Abay Gyula dékáni kinevezése. (Magyar Közlöny, 1946. szept. 20.)
Abay Gyula: Le a sztálini alkotmánnyal! (Szabad Dunántúl. A Baranya megyei dolgozók lapja, 1956. nov. 1.)
Abay Gyula: A varsói paktum jogi természete. (Szabad Dunántúl. A Baranya megyei dolgozók lapja, 1956. nov. 4.)
Alkotmánymódosítók. [Abay Gyula alkotmány-cikkéről.] (Dunántúli Napló, 1957. aug. 19.)
Szentkirályi János: Alkotmány és népi hatalom. (Szabad Föld, 1959. aug. 23.)
Elhunyt dr. Abay Gyuláné Mathia Mária. [Tragikus baleset következtében.] (Magyar Nemzet–Új Ember, 1977. máj. 29.)
Elhunyt Abay Gyula ny. egyetemi tanár (Magyar Nemzet, 1978. szept. 3. és Új Ember, 1978. szept. 17.)
Elhunyt Abay Ingeborg Mária. (Új Ember, 1986. jan. 5.)
Emlékülés dr. Abay Gyuláról. (Új Dunántúli Napló, 1991. nov. 19.)
Kozma Ferenc: A 0014-es sorszámú vádirat. Száz év fölötti börtönbüntetést kaptak a résztvevők. [A Kertész Endre és társai perről.] (Új Dunántúli Napló, 1996. okt. 22.)
Barcza Tibor: Abay (Neubauer) Gyula emléktáblájának felavatása. (Közgazdasági Szemle, 1998. 11.)
Barcza Tibor: Ki volt Abay (Neubauer) Gyula? (Pécsi Szemle, 1998. 1.)
Oroszi Sándor: Megroppant pályaív, töretlen emberi tartás. Töredékek egyetemünk néhai professzora, Abay (Neubauer) Gyula életéből és tudományos munkásságából. (Per Aspera ad Astra, 2017. 1-2.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: Révai kétkötetes lexikona. (Bp., 1947)
Az egyetemek és jogakadémiák statisztikai tanárai Magyarországon. 1777–1945. Összeáll. Kecskés Anna. (Bp., 1980)
Oroszi Sándor: Abay (Neubauer) Gyula közgazdasági munkássága. (Ünnepi dolgozatok Mátyás Antal tanszékvezetői kinevezésének 40. évfordulójára. Szerk. Halász Géza és Mihalik István. (Bp., 1994)
Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektora és dékánjai. (Pécs, 1998)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Rozs András: Az 1956-os forradalom és szabadságharc Pécsett. (Tanulmányok Pécs történetéből. 20. A 2006. és 2007. évi előadások Pécs történetéből c. konferenciák válogatott előadásai. Szerk. Kaposi Zoltán és Vonyó József. Pécs, 2009)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010)
Oroszi Sándor: Abay (Neubauer) Gyula: Oeconomia Aterna. Egy új tudományág megalapozása. (Statisztikai Szemle, 2017. 4.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9RQB-4NX?i=285 (Neubauer Franz halotti anyakönyve, 1887)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y337-1SF?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX8JD-X9N (Neubauer Gyula születési anyakönyve, 1891)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GT9W-P89?i=304&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6V9J-5RV4 (Mathea Mária születési anyakönyve, 1900)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D48Q-Y4H?i=91&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AHWQ2-V5PZ (Neubauer Károlyné Müller Mária halotti anyakönyve, 1906)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTMR-PK?i=173&cc=1452460 (Dr. Neubauer Gyula Károly és Mathia Mária házassági anyakönyve, 1922)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D14S-68G?i=101 (Neubauer Károly halotti anyakönyve, 1923)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301634 (Dr. Abay Gyuláné Mathia Mária gyászjelentése, 1977)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9YMJ-QWZ?i=17&cc=1452460 (Dr. Abay Gyuláné Mathea Mária halotti anyakönyve, 1977)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301633 (Abay Gyula gyászjelentése, 1978)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39407
https://nntp.hu/person/person.php?personid=9751
https://nevpont.hu/palyakep/abay-gyula-4e732
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/26
Megjegyzések
Gulyás Pál Magyar írók élete és munkái c. lexikonsorozatában Neubauer Gyula néven szerepel.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
