Abonyi Sándor
biológus, zoológus
1899-ig Altschul Sándor
Született: 1881. május 6. Földeák, Csanád vármegye
Meghalt: 1930. október 21. Budapest
Temetés: 1930. október 23. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Református hitre áttért zsidó családból származott.
Nagyszülei: Altschul Márk (1799. Kolin, Csehország–1892. nov. 18. Kiskunhalas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1892. nov. 20. Kiskunhalasi Izraelita Temető) orvos, Újházi Cecília; nemes Juhász Pál (1814. júl. 3. Hol?), Felsőbüki Nagy Mária (1823. jún. 8. Hódmezővásárhely, Csongrád vm.).
Újházi Cecília rokona: Újházi Ede (1841–1915) színész.
Szülei: Abonyi Ede (= Altschul Eduárd, 1843. Izsák, Pest vm.–1914. szept. 3. Földeák. Temetés: 1914. szept. 5. Földeák) állatorvos, gazdatiszt, Juhász Mária (1860. dec. 29. Hódmezővásárhely–1951. Földeák).
Juhász Mária testvére: Juhász Mihály (1852. nov. 8. Hódmezővásárhely–1923. febr. 23. Hódmezővásárhely. Temetés: 1923. febr. 26. Hódmezővásárhely), jogász, ügyvéd, Hódmezővásárhely polgármestere (1898–1918).
Id. Abonyi Ede testvérei: Altschul Adolf (1838. jan. 26. Izsák–1921. aug. 16. Földeák) orvos, cs. és kir. tengerészeti főtörzsorvos, Rudolf főherceg hajóorvosa és Abonyi Henrik (= 1898-ig Altschul Henrik, †1915. febr. 17. Pankota, Arad vm.) járási körorvos, ill. Práger Jakabné Altschul Nina (1833. Izsák–1905. dec. 23. Hol?) és Fischer Hermanné Altschul Fáni. Kilencen voltak testvérek.
Altschul Adolf később Abonyi Ede és családja meghívására Földeákon telepedett le, több cikket írt a településről, a helyi ragadványnevekről.
Testvérei: Abonyi Lajos (1900. júl. 18. Földeák–1978. ápr. 10. Bp. Temetés: 1978. ápr. 21. Farkasrét) állatorvos, ill. Sebastian Gyuláné Abonyi Mária (1883. júl. 6. Földeák), Hajas Lajosné Abonyi Ilona (1885. szept. 13. Hódmezővásárhely–1968. febr. 14. Békéscsaba, Békés m.) óvónő, Meszlényi Antalné Abonyi Etelka (1887. ápr. 29. Hódmezővásárhely), Abonyi Erzsébet (1889. júl. 17. Makó, Csanád vm.) polgári leányiskolai tanárnő, Biberauer Tivadarné Abonyi Julianna (1892. febr. 12. Földeák–1973. szept. 20. Bp.) tanítóképző-intézeti tanár, ifj. Abonyi Ede (1894. szept. 21. Makó–1936. ápr. 21. Bp. Temetés: 1936. ápr. 23. Farkasrét) gépészmérnök, MÁV-főmérnök és dr. Abonyi Dezső (1898. ápr. 21. Földeák–1961. nov. 13. Bp. Temetés: 1961. nov. 17. Farkasrét) honvéd alezredes.
Abonyi Mária férje: Sebastian Gyula (1870. ápr. 1. Földeák–1913. márc. 19. Hódmezővásárhely) uradalmi gépész, üzemi baleset áldozata lett.
Abonyi Ilona férje: Hajas Lajos (1885. aug. 27. Hol?) állami tanító.
Abonyi Julianna férje: Biberauer Tivadar (1879. márc. 17. Bp.–1933. máj. 3. Rákosszentmihály, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1933. máj. 5. Farkasrét) református lelkész, a rákosszentmihályi-sashalmi református egyházközség első rendes lelkésze, Biberauer Tivadar (1829. Graz, Ausztria–1913. okt. 10. Bp.) vasúti mérnök és Pospesch Mária fia.
Biberauer Tivadar testvére: Biberauer Richard (1872. jan. 23. Pest–1939. jan. 12. Bp. Temetés: 1939. jan. 14. Farkasrét).
Felesége: Wégner Erzsébet (1888. okt. 22. Hol?–1941. szept. 13. Bp.), Wégner Emil és Vida Franciska leánya.
Iskola
A makói református gimnáziumban éretts. (1899), a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1904) és természetrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1905), a nápolyi Stazione Zoologicában tanult (1908), az Állatorvosi Főiskolán állatorvos-doktori okl. (1911), az Állatorvosi Főiskolán általános állattanból (1911), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen az állatszövettan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1921. márc. 11.).
Életút
A budapesti tudományegyetem Állattani Tanszéke tanársegéde (1901–1913), a József Műegyetem Állattani Tanszéke egy. adjunktusa (1913–1920), a Budapestre menekített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Állattani Tanszéke mb. adjunktusa és az Erzsébet Nőiskola és Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola r. tanára (1920). Az I. világháborúban, mint tartalékos hadnagy a galíciai fronton harcolt; súlyosan megsebesült, orosz hadifogságban volt (Nyizsnij-Novgorod, Északkelet-Szibéria, 1914–1920; 1920-ban tért haza).
Az Állatorvosi Főiskola magántanára (1911–1924), az állattan ny. rk. tanára és a budapesti tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Karon a gazdasági állattan ny. r. tanára (1924–1930). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen az állatszövettan magántanára (1921–1930). A budapesti és a szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola r. tanára és az Állattani Tanszék vezetője (1920–1931).
Állatélettani és -anatómiai kutatásokkal, elsősorban alacsonyabb rendű állatok (pl. egysejtűek, csalánozók, ill. halak, rákok és kétéltűek) sejt- és szövettani összehasonlító vizsgálatával foglalkozott. Nemzetközileg is elsők között tisztázta a háziméh (Apis mellifica L.) bélcsatornájának szövet- és élettani viszonyait. Elsőként mutatta ki a ritka páncélos levéllábú rákfajt (Limnadia lenticularis) két hazai lelőhelyről is. Alapvető jelentőségűek az állati csontszövet mechanomorfózisáról szóló dolgozatai. Megállapítása szerint az optimális elrendezés irányát a növekedésnek megfelelően beállított és megfeszített vérér szabja meg. A növekedés okozta húzóerő hatására a csont hossztengelyével párhuzamos vázhálózat alakul ki, ez adja meg a csontszövet alapszerkezetét. A selyemhernyók mesterséges táplálásával is kísérletezett.
Daday Jenő (1855–1920) halála után a budapesti műegyetemen megszűnt az Állattani Tanszék. Abonyi Sándort kérték fel az intézet felszámolására, majd nemsokára – a két budapesti tanárképző intézet egyesítésekor – megbízták az új intézmény Szegedre költöztetésével és a szegedi polgári iskolai természetrajz (= biológia) tanítás megszervezésével.
Emlékezet
Abonyi Sándor Földeákon született, középiskolai tanulmányait Makón, az egyetemet Budapesten végezte, oktatói tevékenysége Budapesthez és Szegedhez kötődik. A fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Más adatok szerint a sírt 1965-ben felszámolták!
Elismertség
A Természettudományi Társulat tagja (egyetemi hallgató korától!, 1901-től).
A Magyar Adria Egyesület alapító tagja (1910-től), választmányi tagja és az oceánográfiai szakosztály elnöke.
Elismerés
Margó Tivadar-díj (1903).
Főbb művei
F. m.: A házi méh – Apis mellifica L. – bélcsövének alak- és élettani leírása. Egy. doktori értek. is. 4 táblával. (Állattani Közlemények, 1903. 4.)
A házi méh bélcsatornájáról. (Természettudományi Közlöny, 1903)
A szülők és a csírasejtek korának hatása az utódokra. (Természettudományi Közlöny, 1906)
Az Amphibia-lárvák úszóvitorlájának szövet- és élettani fejlődéséről. – A mérges kígyók és mérgük. (Természettudományi Közlöny, 1907)
Az állatok biochemiai rokonsága. – A halak ezüstös csillogásának biológiai jelentősége. (Természettudományi Közlöny, 1908)
Adatok a tengeri csontos halak bélcsatornájának szövettanához. 5 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1910. 4.)
Az Amphibia-lárvák úszóvitorlájának kifejlődéséről. 1–2. (Állattani Közlemények, 1910. 1–2.)
A leveleslábú rákok életmódja és a Limnadia lenticularis magyarországi előfordulása. (Állattani Közlemények, 1910. 2.)
Az Apusok és Branchipusok phototropismusáról. (Állattani Közlemények, 1910. 3.)
A Branchipus-peték kikelése sós vízzel való kezelésre. (Állattani Közlemények, 1910. 4.)
A Limnadia lenticularis magyarországi előfordulásáról. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1910 és Természettudományi Közlöny, 1910)
Wesenberg–Lund planktonelmélete. (Állattani Közlemények, 1911. 1. és Természettudományi Közlöny, 1911)
A Limnadia lenticularisról. (Állattani Közlemények, 1911. 4.)
A levéllábú rákok petéinek kikeléséről. (Állattani Közlemények, 1911. 4.)
Az Artemia salina tenyésztése. – A levéllábú rákok mint szúnyogpusztítók. (Természettudományi Közlöny, 1911)
A sejt átörökítő alkotórészeiről. (Állattani Közlemények, 1912. 1-2.)
Az Artemia-nemről. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1912 és Természettudományi Közlöny, 1912)
A levéllábú rákok petéinek kikeléséről. – A Limnadia lenticularis előfordulása hazánkban. (Természettudományi Közlöny, 1912)
A tengeri állatok ivadékgondozása. (A Tenger. A Magyar Adria Egyesület közlönye, 1912. 1.)
Kísérleti adatok az Artemia-nem megismeréséhez. 6 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1914. 2.)
Kisebb emlős állatok gereznájának kikészítése házilag. (Természettudományi Közlöny, 1922)
Az Entz-féle cytophanokról. 1 táblával. (Állattani Közlemények, 1925. 1-2.)
Az Apus cancriformis Schäffer hímjeiről a révfülöpi Balatoni Biológiai Állomás körzetében gyűjtött példányok alapján. (Archivum Balatonicum, 1926. 1.)
A csontszövet mechanomorphosisáról. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1928)
Az Orchestia cavimana – Heller – epizoáiról. 1 táblával és 5 rajzzal. (A Magyar Biológiai Kutatóintézet munkái, 1928. 1.)
A Protohydra Leuckarti Greef szervezete és élete kamcsatkai előfordulása kapcsán. (Állattani Közlemények, 1928. 3-4.)
A fehéregerek labratóriumi tenyésztéséről. – A kecskebékek kannibalizmusáról. – A repülőhalak repüléséről. (Természettudományi Közlöny, 1928. 3-4.)
A korallszigetek keletkezése és benépesülése. (A Tenger. A Magyar Adria Egyesület közlönye, 1928. 5-8.)
A mozgófényképes film sztereoszkópos vetítéséről. (A Természet, 1929. 5-6.)
Kísérletek a selyemhernyónak – Bombyx mori L. – műtápszerekkel való tenyésztésére. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1930).
Irodalom
Irod.: családi források: dr. Altschul Henrik járási orvos, pankotai lakos, valamint kiskorú gyermekei Laura és Károly családnevének „Abonyi”-ra kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendlettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1898. márc. 11.)
Altschul Ede földeáki lakos, valamint kiskorú gyermekei családnevének „Abonyi”-ra kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendlettel megengedtetett. (Budapesti Hírlap, 1900. febr. 21.)
Szerencsétlenség a vágóhídon. [Sebastian Gyula tragikus balesete.] (Hódmezővásárhely [napilap], 1913. márc. 18.)
Meghalt a vágóhidi gépész. (Hódmezővásárhely [napilap], 1913. márc. 20.)
dr. Abonyi Sándor adjunktusi kinevezése. (Hivatalos Közlöny, 1913. szept. 15.)
Abonyi Ede ny. gazdatiszt és állatorvos Földeákon f. hó 3-án elhunyt. (Állatorvosi Lapok, 1914. okt. 17.)
dr. Abonyi Henrik ny. járási orvos és tiszteletbeli megyei főorvos elhunyt. (Orvosi Hetilap, 1915. febr. 28.)
Abonyi Sándor magántanári kinevezése, 1921. márc. 11. (Hivatalos Közlöny, 1921. ápr. 16.)
Juhász Mihály ny. polgármester. 1852–1923. (Vásárhelyi Reggeli Újság, 1923. febr. 24.)
Elhunyt dr. Abonyi Sándor polgári iskolai tanárképző főiskolai tanár. (Budapesti Hírlap–Magyarság, 1930. okt. 23.)
Kettős tragédia a Biberauer családban. Biberauer Richard igazgató-lelkész egy napon vesztette el feleségét és testvéröccsét, Biberauer Tivadart. (Az Est–Budapesti Hírlap, 1933. máj. 5.)
[ifj.] Abonyi Ede MÁV-főmérnök hosszas betegség után 41 éves korában elhunyt. (Az Újság, 1936. ápr. 23.)
Elhunyt Hajas Lajosné Abonyi Ilona ny. óvónő. (Békés megyei Népújság, 1968. febr. 21.)
Elhunyt Biberauer Tivadarné Abonyi Julianna. (Magyar Nemzet, 1973. szept. 25.)
Elhunyt dr. Abonyi Lajos aranydiplomás állatorvos, ny. osztályvezető főállatorvos. (Magyar Nemzet–Népszabadság–Népszava, 1978. ápr. 15.)
D. T.: Hogy került Habsburg Rudolf hajóorvosa Földeákra? [Altschul Adolfról.] (Délmagyarország, 2016. jún. 11.).
Irod.: megemlékezések: Abonyi Sándor. (Állatorvosi Lapok, 1930. 21.)
Zimmermann Ágoston: Abonyi Sándor. (Állattani Közlemények, 1930. 3-4.)
Abonyi Sándor. (A Tenger. A Magyar Adria Egyesület közlönye, 1930. 9-10.)
Abonyi Sándor. (Állatorvosi Közlöny, 1931. 1-3.)
Abonyi Sándor. (A Természettudományi Társaság Évkönyve, 1931)
Bátyai Jenő: Egy zoológus emlékére. Abonyi Sándorról. (Csongrád megyei Hírlap, 1975. okt. 21.)
Lukács Dezső: Abonyi Sándor születésének 100. évfordulójára. L. D. előadása az Állattani Szakosztály 1980. máj 9-én tartott 705. ülésén. (Állattani Közlemények, 1981. 1-4.)
Abonyi Sándor. (A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Módszertani Közleményei, 1992).
Irod.: lexikonok: Bartha István–Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1941)
Biographia. Az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. Szerk. Fehér György és Kovács Gyula. (Bp., 1967)
Szegedi egyetemi almanach. III. Szegedi Tanárképző Főiskola 1921–1997. (Szeged, 1998)
Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFL3-W6S (Altschul Sándor születési anyakönyve, 1881)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFLQ-QXY (Altschul Ilona születési anyakönyve, 1885)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFL7-J5Y (Altschul Etelka születési anyakönyve, 1887)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF52-QWQ (Altschul Erzsébet születési anyakönyve, 1889)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF5K-24V (Altschul Julianna születési anyakönyve, 1892)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/306407 (Altschul Márk gyászjelentése, 1892)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF5K-PTH (Altschul Ede születési anyakönyve, 1894)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB7-HMYJ (Altschul Dezső születési anyakönyve, 1898)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB7-WCSF (Abonyi Lajos születési anyakönyve, 1900)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBQ-4ZW1 (Abonyi Mária és Sebastian Gyula házassági anyakönyve, 1900)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3H-6HW2 (Abonyi Etelka és Meszlényi Antal házassági anyakönyve, 1908)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3H-7VXH (Abonyi Sándor és Wégner Erzsébet házassági anyakönyve, 1908)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3H-D1GK (Abonyi Ilona és Hajas Lajos házassági anyakönyve, 1910)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301825 (Abonyi Ede gyászjelentése, 1914)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1P-NSQM (Abonyi Ede halotti anyakönyve, 1914)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V15-QWZG (Abonyi Julianna és Biberauer Tivadar házassági anyakönyve, 1923)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/122388 (Juhász Mihály gyászjelentése, 1923)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBM-8WVD (Abonyi Dezső és Szabó Irén Emma házassági anyakönyve, 1925)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6XQT-K1J4 (Abonyi Sándor halotti anyakönyve, 1930)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/343527 (Biberauer Tivadar gyászjelentése, 1933)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8NRB-T1PZ (Ifj. Abonyi Ede halotti anyakönyve, 1936)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/343523 (Biberauer Richard gyászjelentése, 1939)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1L-7YNV (Abonyi Sándorné Weigner Erzsébet halotti anyakönyve, 1941)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301824 (Abonyi Dezső gyászjelentése, 1961)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1G-52YJ (Abonyi Dezső halotti anyakönyve, 1961)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB9-T7S8 (Hajas Lajosné Abonyi Ilona halotti anyakönyve, 1968)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9P-RHVZ (Biberauer Tivadarné Abonyi Julianna halotti anyakönyve, 1973)
https://acta.bibl.u-szeged.hu/27807/1/modszertani_032_002_099-101.pdf (Rácz Sándor: dr. Abonyi Sándor, 2010)
https://issuu.com/foldeak/docs/foldeak_2015_november (Horváth Mihály: Altschul Adolf és az Abonyi fivérek nyomában, 2015)
https://issuu.com/foldeak/docs/foldeak_2016_majus (Horváth Mihály: Újabb adalékok az Abonyi – Altschul – család történetéhez. 2016)
https://www.szegedilap.hu/cikkek/kultureset/horvath-mihaly--habsburg-rudolf-hajoorvosanak-sirja-a-foldeaki-temetoben.html (Horváth Mihály: Habsburg Rudolf hajóorvosának sírja a földeáki temetőben, 2016)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39489
https://nntp.hu/person/person.php?personid=30481
https://nevpont.hu/palyakep/abonyi-sandor-093f6
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/59
Megjegyzések
1. Magyar Életrajzi lexikon téves születési éve: 1880.
2. Mészáros M. János adatai szerint (Az állatorvosképzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírja) sírját újraváltás híján felszámolták (1965-ben)!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
