Ács Ernő
fizikus
Született: 1907. március 23. Budapest
Meghalt: 1991. március 4. Budapest
Család
Sz: Ács Mária munkás. F: Máhr Ilona tanítónő. Nyolc gyermeke volt: Ács Lujza, Ács Katalin, Ács Zsuzsanna, Ács Ernő, Ács Ilona, Ács Mária, Ács Judit és Ács Eszter. Leányai közül: Ács Ilona (1941–) történész, politológus.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1934), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953), doktora (1955).
Életút
A nagytétényi polgári iskola r. tanára (1934–1937), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetemen a Fizikai Intézet díjtalan tanársegéde (1933–1937), a Geofizikai Intézet tud. munkatársa (1937–1939), a Dial Telefonkereskedelmi Vállalat műszaki vezetője (1939–1949), a Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese (1949–1951), a Műszeripari Kutató Intézet igazgatója (1951–1952), a Távközlési Kutató Intézet (TKI) igazgatója (1952–1969). A Geofizikai Mérőműszerek Gyára főmérnöke, a Műszeripari Kutató Intézet és a Szerszámgépfejlesztő Intézet szakértője.
A Műszaki Fejlesztési Tanács titkára (1955–1956). Az MDP Központi Vezetősége (KV) tagja (1948–1956).
Információelméleti rendszertechnikával, távközlési hálózatok és csatornák tervezésével, mikrohullámú teljesítményméréssel foglalkozott. Az 1950-es évek végén feltalálta az Address Code nevű telefonközpontot, amely egyes vélemények (elsősorban Horváth Iván tudománytörténész felfedezése) szerint tkp. a mai internet (pontosabban a katonai Arpanet) elődje. Az Address Code időosztásos aszinkron átvitelű üzenetdarabok, amelyek két részből állnak: a célba juttatás során változó címkódból és változatlan tartalomból.
Emlékezet
Budapesten (Törökvész, II. kerület Hankóczy Jenő utca 8.) élt és alkotott. Az utóbbi években felfedezése szélesebb körben ismertebbé vált: az 51. Frankfurti Könyvvásár (1999. okt. 12–18.) multimédia-kiállításán (Tartalomipar Magyarországon. Magyarok az információ forradalmában) informatikai munkásságát is bemutatták.
Elismerés
Kossuth-díj (24-csatornás szeizmikus berendezés kivitelezéséért 1952; új mechano-elektronikus automata telefonközpont elkészítéséért, 1954).
Főbb művei
F. m.: Új módszer az elektrolitek magasfrekvenciájú vezetőképességének meghatározásához. (Matematikai és Természettudományi Lapok, 1937)
Eszköz a földi mágneses tér gradiensének meghatározására. (Geodézia és Kartográfia, 1950)
A fényvezérlésű telefonkapcsoló gép néhány fő kérdéséről. Doktori értek. (Bp., 1955)
Kutatási eredmények bevezetése az iparban. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
Microwave Power Meter. (Proceedings of the 2nd Colloquium on Microwave Communication. Bp., 1963)
Hírközlési eljárások címet és tartalmat, valamint csak címet hordozó kódokkal. (Híradástechnika, 1964)
Communication Methods Using Codes Carrying Address and Contents or Address Only. (Acta Technica, 1965)
Verfahren zur Mehrkanal-Nachrichtenübertragung mit Koden, die Addresse und Amplitudeninfirmation oder nur die Addresse tragen. (Höchfrequenztechnik und Elektroakustik, 1965)
Eine 30. Kanal-Multipleceinrichtung nach dem lagemodulierten Adressen-Kode-System. Hutter, O.-val. (Nachrichtentechnik, 1967)
A helyzetmodulált, címkód-rendszerű integrált távbeszélő-hálózat néhány elvi kérdése. (A Távközlési Kutató Intézet Évkönyve, 1967)
Performance on an Address Code Switching Network. (Proceedings of IEEE International Conference on Communications, 1968)
Címkód – AKS – kapcsoló alkalmazása integrált digitális hírközlő hálózatokban. (Híradástechnika, 1978)
Az adresszkódos hírközlés összefoglaló ismertetése. (Bp., 1980).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1991. márc. 7.)
Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
