Főbb művei

F. m.: versei antológiákban: Erőnk a béke. Magyar költők a békeharcban. Szerk. Szász Imre. (Bp., 1952)
Szívünk szerinti törvény. Fiatal költők antológiája. (Bp., 1952)
Föltámadott a tenger. Szavalókönyv. Szerk. Keszi Imre. Ill. Csillag Vera. (Bp., 1953)
Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon. 1945–1956. Szerk. L. Simon László, Elsässer Klaudia. (Bp., 2002)
írásai: A pátosz védelmében. (Társadalmi Szemle, 1967)
A dialektika törvényeinek érvényesülése Makarenko pedagógiai gyakorlatában. (Pedagógiai Szemle, 1968)
A rosszindulat természetrajzához. – Részvét, megrendülés. – Szerelem és emberi teljesség. – A legtermészetesebb emberi viszonyról. (Világosság, 1969)
A felelősség „visszavételéről.” (Világosság, 1970)
Művészet, katarzis, nevelés. (A pedagógia időszerű kérdései hazánkban 17. Bp., 1970)
A szemléltetés és a szemléletesség problémái a filozófia oktatásában. Földi Józseffel. (Bp., 1970)
A reménytelenség mítoszai. – A hűségről. (Világosság, 1971)
A forradalom prózája. (Társadalmi Szemle, 1971)
A gyarlóságról. – A szenvedélyektől a szenvtelenségig. (Világosság, 1972)
A szabadság dilemmái. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1972; angolul: The Dilemmas of Freedom. Bp., 1978)
Az „okos élet” kritikájához. – A művészet szigorúsága. A művészet ethoszának néhány huszadik századi kérdéséről. (Világosság, 1973)
A hölderlini magatartás – és önmegtartás. – A mulandóságról és a mulandóságokról. (Világosság, 1974)
A megrendült öntudat mítoszai. (Bp., 1974; oroszul: Moszkva, 1979; szlovákul: Bratislava, 1981)
Mi méri az embereket? – Az erdők. Tolsztojtól Semprunig. – A legyintésről. A gyöngeségről. (Világosság, 1975)
Demokratikus szigorúság. (Társadalmi Szemle, 1975)
A cselekvés válaszútjai. A tevékenység alternatív jellegének néhány kérdéséről. (Világosság, 1976)
A végiggondolt gondolat és cselekvés. – Lehet-e az ember feddhetetlen? (Társadalmi Szemle, 1976)
Töredékek az emberi teljességről. Etikai esszék és kisebb írások. (Elvek és utak. Bp., 1976; 2. bőv. kiad. 1982)
Miért szerette József Attilát az Isten? (Világosság, 1977)
Szocializmus és ifjúság. (Társadalmi Szemle, 1977)
A történelem hallgatása. – Minthogyha tudnák, ki a másik? Az emberi érintkezés zavarairól. (Világosság, 1978)
A demokratizmus történelmi munkaeszköz. – Mindenfajta társadalmi hierarchia megszüntetése. (Társadalmi Szemle, 1978)
A kommunista forradalmiság problémái a szocialista építés körülményei között. (A fejlett szocializmus építése. Bp., 1978)
Történelem és alternatívák. A cselekvés válaszútjai. (Bp., 1978; 2. kiad. 1980; németül: Geschichte und Alternativen. Schweidewege des Handelns. Bp., 1984)
A szocialista tudat lehetősége és valósága. (Társadalmi Szemle, 1979)
Visszaadni a bűn nevét. A büntetlen bűnökről és az éthoszról. – A kifosztottság dicsérete. (Világosság, 1980)
A művészeti értékek birtokbavétele. (Érték és kultúra. Szerk. Molnár Zoltán. Szeged, 1980)
Elszántság és „feszült tétovázás.” Walter Benjamin leveleihez. (Világosság, 1981)
A tevékenység alternatív jellegéről és az etikumról. Doktori értek. (Bp., 1981)
Írás az éthoszról. (Bp., 1981)
József Attila éthoszáról. (Kortárs, 1981 és „A lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd.” Az ELTE József Attila emlékére rendezett konferenciáján elhangzott előadások. Bp., 1982)
Az értékek változása és az ifjúság. – Az ifjúság útja a marxizmushoz. (Társadalmi Szemle, 1982)
Érzelem és személyiség – Az érzelmi nevelés pszichológiai és pedagógiai kérdései. (Óvodai Nevelés. 1982)
Polémia a történelemmel. Esszé Walter Benjaminról. (Bp., 1982)
Három tanulmány: A szabadság dilemmái. – A megrendült öntudat mítoszai. – Írás az éthoszról. (2. kiad. Bp., 1983)
Az éthosz erejéről és erőtlenségéről. (Világosság, 1983)
A hétköznapok reggel kezdődnek. – Lukács György katarzis-felfogása és a huszadik századi művészet. (Világosság, 1984)
Éthosz és történelem. (Bp., 1984; oroszul: Moszkva, 1988; szlovákul: Bratislava, 1988; angolul: The Silence of History. Bp., 1988; Ethos, Knowing, History. 2. bőv. kiad. Bp., 1996)
Lukács György a művészet rendeltetéséről. (Társadalmi Szemle, 1985)
Életművében utazik az ember. Lukács Györgyről. (Műhely, 1985)
Szerelem és emberi teljesség. (A szerelemről – komolyan. Szerk. Kamarás István, Varga Csaba. Bp., 1985)
A tudás éthoszáról. A tudás etikai feltételei. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1985. dec. 5.; megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1986 és Magyar Tudomány, 1986)
Lukács György a művészet társadalmi és morális küldetéséről. (Az élő Lukács. Szerk. Sziklai László. Bp., 1986)
Az ember autonómiája és felelőssége. (Társadalmi Szemle, 1986)
A tudás beismerése tiltva marad. (Világosság, 1986)
Etikai tanulmány a tudásról és nem-tudásról. (Bp., 1986; angolul: 1996)
A szabadság értelmének visszaperléséért. (Társadalomtudományi Közlemények, 1987)
Az ember aszimmetriái tudásban, vágyban, moralitásban. (Világosság, 1988)
Százkilencvennégy bekezdés az emberről. (Bp., 1988; 3. kiad. 1989)
Az aszimmetrikus ember. (Bp., 1989)
Száznyolcvankét új bekezdés az emberről. (Bp., 1989)
Éthosz, idő, emlékezés. (Világosság, 1990)
Az éthosz ideje és a szubsztanciális felejtés. (Köszöntő Nyíri Tamás 70. születésnapjára. Szerk. Gelejiné Neubauer Edit, Könczei György, Erharter Helmut. Bp., 1990)
Bekezdések az emberről. 1987–1991. Korábbi két művének bőv. kiadása. (Bp., 1991)
Az igazságról etikai nézőpontból. (Egyházfórum, 1991)
Az ember mérték-hiánya. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. febr. 28.; megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1993 és Magyar Tudomány, 1991)
Lélek, idő, emlékezés. (Bp., 1992)
Az ember mértéke vagy mérték-hiánya. Esszé. (Bp., 1992)
A hamisság válfajai. – Az élet mint ismeretlen történet. (Cet, 1993)
A. É. utolsó bekezdései. Szerk. Kende Péter, Nagy István, Pálvölgyi Éva. (Bp., 1993)
Az élet mint ismeretlen történet. Szerk. Háy János. A bevezető tanulmányt Tengelyi László írta. (Kísértések. Bp., 1995)
A. É. összes bekezdése. (Bp., 1999; 2. kiad. 2004).

Irodalom

Irod.: Galicza János: A. É.: Művészet, katarzis, nevelés. (Magyar Pedagógia, 1971)
Botos János: A. É.: A megrendült öntudat mítoszai. (Társadalmi Szemle, 1974)
Hermann István: A megrendült öntudat mítoszai. Megjegyzések A. É. könyvéről. (Világosság, 1974)
Pedagógiai lexikon. I–IV. köt. (Bp., 1976–1979)
Belohorszky Pál: A. É.: Történelem és alternatívák. (Kortárs, 1979)
A halál egészen más…? Rádiós beszélgetések. Szerk. Juszt László, Zeley László. (Bp., 1981)
Csongrády Béla: A. É.: Írás az éthoszról. (Palócföld, 1981)
Szabó Márton: A. É.: Írás az éthoszról. (Társadalmi Szemle, 1981)
Zrinszky László: A. É.: Írás az éthoszról. (Pedagógiai Szemle, 1982)
Kapocsi Erzsébet: Mert a múlt képe pótolhatatlan. A. É. polémiatörténelme Walter Benjaminról. (Világosság, 1984)
Zeley László: A pillanat fogságában. Korok, társadalmak, válságok és az ember. (Bp., 1984)
Etika és pszichológia. Beszélgetés A. É.-val. (Pszichológia, 1985)
H. Varró Rózsa: A közöny minden emberhez méltatlan. (Társadalmi Szemle, 1986 és Beszélgetések tudósokkal. Bp., 1987)
Lendvai L. Ferenc: Újabb töredékek az emberi teljességről. A. É. két könyvéről. (Társadalmi Szemle, 1987)
Földesi Tamás: A. É. hatvanadik születésnapjára. (Doxa, 1987)
Gerelyes Endréné: Emelni az igazság-dózist. Interjú A. É. filozófussal. (Jel–Kép, 1988)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Dienes Ottó: Az önámítás tragikuma. A. É.: Az aszimmetrikus ember. (Napjaink, 1990)
A. É. Bibliográfia. Összeáll. Petheő Lászlóné. A bevezetést Földesi Tamás írta. (Miskolc, 1991)
Sulyok Erzsébet: „Azért neki is szokott éjjel fájni a foga.” Beszélgetés A. É. filozófussal a mértékletességről, a felelősségről és a másik ember arcáról. (Szeged [folyóirat], 1992)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1993. máj. 3.)
Szalay László: Egy mértéket ismerek – a felelősséget. Interjú A. É. filozófussal. (Népszabadság, 1993. 22.)
B. Pach Éva: A. É. arcai. (Filmkultúra, 1993)
Fodor Miklós: Búcsú Éva nénitől. (Magyar Napló, 1993. 12.)
A. É.-ra emlékezünk. (Polisz, 1993)
Ördögh Csilla: A történelem hallgatásától az utolsó bekezdésekig. Gábor György, Miklós Tamás és Tengelyi László emlékezik A. É.-ra. (Magyar Filozófiai Szemle, 1993)
Tengelyi László: A. É. (Magyar Tudomány, 1994)
Pető Zsolt: Nehézkedés. A. É.: Az ember mértéke vagy mérték-hiánya. (Határ, 1994)
Pedagógiai lexikon. I–III. köt. (Bp., 1997)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010)