Andor György
római katolikus pap
1898-ig Anhäupel
                Született: 1867. július 14. Pest        
                        Meghalt: 1914. december 4. Budapest        
                        
Iskola
Középiskoláit Bp.-en, Pozsonyban és Esztergomban végezte; Rómában, a Collegium Germanico–Hungaricumban teológiát tanult (1885–1891), bölcseleti és hittudományi doktori okl. szerzett és pappá szentelték (1891).
Életút
	                 Az esztergomi Hittudományi Főiskolán a bölcselet r. tanára (1892–1894), az esztergomi papnevelő intézet szemináriumi prefektusa (1894–1897), érseki szertartója (1897-től), szentszéki jegyző és prímási titkár (1901-től), irodaigazgató és az esztergomi főegyházmegyei elemi r. k. iskolák tanfelügyelője (1905–1911). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) I. Ügyosztályának miniszteri osztálytanácsosa (1911–1914). Pápai kamarás (1900-től), pápai prelátus (1907-től). Az esztergomi főkáptalan mesterkanonokja (1906-tól).                                    
            A főegyházmegyei legényegyesület másodelnöke (1893–1914).                                
Elismertség
A Vigilantia Bizottság (1908-tól) és a Szent István Társulat igazgatói választmányának, ill. Tudományos és Irodalmi Osztályának tagja.
Szerkesztés
Prédikációi az Isten Igéje Szentbeszédekben c. folyóiratban jelentek meg (1896-tól; a lap szerkesztője: 1899–1903). Tud. értekezései, hitéleti írásai elsősorban a Magyar Sionban (1894–1902), a Bölcseleti Folyóiratban (1896-tól), a Kolping c. lapban (1899–1906), a Katholikus Szemlében (1901-től) és a Magyar Szemlében jelentek meg (1903–1905).
Főbb művei
F. m.: A lourdes-i jelenések theológiai szempontból. (Magyar Sion, 1894)
 Zola és a naturalizmus taktikája. (Magyar Sion, 1894)
 Az aristotelesi bölcselet alapfogalmairól. (Bölcseleti Folyóirat, 1896)
 Szocializmus és anarchizmus elvei. (Magyar Sion, 1898)
 Szentbeszéd Szent Adalbert ünnepére, mondotta az esztergomi főszékesegyházban. (Esztergom, 1898)
 Dante tisztulási útja. (Bp., 1903)
 A szeplőtelen fogantatás kihirdetésének kulturális jelentősége. (Bp., 1904)
 A tanító teendői a szociális kérdéssel szemben. (Bp., 1907).
Irodalom
Irod.: A. Gy. (Alkotmány, 1914)
 A. Gy. (Vasárnapi Ujság, 1914. 50.)
 Beke Margit: Esztergomi kanonokok. 1900–1985. (Unterhacking, 1989).
Megjegyzések
Gulyás: Magyar írók élete és művei 1. köt. téves halálozási adat: dec. 7.!
        Szerző: Kozák Péter
        Műfaj: Pályakép
        Megjelenés: nevpont.hu, 2013