Antalfi Mihály
jogász
1896-ig Rupert
Született: 1877. szeptember 25. Devecser, Veszprém vármegye
Meghalt: 1949. december 25. Budapest
Iskola
Középiskoláit Pápán és Győrött végezte, a bp.-i tudományegyetemen államtud. (1901), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1901), majd bírói és ügyvédi vizsgát tett.
Életút
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tisztviselője (1897–1902), a gyöngyösi bíróság aljegyzője (1902–1906), a Baranyaszentlőrinci (1906-1909), a Pécsi aljárás bírója (1909–1910), az Ítélőtábla tanácsjegyzője (járásbíró minőségben, 1910–1912), törvényszéki bíró (1912–1918); közben az I. vh.-ban főhadnagy-szakaszparancsnokként a 19. népfelkelő gyalogezrednél szolgált, majd a szarajevói várbíróságnál beosztott vizsgálóbíró (1914–1918). Az összeomlás után Bp.-en bíró (1918–1921), az ún. munkásbiztosító felsőbíróság (1921–1922), az Ítélőtábla (1922–1928), a Kúria bírája (1928–1944), a Kúria tanácselnöke (1944–1947).
Jogtudósként elsősorban magánjoggal, polgári peres és nem peres eljárási kérdésekkel fogl.
Szerkesztés
A Polgári Törvénykezési Jog Tára szerkesztője (1922–1936). Versei és novellái elsősorban a Magyar Szemlében (1898–1905), a Szépirodalmi Kertben (1898); jogtudományi dolgozatai elsősorban a Jogállamban (1903–1904), a Jogtudományi Közlönyben (1904–1923) és a Magyar Jogi Szemlében jelentek meg (1923– 1924).
Főbb művei
F. m.: Polgári perrendtartás. 1–2. (Pécs, 1915)
Kötelmi jog. Különös rész. 3. füz. Többekkel. (Bp., 1941)
A vasúti közigazgatás alapvető jogszabályai. (Bp., 1943)
szerk.: Magánjogi döntvénytár. Új folyam. 1–2. Többekkel. (Bp., 1948–1949)
Magánjogi és perjogi döntvénytár. Új folyam. 3. Többekkel. (Bp., 1950).
Megjegyzések
MÉL I. tévesen Antalffy név alatt!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
