Aranyossi Magda
újságíró, politikus
Nádas Magda
Született: 1896. szeptember 24. Budapest
Meghalt: 1977. augusztus 13. Budapest
Család
F: Aranyossi Pál (1887–1962) újságíró, műfordító, politikus. Testvére Nádas László telefonműszerész. Unokaöccse, majd gyámfia Nádas Péter (1942–) író.
Iskola
A Kertészeti Tanintézet hallgatója (1917-ig).
Életút
A Galilei Kör tagja (1917–1918), a Tanácsköztársaság alatt a Pedagógusok Szakszervezetének tisztségviselője (1919). A bukás után Olaszországban (1920), Ausztriában, Svédországban, Németországban (1920–1926), Franciaországban élt (1926–1941), majd visszatért Mo.-ra (1941). A Német Kommunista Párt (1924–1926), a Francia Kommunista Párt (FKP) tagja és az FKP magyar csoportjának vezetőségi tagja (1926–1941). A Párisi Munkás c. lap munkatársa (1924–1929), nőrovatának vezetője és a lap terjesztője is (1930–1931), a Március 8 c. lap szerkesztője (1932–1936). A fasisztaellenes akcióegységet szorgalmazó Nők Világbizottsága alapító tagja (1934-től), a mozgalom központi lapja, a Femmes szerkesztője (1934-1939). Hazatérése után Mo.-on az illegális KMP tagja (1941–1945), a II. vh. után a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) alapító tagja (1945. febr.), az MNDSZ Központi Vezetősége (KV) tagja (1945–1949), az Asszonyok c. lap alapító szerkesztője (1945–1949). Az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének nyugdíjas tud. munkatársa (1957–1977).
A szocialista nőmozgalom egyik meghatározó tagja, vezető egyénisége. A magyarországi szocialista és kommunista nőmozgalom történetével, Clara Zetkin, ill. Alpári Gyula munkásságával, a magyarországi nyugati kommunista és szocialista emigráció történetével fogl. Forráskiadói tevékenysége is értékes.
Elismerés
Szocialista Munkáért (1953), Partizán Emlékérem (1954), Munka Érdemrend (1954; arany, 1965 és 1970), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1976).
Szerkesztés
A Párisi Munkás c. lap munkatársa (1924–1929), nőrovatának vezetője és a lap terjesztője is (1930–1931), a Március 8 c. lap szerkesztője (1932–1936). A fasisztaellenes akcióegységet szorgalmazó Nők Világbizottsága alapító tagja (1934-től), a mozgalom központi lapja, a Femmes szerkesztője (1934-1939). Az Asszonyok c. lap alapító szerkesztője (1945–1949). Történeti írásai elsősorban a Természet és Társadalomban (1954), a Magyar Munkásmozgalmi Intézet Értesítőjében (1955-től), az Acta Historicában (1956-tól) és a Párttörténeti Közleményekben jelentek meg (1960–1967).
Főbb művei
F. m.: Öt kisasszony egy udvarházban. Reg. (Bp., 1948)
Hajnal. Kisreg. (Bp., 1951)
Frankel Leó. Életrajz. (Bp., 1952; 2. átd. kiad. 1974; 3. kiad. 1978; németül: Berlin, 1957)
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság hatása a magyar nőmunkásmozgalomra. (Századok, 1954)
Alpári Gyula, az új élet harcának krónikása. (Bp., 1954)
Clara Zetkin. Életrajz. (Bp., 1955)
Nem tehettem másként. Alpári Gyula életrajza. (Bp., 1957)
A franciaországi magyar munkásemigráció történetéhez. (Párttörténeti Közlemények, 1961)
Rendszertelen önéletrajz. (Bp., 1978)
Lázadó asszonyok. A magyar nőmunkásmozgalom története. 1867–1919. (Bp., 1983)
szerk.: A párizsi kommün. Válogatás a kortársak emlékirataiból. Erényi Tiborral. (Bp., 1952)
Alpári Gyula válogatott írásai. Vál., sajtó alá rend. (Bp., 1960).
Irodalom
Irod.: Vass Henrik: A. M. (Párttörténeti Közlemények, 1977).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013