Baleczky Emil
nyelvész, műfordító
Baleckij Jemelján
Született: 1919. február 21. Zúgó, Bereg vármegye
Meghalt: 1981. december 22. Budapest
Család
Leánya: Baleczky Annamária újságíró, tévébemondó.
Iskola
A prágai Károly Egyetem orosz–latin szakos hallgatója (1938–1939), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen szláv filológiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1943).
Életút
A II. vh.-ban katonai szolgálatot teljesített (1943–1945), Nyugat-Magyarországon átállt a szovjetekhez (1945 eleje), majd mint a Vörös Hadsereg katonája szerelt le (1945. szept.). A Magyar Rádió Külügyi Osztályának munkatársa; a szláv ügyek előadója, fordító, orosz nyelvi bemondó és tolmács (1945–1949), a Külügyi Osztály vezetője és a Műsorigazgatóság egyik igazgatója (1949–1951); egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK Szláv Filológiai Intézet díjtalan gyakornoka (1946–1950). Az ELTE Lenin Intézet Orosz Nyelvészeti Tanszék egy. docense (1951–1952) és a tanszék vezetője (1952–1956), egyúttal az Idegen Nyelvek Főiskoláján is az Orosz Tanszék vezetője (1951–1956), az átszervezés után az ELTE BTK Orosz Nyelvészeti Tanszék egy. docense (1956–1965), majd az Orosz Filológiai Tanszék tanszékvezető egy. docense (1965–1981).
Orosz és ukrán filológiával, orosz–magyar, ill. ukrán–magyar nyelvi érintkezésekkel, ill. ezzel összefüggő kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével, valamint az orosz nyelvoktatás metodikájával fogl. A komlóskai lemk nyelvjárás kutatója. Műfordítóként elsősorban magyar klasszikusokat (Petőfi Sándor, Ady Endre stb.) tolmácsolt ukrán (= ruszin) nyelven.
Emlékezet
Emlékére az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet Ukrán Filológiai Tanszék emlékkonferenciát rendezett (Bp., 2007. máj. 23–24.), s emléktábláját is felavatták (Bp., VI. ker. Szinyei Merse Pál u. 11.).
Szerkesztés
A Studia Slavica szerkesztőbizottságának tagja (1955–1963), szerkesztője (1963–1981). Az Études Slaves et Roumaines (1948-tól) és a Filológiai Közlöny szerkesztőbizottságának tagja (1968-1981).
Főbb művei
F. m.: Szabó Eumén orosz nyelvtanának hangtana. Egy. doktori értek. (Bp., 1943)
Sztálin elvtárs tanítása a szókincsről. (Bp., 1953)
Bevezetés a nyelvtudományba. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1954)
O jazikovoj prinadlezsnosztyi i zaszelenyiji szela Komlóska v Vengriji. (Studia Slavica, 1956)
Vengerszkije zaimsztvovanyija v lemkovszkom govore szela Komlóska v Vengriji. (Studia Slavica, 1958)
Vengerszkoje ‘’kert’’ v zakarpatszkih ukrainszkih govorah. (Studia Slavica, 1960)
Szöveggyűjtemény az orosz nyelv történetének tanulmányozásához. (Bp., 1963; 6. jav. kiad. 1987)
Ószláv nyelv. Egy. tankönyv. Hollós Attilával. (Bp., 1968; 5. kiad. 1987)
Dialektnije zapiszi iz Komloski. (Studia Slavica, 1980)
Irodalmi örökség. – Lityeraturnoje naszlégyije. Szerk. Káprály Mihály, Zoltán András. (Nyíregyháza, 2007).
Irodalom
Irod.: Hadrovics László: Emilju Baleckomy 60 let. (Studia Slavica, 1980)
H. Tóth Imre: B. E. köszöntése. (Studia Russica, 1980)
Péter Mihály: Emil Baleckij. (Studia Russica, 1981)
Zoltán András: Emil Baleczky. (Studia Slavica, 1982)
Russica. In memoriam B. E. Szerk. Péter Mihály. Művei bibliográfiájával. (Bp., 1983)
Medve Zoltán: Petőfi, a ruszin nép nyelvén. Petőfi Sándor kárpátaljai ruszin fordításainak antológiája. Szerk. és az előszót írta Udvari István. (Nyíregyháza, 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
