Bálint Zoltán
építész, művészeti író
1892-ig Bleyer
Született: 1871. március 6. Nagyvárad
Meghalt: 1939. január 17. Budapest
Család
Testvére: Bálint Rezső (1874–1929) orvos, belgyógyász. Fia: Bálint Péter (1911–1998) orvos, nefrológus, az MTA tagja. Unokája: Bálint András (1943–) színész.
Iskola
A József Műegyetemen építész okl. szerzett (1892), majd hosszabb európai tanulmányutat tett (Párizsban, Londonban, Berlinben volt, 1892–1895).
Életút
Korb Flóris és Giergl Kálmán bp.-i irodájának mérnöke (1895–1897), majd Jámbor Lajos építésszel közös irodát nyitott (1897– 1932).
Pályája kezdetén részt vett a Millenniumi Kiállítás épületeinek művezetésében, ill. önállóan tervezte a pusztaszeri emléktárgyak pavilonját. Később Jámbor Lajossal közösen tervezték a Párizsi Világkiállítás magyar történeti pavilonját, amelyet a bp.-i városligeti „Vajdahunyad vára” mintájára történelmi építészetünk részleteiből ötvözték festői együttessé (1900). Az egyes iparágakat reprezentáló pavilonokat azonban már a párizsi Art Nouveu stílus jegyében készítették. Jámbor Lajossal közösen a 20. sz. elején sikeresen vett részt több építészeti tervpályázaton: középületeket, iskolákat, magán- és bérpalotákat terveztek. Építészeti stílusukat ízlésesen visszafogott, részleteiben is gondosan megoldott, a társművészeteket is előszeretettel alkalmazó, esetenként magyaros- nemzeti jellegre törekedő szecesszió jellemzi.
Elismertség
A Magyar Mérnök- és Építész Egylet ezüstérme (1895).
Szerkesztés
Művészeti kritikái a Budapesti Hírlapban (1901–1913), építészeti írásai a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönyében jelentek meg (1914–1917).
Főbb művei
F. m.: épületei: állami polgári iskola (Csáktornya, 1897–1898)
a takarékpénztár bérházcsoportja (Esztergom, 1898–1899)
Pannónia Szálló és Vigadó (Szatmár, 1898–1902)
Baruch-féle bérpalota (Bp. VI. ker., Bajza u. 44., 1898–1899)
Ligeti Miklós szobrászművész műteremháza és annak berendezése (Bp. XIV., Stefánia út 20., 1899–1900)
Zala György szobrászművész műteremháza és berendezése (Bp. XIV. ker, Ajtósi Dürer sor 25., 1900–1901)
Lederer Artur magánpalotája (Bp., 1901–1902)
br. Korányi Sándor bérháza (Bp. V. ker., Váci u. 42., 1908–1909)
Bornemisza-kastély (Felső-Szilágy, 1908–1909)
szálloda és vigadó (Nagyenyed, 1908–1910)
saját bérháza és műterme (Bp. XI. ker., Budafoki út 9–11., 1909–1911)
gimnázium (Nagykanizsa, 1909–1912)
Állami Számvevőség székháza (ma: Külügyminisztérium, Bp. II. ker., Bem rakpart 47., 1909–1914)
gr. Károlyi László bérháza (Bp. V. ker. Irányi u. 25., 1910–1911)
a ref. egyház bérháza és a püspöki palota (Debrecen, Hatvan u. 1., 1910–1911)
vármegyeháza (Debrecen, Piac u. 54., 1910–1913)
főgimnázium (Liptószentmiklós, 1912–1913)
írásai: Az ezredéves kiállítás architektúrája (Bécs, 1897)
A párizsi világkiállítás magyar épületcsoportjának tervei. Jámbor Lajossal. (Bp., 1899)
A francia reneszánsz és a Loire-völgy kastélyai. (Bp., 1914)
Visszapillantás a Magyar Mérnök- és Építész Egylet hadikórházának történetére. (Bp., 1916).
Irodalom
Irod.: B. Z. (Magyar Iparművészet, 1939).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013