Bálint István
orvos, neurológus
Scheiner
Született: 1912. február 18. Szarvas
Meghalt: 1984. május 5. Budapest
Család
Sz: Scheiner Miksa (†1934) orvos volt Szarvason, Weinberger Erzsébet (†1957). Családja az I. vh. után Budapestre költözött. F: 1942-től Balla Leonóra, a Budapesti Kénsavgyár üzemgazdásza. Fia: Bálint Péter; leánya: Bálint Katalin.
Iskola
Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a Bolognai Egyetemen tanult (1930–1934), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1937), majd neurológus és pszichiátriai szakorvosi vizsgát tett. Kandidátusi értekezését megvédte, de tudományos fokozatát politikai okokból nem kaphatta meg (1967).
Életút
A bp.-i Apponyi Poliklinika Idegosztályának gyakornoka (1937–1938), a bp.-i Szabolcs utcai Kórház Idegosztályának segédorvosa, beosztott orvosa (1938–1944). A II. vh. után Budapest V. kerület (Lipótváros) tisztiorvosa (1945), a Belügyminisztérium (BM) Politikai Rendészeti Osztályának orvosa (1945–1948), egyúttal az Egészségügyi és Szociális Osztály vezetője (1945. márc.–1956. dec.); közben alezredesi, majd ezredesi rangban az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) Egészségügyi Osztályának vezetője (1948–1953). A bp.-i Péterffy Sándor utcai Kórház, ill. a Korvin Ottó Kórház és az Igazságügyi Minisztérium Elmemegfigyelő Intézete konzíliárius orvosa (1945–1948). A bp.-i XVIII. kerületi Rendelőintézet Ideg- és Elmeosztályának vezetője (1956. dec. 15.–1957. aug.), a Fővárosi Tanács Rendelőintézete Idegosztályának szakorvosa (1957), az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet Munkalélektani Osztályának osztályvezető főorvosa (1957–1975), egyúttal a Fővárosi Alkoholista Gondozói Intézet pszichiáter szakorvosa (1958– 1975), nyugdíjas alkohológus szaktanácsadója (1976-1984). Igazságügyi orvosszakértő (1977–1984). Az ELTE BTK-n a munkapszichológia előadója, az Orvostovábbképző Intézet és az Agrártudományi Egyetem (ATE) meghívott előadója. Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).
Péter Gábor közeli munkatársaként tevékenyen közreműködött a Rákosi-rendszer törvénysértéseiben, orvosként vezető szerepet játszott a politikai perek előkészítésénél és a kihallgatásoknál. Rákosi saját felelősségét mentve népellenes bűntettek elkövetésével vádolva letartóztatta (1953. jan. 4.). A Budapesti Katonai Törvényszék népellenes bűntett, vesztegetés, hatalommal való visszaélés és személyes szabadság megsértésének vádjával nyolc év börtönre ítélte (1953. dec. 11.), ebből három évet töltött le (1953–1956. dec.; a forradalom idején ismét letartóztatták és a Maros utcában őrizték). A Legfelsőbb Katonai Bíróság Katonai Kollégiuma bűncselekmény és részben bizonyítékok hiánya miatt felmentette (1957. jún. 17.).
Kutatóként munkalélektannal, mentálhigiénével, elsősorban a balesetek keletkezésében szerepet játszó lélektani tényezők vizsgálatával, valamint a foglalkozás és a neurózisok közötti összefüggések feltárásával, ill. az alkoholizmus epidemiológiai hatásával foglalkozott. Jelentős tevékenységet fejtett ki a magyarországi munkaköri alkalmasság orvosi elbírálása irányelveinek kidolgozásában. Számos népszerű, alkoholizmusellenes kiadvány szerzője és szerkesztője. Egészségügyi kisfilmjével elnyerte a cannes-i nemzetközi filmfesztivál nagydíját (1959).
Elismertség
Az MTA Munkalélektani Albizottsága tagja. Az Igazságügyi Orvosi Tanács, az Egészségügyi Tudományos Tanács és a Tudományos Felsőoktatási Tanács tagja.
Elismerés
48-as Díszérem, Szabadságrend (ezüst), Magyar Népköztársasági Érdemrend, Magyar Népköztársaság Érdemérme (ezüst).
Főbb művei
F. m.: Epilepsziás karakterjelenségek megnyilvánulása háborús események kapcsán. (Orvosok Lapja, 1946)
Újabb szempontok a kriminálpszichológiában. (Ideggyógyászati Szemle, 1950)
A munkalélektan feladatai. (Munkavédelem, 1958)
Munkalélektan. Az idegrendszer foglalkozással kapcsolatos ártalmai. Üzemorvosi tanfolyami jegyz. (Bp., 1959)
A munkabiztonság lélektana. Murányi Mihállyal. (Munkavédelmi könyvtár. 7. Bp., 1959; 3. kiad. 1961; 5. kiad. 1965)
Figyelemvizsgáló módszer felhasználása az ipari eredetű idegrendszeri elváltozások korai diagnosztizálásában. (Pszichológiai tanulmányok. 2. Bp., 1959)
Az alkoholista- gondozás jelenlegi problémái. (Népegészségügy, 1960)
Alkoholos befolyásoltság figyelemre gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata. (Egészségtudomány, 1961)
Pszichológiai tényezők hatása a könnyűipari balesetek megoszlására. Murányi Mihállyal. (Pszichológiai tanulmányok. 3. Bp., 1961)
Pszichés tényezők szerepe harisnyakötő-munkások fekélybetegségének keletkezésében. Murányi Mihállyal, Soós Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1961)
Neurotizáló tényezők hatásmechanizmusaink vizsgálata Hollerith-könyvelőkön. Murányi Mihállyal. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1961)
Tájékoztató az alkoholelvonó kezelésben részesülő betegek számára. (Bp., 1961)
Foglalkozási neurózis és foglalkozási görcs. (Bp., 1961)
Az alkoholizmus elleni küzdelem módszerei. Módszertani segédanyag. (Bp., 1962)
Foglalkozási neurózis. (Orvosképzés, 1962)
Futószalagon dolgozó ruhaipari munkások neurózisának vizsgálata. Hódos Tiborral. (Pszichológiai tanulmányok. 4. Bp., 1962)
A színdinamika üzemi alkalmazásai. Hódos Tiborral. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1962)
Az alkoholisták utógondozásának módszertana és feladatai. (Bp., 1963)
Mikor pihenés a pihenés? (Bp., 1963)
Baleseti veszély és egyéni veszélyeztetettség. Murányi Mihállyal. (Pszichológiai tanulmányok. 5. Bp., 1963)
Hogyan gyógyítható az alkoholizmus? (Bp., 1964)
Az üzemen belüli emberi kapcsolatok hatása a termelésre. Murányi Mihállyal. (Bp., 1964)
Psychoneurosis-morbiditás vizsgálata nagyüzemi dolgozókon. Hódos Tiborral. (Egészségtudomány, 1964)
Adaptáció vizsgálata futószalag-dolgozókon. Hódos Tiborral. (MTA Pszichológiai Tanulmányok. Bp., 1964)
Cukorterheléses vizsgálatok krónikus alkoholistákon. B. Bedő Magdolnával, T. Zsinka Ágnessel. (Orvosi Hetilap, 1964. 1.)
Recent Data on the Aetiology of Alcoholism. (British Journal of Addiction, 1965)
Az alkoholista betegek gondozásának módszertana. (Bp., 1965)
Utak és útvesztők. (Bp., 1965)
Fonónők neurózis-morbiditásának alakulásában szerepet játszó tényezők vizsgálata. Hódos Tiborral. (Ideggyógyászati Szemle, 1966)
Foglalkozási tényezők szerepe neurosisok keletkezésében. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1966)
A nő és az alkohol. (Bp., 1966)
Bevezetés a színdinamikába. Többekkel. (Bp., 1966)
Az emberi kapcsolatok jelentősége a vezetők munkájában. (Dunaújváros, 1967)
A futószalag és automatizált termelés pszichológiája. Hódos Tiborral. (Bp., 1967)
A balesetelhárítás pszichológiája. Murányi Mihállyal. (Bp., 1968; 2. kiad. 1989; szlovákul: Pozsony, 1967; oroszul: Moszkva, 1968)
A pszichofiziológiai megterhelés és az alkalmazkodás vizsgálata kartográfiai dolgozóknál. Avar Pállal, Murányi Mihállyal. (Pszichológiai tanulmányok. 11. Bp., 1968)
Munkabiztonság és munkalélektan. Murányi Mihállyal. (Munkavédelmi kiskönyvtár. 27. Bp., 1969)
Tanácsok alkoholista betegek hozzátartozói számára. (Bp., 1969)
Sorsok, szenvedélyek. Valódi történetek. (Bp., 1972; 2. kiad. 1980)
Munkalélektan műszaki és gazdasági vezetők részére. Murányi Mihállyal. (Bp., 1973)
Útmutató alkoholista betegek gondozásához. (Bp., 1975)
Szakszolgálat és társadalmi tevékenység az alkoholizmus elleni küzdelemben. (Bp., 1976)
A körzeti orvos az alkoholizmus ellen. (Bp., 1978)
Munkalélektan. Murányi Mihállyal. (Bp., 1978)
A szakszervezetek feladatai az alkoholizmus elleni küzdelemben. Martinka Gyulával. (Bp., 1980)
A mentálhigiéné helye és szerepe a munkavédelemben. (Bp., 1980)
Megelőzés, gyógyítás, rehabilitáció. (Alkohológiai kiskönyvtár. 1. Bp., 1980)
Az alkoholizmus főbb kérdései. (Alkohológiai kiskönyvtár. 3. Bp., 1981)
Mentálhigiéné. (Bp., 1984).
Irodalom
Irod.: Farkas Vladimir: Nincs mentség. Az ÁVH alezredese voltam. (Bp., 1990)
Jobst Ágnes: Dokumentum az államvédelmi tisztképzés megindításáról. (Betekintő, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
