Bánki László
biológus, rovartoxikológus
Bánky
Született: 1915. június 12. Budapest
Meghalt: 1991. október 31. Budapest
Család
Nagyapja: Bánki Donát (1859–1922) gépészmérnök, az MTA tagja. Sz: Bánki Elemér gépészmérnök, Zagróczky Sarolta tanítónő, Zagróczky Gyula, felvidéki tanító leánya.
Iskola
A gödöllői Premontrei Gimnáziumban éretts. (1933), a Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1937), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1962), doktora (1972).
Életút
A Duna Általános Biztosító Rt. (1937), a Kemotechnika Kft. Vegyiüzem munkatársa (1938–1939), Lindner Dániel vegyitermék- nagykereskedő üzemi vegyésze (1939–1940), a Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. kereskedelmi és ún. szervező vegyésze, anyagbeszerző cégvezetője (1940–1948), a Kemag Vegyi Kft. kutatóvegyésze (1948), a Hungária Vegyiművek, ill. a Budapesti Vegyiművek üzemvezetője, a biológiai laboratórium, majd a növényvédőszerek minőségjavításával foglalkozó kutatócsoport vezetője (1949–1977).
Tudományos pályafutásának kezdetén élelmiszer- és konzerválásbiológiai kérdésekkel fogl., később érdeklődése a növényvédőszer-kémia, ill. a növényvédőszerek toxikológiai hatástana felé fordult. A magyarországi növényvédőszer-fejlesztés és -kutatás úttörője: nevéhez fűződik a Budapesti Vegyiművek, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet és a veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet biológiai laboratóriumainak megalapítása. Kidolgozta a bio-tesztelés hatástanilag és biometriailag is új módszertanát, az első magyarországi környezetvédelmi kutatások szervezője és irányítója (1966–1976).
Elismerés
Mezőgazdasági Kiadó Nívódíja (1964), Eötvös Loránd-díj (1976).
Főbb művei
F. m.: Az E-vitamin szerepe a méhek életében. (Magyar Méh, 1936)
A kék dongólégy [Calliphora erytrocephala Meig.] E-vitamin- szükségletének kérdése, néhány a fajra vonatkozó biológiai megfigyeléssel. Egy. doktori értek. is. (Állattani Közlemények, 1937)
Kontakt idegmérgek hatásának biológiai ellenőrzése. (Agrártudomány, 1950)
A rovarölőszer-toxikológia elméleti és gyakorlati jelentősége. (Rovartani Közlemények, 1963)
Die Bedeutung der Formulierungstechnologie für die Wirksamkeit insektizider Pflanzenschutz- und Schädlingsbekämpfungsmittel. Wolkóber Zoltánnal. (Chemische Technik, 1964)
A Budapesti Vegyiművek növényvédőszerei. Többekkel. (Bp., 1964)
A rovarölőszerek hatástana. Monográfia. és kand. értek. is. (Bp., 1964)
A növényvédelem kemizálásának jelenlegi helyzete és perspektívái. Többekkel. (Bp., 1966)
Növényvédő hatóanyagok hatékonyságának összehasonlítása. (Magyar Kémikusok Lapja, 1966)
A bányászlakta járások mezőgazdasági fejlesztésének modellje. Többekkel. (Bp., 1968)
Neue Richtungen der Pflanzenschutzmittel Forschung in Ungarn mit besonderer Rücksicht auf die vom humanen Gesichtspunkt harmlosen mittelkombinationen synergetischer Wirkung. (Wien, 1969)
A peszticidhatás laboratóriumi mérésének alapelvei. Doktori értek. (Bp., 1972)
Egy peszticid kifejlesztése, mint komplex tudományos feladat. (Bp., 1976)
Bioassay of Pesticides in the Laboratory. (Bp., 1978)
filmje: Gombák és gombaölőszerek (forgatókönyvíró, szakértő 1968-1969; a miskolci filmfesztivál 2. díja, 1970).
Irodalom
Irod.: Bognár Sándor: B. L. emlékére. (Növényvédelem, 1992).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
