Barabás Emil, 1928-tól vitéz
honvéd tábornok
1888-ig Freyberger
Született: 1886. július 19. Budapest
Meghalt: 1948. július 19. Nürnberg
Család
Sz: Barabás (Freyberger) János malomigazgató, Edl Emília.
Iskola
A bp.-i cs. és kir. gyalogsági hadapródiskola végzése után hadapród-tiszthelyettessé avatták a kecskeméti cs. és kir. 38. gyalogezredhez (1904), bécsi Hadiiskolát végzett (1914).
Életút
Csapatszolgálatot teljesített (1904–1911), vezérkari tiszt a 2., ill. a 6. hadsereg parancsnokságán (1911–1914), majd a krakkói cs. és kir. 24. gyalogdandárnál (1914–1916). A 7. hadsereg parancsnokságának vezérkari osztályán, később a Kövess-csoport hadműveleti osztályán beosztott tiszt (1917–1918), az összeomlás előtt a Hadsereg-főparancsnokság szállásmesteri, ill. Ukrajna részlegénél szolgált. Belépett az új magyar hadseregbe (1918. nov.), a Vörös Hadseregben a Hadsereg-főparancsnokságnál beosztott tiszt (1919. márc.–aug.). A Hadügyminisztérium 6. osztályán az anyagi alcsoport vezetője (1919. aug.), a Ludovika Akadémia r. tanára (1919. szept.–1921), a Hadiakadémián a hadműveleti vezérkari szolgálat r. tanára (1921–1924). A Honvédelmi Minisztérium (HM). VI. csoport 3. osztályán szolgált (1924-től); az osztály vezetője (1926–1931), a békéscsabai 10. gyalogezred parancsnoka, majd a szegedi 5. vegyesdandár testnevelési felügyelője (1931–1934). A pécsi 4. vegyesdandár közigazgatási vezetője (1935–1936); közben tábornokká léptették elő (1935. máj. 1.). A HM Katonai Közigazgatási Csoportjának vezetője (1936–1941); altábornagyi rangban (1938. máj. 1-jétől). Szélőséges német barátsága és nyilas érzelmei miatt nyugállományba helyezték (1941. febr. 1.). Az ország német megszállása után reaktiválták: az újonnan felállított Tájékoztatásügyi Államtitkárságon belül kibővített hatáskörrel létrehozott Sajtóellenőrző Bizottság (= Cenzúrabizottság) elnöke (1944. márc.–aug.). Nyugatra távozott (1944. vége). Távollétében lefokozták és a Honvédségből kicsapták (1945. jún. 18.).
Elismertség
A Magyar Katonai Írók Körének tagja.
Szerkesztés
A Honvédelem című lap rovatvezetője (1921–1923). A Hadilevéltár tisztjeként a Világháború című munka 4. kötetének szerkesztését irányította (1934–1935). Az ország német megszállása idején az Összetartás című nyilas lap munkatársa (1944). Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Magyar Katonai Közlönyben (1927-től) és a Magyar Katonai Szemlében jelentek meg (1933–1940).
Főbb művei
F. m.: A parancsadás technikája. (Katonai zsebkönyvtár. Bp., 1922)
Honvédorvosi kézikönyv. Bíró Henrikkel, Suhay Imrével. (Bp., 1925)
Parancsadás egy hadosztály és egy lovasdandár erejű csoporton belül, alkalmazó példákon bemutatva. 1–2. (Bp., 1925- 1926)
Spee gróf altengernagy hadműveletei 1914-ben. (Magyar Katonai Szemle, 1933)
A német nagyvezérkar jelenti… (Bp., 1941)
A német villámháború Lengyelországban (Magyar Katonai Szemle, 1940)
Balkán. Német–olasz–magyar villámháború. (Bp., 1941)
ford.: Lützow, Friedrich: Tengeri jog és kalózkodás. – Német partraszállás Norvégiában. (Bp., 1940)
Moravec Manó: Elárultak bennünket! Csehszlovákia válaszúton. (Bp., 1940)
Murawski, Erich: Villámháború Nyugaton. (Bp., 1941).
Irodalom
Irod.: Vásárhelyi Miklós: A bilincsbe vert beszéd. Sajtó alá rend. Murányi Gábor. (Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
