Barna Ignác
jogász
1879-ig Braun
Született: 1854. szeptember 10. Rácalmás, Fejér vármegye
Meghalt: 1919. július 1. Budapest
Iskola
A bécsi (1872–1873), a lipcsei egyetemen tanult (1877), a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1878), Bp.-en köz- és váltóügyvédi vizsgát tett (1889).
Életút
A Budapesti Kereskedelmi Akadémián a kereskedelmi- és váltójog r. tanára (1880–1899), később kereskedelemismeretet is tanított, egyidejűleg Bp.-en ügyvéd (1889–1899) és az Adria Biztosítótársaság jogtanácsosa, (1894-től). Az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának tisztviselője (1899–1918); ítélőtáblai bírói (1899–1911), kúriai bírói rangban (1911–1918). Az Országos Ügyvédvizsgáló Bizottság tagja (1894-től).
Kereskedelmi és váltójoggal, az öröklési jog kérdéseivel, vállalati joggal fogl. Szakfordítóként elsősorban német jogtudományi munkákat tolmácsolt.
Szerkesztés
A Büntetőjogi Szemle (1879-től), a Magánjogi Kodifikációnk (1892), a Magyar Kodifikáció (1903) és a Magyar Jogász Ujság szerkesztője (1903–1904).
Főbb művei
F. m.: Kereskedelmi törvény. 1875: XXXVII tc. (Bp., 1886; 2. bőv. kiad. 1894)
A meghatalmazott által elkövetett csalás. (Bp., 1895)
Le a napirendről! 1. füz. Az esküdtbíróságok szervezetéről szóló javaslat főbb hibái. Sik Sándorral. (Bp., 1896)
A magánbiztosítási vállalatokról szóló törvényjavaslat. (Bp., 1896)
Az ági öröklésről. Enyiczkey Gáborral, Kégl Jánossal. (Bp., 1898)
Az öröklési jog reform-kérdései. (Bp., 1898)
A részügyletek törvényhozási szabályozásáról. Többekkel. (Bp., 1898)
ford.: A Schweizi Szövetség törvényei a kötelmi jogról. (Bp., 1882)
A német polgári törvénykönyv. 1. füz. Általános rész. (Bp., 1898)
Entwurf eines ungarischen allgemeinen bürgerlichen Gesetzbuches. Németre ford. Schiller Henrikkel. 1–3. (Bp., 1901).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
