Barta Lajos
szobrász
Beck
Született: 1899. március 9. Budapest
Meghalt: 1986. május 8. Köln, NSZK
Család
Testvére: Barta István (1892–1976) festőművész és Barta Mária (1897–1969) festőművész, grafikus, iparművész.
Iskola
A bp.-i Iparművészeti Iskolában Zutt Richard keramikus tanítványa (1911–1915), majd Telcs Ede magántanítványa (1915–1916), az iglói faipari iskolában művészi fafaragást tanult (1917). Olaszországi (1920–1922), majd párizsi tanulmányútja után hazatérve Aba Novák Vilmos szabadiskoláját látogatta (1925–1927).
Életút
Olaszországi tanulmányútja idején Milánóban terrakottagyári munkás (1920–1922), majd a bp.-i Tim Terrakottagyár munkása (1923–1924). Kiállító művész (1925-től). Külföldre távozott (1965): a rolandsecki művésztelepen alkotott (1965–1970), Párizsban dolgozott (1970–1974), majd Kölnben telepedett le.
A magyar absztrakt szobrászművészet egyik jelentős képviselője, korai plasztikáit még az art-déco stílus jelemezte. Miután megismerkedett Rozsda Endrével egy újabb párizsi tanulmányútja (1938–1943), eredményeként jutott el a nonfiguratív művészetig. Szürrealista alkotásaival csatlakozott a Bp.-en megalakult Európai Iskolához (1946). „Hivatalosan” azonban realista stílusban kényszerült alkotni, az I. magyar képzőművészeti kiállításról Boldog család című művét megvásárolták az Elnöki Tanács számára, néhány kisplasztikáját (Kalapácsvető; Futballista; Lengyel mazurka; Olvasó honvédek) a herendi porcelángyár sokszorosította. 1956. szept.-ben aláírta a Formalista művészek a formalizmusról című nyilatkozatot, amelyben a „modern” művészek egy csoportja – az Európai Iskola tagjainak egy része, az ún. Hetek – teret és nyilvánosságot követelt nézeteinek és műveinek. A csoporttal együtt állított ki 1956. okt.-ben az esztergomi Keresztény Múzeumban. Az 1960-as évek elején készített monumentális, nonfiguratív művei díszítőplasztikaként közterületre – játszóterekre – kerültek (pl. Hullám, Pécs, 1960; Lovacskák, Bp., 1964). Az NSZK-ban és Franciaországban monumentális köztéri plasztikai megbízásoknak tett eleget. Az alapvető térformákból építkezett, a nonfiguratív művészethez élete végéig hű marad.
Emlékezet
1967-ben 19 szobrot és 5 rajzot ajándékozott a székesfehérvári István Király Múzeumnak. Idekerült közel 100 plasztikából és 1000-nél több rajzból álló hagyatéka is (1986). Néhány műve (Libapásztorlány, 1937; Fiúfej; Leányfej, 1950-es évek; ill. Bábu; Napóra; Plasztika, 1960-as évek első fele) megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában (MNG).
Kiállítások
F. kiállításai: egyéni: Alkotás Művelődési Ház. Rozsda Endrével (Bp., 1943)
Művészklub (Kecskemét, 1964)
Galerie PRO (Bad Godesberg, 1966)
Galerie Porta (Wuppertal, 1967)
Galerie Arlequin (Meilen, Svájc, 1968)
Galerie Mathias (Köln, 1968)
Városi Múzeum (Bonn, 1970)
Galerie Chevalier (Párizs, 1973)
Allianz Haus (Köln, 1975)
Galerie Wünsche (Hamburg, 1976)
Galerie Friedrich (Köln, 1977)
Arthotek (Köln, 1981)
emlékkiállítás: Szent István Király Múzeum (Székesfehérvár, 1986 és 1999)
Magyar Képzőművészeti Főiskola (Barcsay Terem, Bp., 1995)
csoportos: Magyar Képzőművészetért Mozgalom I. kiállítása. Ernst Múzeum (Bp., 1946)
Magyar Képzőművészek Szabadszervezetének II. Szabad Nemzeti Kiállítása. Fővárosi Képtár (Bp., 1947)
A magyar képzőművészet új irányai. Nemzeti Szalon (Bp., 1948)
Európai Iskola XXXI. kiállítása. Művész Galéria (Bp., 1948)
Hét művész kiállítása. Keresztény Múzeum (Esztergom, 1956)
Európai Iskola. A huszadik század művészete. Csók Képtár (Székesfehérvár, 1973)
Az (ismeretlen) Európai Iskola. Budapest Galéria (Bp., 1984)
Wer hat Angst vor Moholy-Nagy… Ungarische Künstler in Deutschland. Osteuropäisches Kultur- und Bildungszentrum (Köln, 1987).
Főbb művei
F. m.: köztéri szobrai: Hullámok (műkő, Pécs, Megyei Művelődési Központ, 1949)
Hajladozó (bronz, Bonn, 1957)
Tavasz (bronz, Siegen, 1958)
Pár (beton, Wuppertal, 1957 k.)
Kút. IV. Madár (műkő, Bp., Káposztásmegyer, Vízművek, 1960–1961)
Napóra (műkő, Siófok, 1960–1962)
Három ló (műkő, Bp. Gellért-hegy, Jubileumi Park, 1963)
ősrégi forma (bronz, Köln, 1966)
Védelmet keresők (bronz, Köln-Weidenspech, 1967)
Akrobaták (bronz, Mühlheim, 1967).
Irodalom
Irod.: B. M. (Szabad Művészet, 1947)
B. L. emlékkiállítása. Kat. Bev. Perneczky Géza. (Székesfehérvár, 1986)
Perneczky Géza: Das Verzeichnis des plastischen Werkes von Lajos Barta. (Köln, 1986)
Kovalovszky Márta: B. L. kiállítására. (Vigilia, 1989)
György Péter– Pataki Gábor: Európai Iskola. (Bp., 1990).
Megjegyzések
Lexikonok eltérő halálozási adata: máj. 13.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
