Békefi Remig József
történész, ciszterci szerzetes
1880-ig Brökl
Született: 1858. augusztus 3. Hajmáskér, Veszprém vármegye
Meghalt: 1924. május 21. Eger
Iskola
Elemi iskoláit és a gimnázium alsó osztályait Veszprémben végezte. Belépett a ciszterci rendbe (1874. szept. 17.), egyszerű fogadalmat tett (1877. jún. 25.), teológiai tanulmányait a rend zirci főiskoláján végezte (1876–1880), ünnepélyes fogadalmat tett (1880. júl. 16.), áldozópappá szentelték (1881. aug. 7.). A bp.-i tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári okl. (1881), az Árpád-kori politika és művelődéstörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1893); az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.; r.: 1908. ápr. 30.).
Életút
A pécsi főgimnázium r. tanára (1881–1884 és 1885-1893), a zirci ciszterci gimnázium r. tanára és az apátság jegyzője (1884–1885). A bp.-i tudományegyetemen a művelődéstörténet magántanára (1893–1898), ny. rk. (1898–1900), ny. r. tanára (1900–1911); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1910–1911), zirci apát (1911–1924; megválasztották: 1911. szept. 19.; kinevezték: 1911. nov. 21.; apáttá avatták: 1912. jan. 6.). A Magyar Művelődéstörténeti Gyűjtemény igazgatója (1904–1911). A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője (1917-től).
A történeti Magyarország utolsó zirci apátjaként elsősorban közép- és újkori magyar egyház-, művelődés- és iskolatörténettel, a ciszterci rend és a magyarok külföldi iskolázásának történetével fogl. Jelentősek néprajzi és pedagógiai írásai, fontos forráskiadó munkássága is. Nagy forrásanyagot feltáró, pozitivista módszeren alapuló monográfiái a magyar történettudomány kimagasló teljesítményei.
Emlékezet
Zircen temették el, a zirci arborétum területén helyezték el emlékművét (Békefi Remig-emlékmű, 1934-ben). Emlékére Zircen, a Rákóczi tér 1. szám alatt is emléktáblát állítottak (a Bakonyi Panteonban, 1992-ben).
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916). A Magyar Paedagogiai Társaság tagja (t.: 1912).
Főbb művei
F. m.: Keszthely és környékének néprajza. (Bp., 1884)
A pilisi apátság története. 1184–1814. I–II. (Pécs, 1891–1892)
A zirczi, pilisi, pásztói és szent-gotthárdi cziszterczi apátságok története. I–V. (Pécs, 1891–1902)
A czikádori apátság története. (Pécs, 1894)
Árpád-kori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése. (Bp., 1896)
A czisztercziek középkori iskolázása Párizsban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1896. okt. 12.; megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 16. köt. 11. Bp., 1896; kivonatban: Akadémiai Értesítő, 1896)
Vallásos és erkölcsi élet Magyarországon az Árpád-házi királyok korában. (Katholikus Szemle, 1896)
A cziszterczi rend története Magyarországon. 1142–1896. (Bp., 1896)
A közoktatás története Magyarországon. 1000–1867. (Bp., 1898)
A pásztói apátság története. 1190–1814. Oklevéltár. 1342–1812. I–III. (Bp., 1898– 1902)
Oláh Miklós nagyszombati iskolájának szervezete. (Bp., 1898)
III. Béla és a magyar művelődés. – III. Béla temetése. (Forster Gyula Emlékkönyv. Bp., 1900)
A rabszolgaság Magyarországon az Árpádok alatt. (Bp., 1901)
Szent István király intelmei. (Századok, 1901)
A magyarországi káptalanok megalakulása és Szent Chrodegang regulája. (Bp., 1901)
Hogyan lettek a czisztercziek tanítórenddé Magyarországon? (Bp., 1902)
A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. (Bp., 1906)
Az iskolázás története Magyarországon. 1000–1883. (Bp., 1907)
A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. (Bp., 1907)
Az Árpádok, mint a keresztény egyház és művelődés szervezői. (Bp., 1908)
A pécsi egyetem. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1909. febr. 8.; Akadémiai Értesítő, 1909)
Horváth Mihály és a magyar történetírás. (Századok, 1909)
A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. (Bp., 1910)
Orvosok, betegségek és gyógyítás Magyarországon az Árpádok korában. (Gyógyászat, 1912)
szerk.: Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai ciszterci rend. (Bp., 1896)
A debreceni ev. ref. főiskola XVII. és XVIII. századi törvényei. (Bp., 1899)
A sárospataki ev. ref. főiskola 1621- iki törvényei. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 18/3. Bp., 1899)
A marosvásárhelyi ev. ref. iskola XVII. századi törvényei. (Bp., 1900)
A bolognai egyetem XIV. és XV. századi statulumai. (Bp., 1901).
Irodalom
Irod.: Békefi Emlékkönyv. Dolgozatok B. R. egyetemi tanári működésének emlékére. Művei bibliográfiájával. (Bp., 1912)
Csánki Dezső: B. R. (Századok, 1924)
B. Szabó László: B. R. emlékezete. (Bp., 1934)
Domanovszky Sándor: B. R. r. tag emlékezete. (Bp., 1935).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
