Beöthy Leó, bessenyői és örvendi
közgazdász, statisztikai író, műfordító
Született: 1839. Nagyvárad
Meghalt: 1886. január 5. Budapest
Család
Sz: Beöthy Sándor helytartótanácsos.
Iskola
Három gimnáziumi osztályt végzett, majd édesapja magánúton taníttatta. Tizennégy éves korától autodidakta: számos nyelven tanult, majd szépirodalommal és közgazdaságtannal fogl. Az MTA tagja (l.: 1877. máj. 24.).
Életút
A Hölgyfutár munkatársa (1860–1863), a Magyar Gazda szakírója (1864–1865), a Hon c. lap közgazdasági rovatvezetője (1865– 1867). A Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium tisztviselője (1867–1883), c. osztálytanácsosi rangban (1877-től). Az Országos Statisztikai Hivatal aligazgatója (miniszteri osztálytanácsosként, 1883–1886).
Első írásai a temesvári Delejtűben jelentek meg (Thőbey álnéven, 1858–1859), majd elbeszéléseket közölt a Hölgyfutárban (hol Octavia c. eredeti regénye is megjelent, 1860–1863). Piso címmel egy szomorújátékot is írt. Műfordítóként elsősorban francia irodalmat (pl. Verne egy művét) tolmácsolt. Társadalomtudományi munkásságára erősen hatott a darwinizmus és a pozitivizmus. Magyarországon elsőként végzett társadalomnéprajzi kutatásokat. A korszerű statisztikai kutatások egyik magyarországi úttörője is.
Elismerés
Az MTA Jutalma (1875), Marczibányi-jutalma (1882).
Szerkesztés
A Hölgyfutár munkatársa (1860–1863), a Magyar Gazda szakírója (1864–1865), a Hon c. lap közgazdasági rovatvezetője (1865– 1867). Az Országos Statisztikai Hivatal Évkönyvei és az Országos Statisztikai Hivatal Közleményei szerkesztője (1867–1885).
Főbb művei
F. m.: Magyarország áruforgalma Ausztriával és a külfölddel 1867. (Pest, 1868)
A kereskedelem. (Statistikai előadások. 6. Pest, 1869)
Magyarország áruforgalma Ausztriával és a külfölddel 1869. (Pest, 1871)
Magyarország bányászata az 1868–69. években. (Pest, 1872)
Magyarország bányászata az 1870–71. években. (Pest, 1873)
Juda, Izrael és Aram. Történelmi tanulmnáy. (Értekezések a történeti tudományok köréből. IV. köt. 3. Bp., 1874)
A bankügy elmélete, különös tekintettel a jegybankkérdésre és hazai viszonyainkra. (Bp., 1875)
Magyarország bányászata az 1872–73. években. (Bp., 1875)
Magyarország statisztikája. Zsebkönyv. A IX. statisztikai nemzetközi congressus alkalmából a m. kir. stat. hivatalban szerk. Keleti Károllyal. (Bp., 1876)
Nemzetlét. Tanulmány a társadalmi tudományok köréből Magyarország jelen helyzetének megvilágosítására és orvoslására. (Bp., 1876)
A társadalom keletkezéséről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1878. márc. 11.; Értekezések a társadalmi tudományok köréből. V. köt. 3. Bp., 1878)
Magyarország vasútai 1876-ban. (Bp., 1879)
Magyarország vasútai 1878-ban. (Bp., 1880)
A társadalmi fejlődés kezdetei. (Bp., 1882)
ford.: Utazás a föld központja felé. Reg. Verne Gyula után fordította. (Pest, 1865; 2 kiad. 1878)
Egy jegyző orra. Szerelmi történet a múlt századból. Reg. About Edmund után fordította. (Pest, 1865)
Természet ellen. I–II. Reg. Rahel után fordította. (Pest, 1864).
Irodalom
Irod.: György Endre: Emlékbeszéd B. L. l. tagról. (Bp., 1892)
Zsigmond Gábor: A magyar társadalomnéprajz kezdetei. B. L. (Bp., 1974)
Zsigmond Gábor: B. L. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1974).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
