Bogáts Dénes, csíkmadarasi
történész, muzeológus, nyelvész
Cs. Bogáts
Született: 1882. április 22. Nagyszeben
Meghalt: 1949. november 8. Sepsiszentgyörgy
Család
Sz: Bogáts Dénes postatiszt, szombatfalvi Szilágyi Mária.
Iskola
A nagyszebeni állami gimnáziumban éretts. (1901), Budapesten posta-távírótiszti tanfolyamot végzett (1903). Autodidaktaként képezte magát.
Életút
Budapesten postatávíró-gyakornok (1903–1904), majd önkéntes katonai szolgálatot teljesített (1905–1906). Leszerelése után Segesvárott, Brassóban, majd Sepsiszentgyörgyön postatávírótiszt, ill. főtiszt (1906–1934); közben az I. vh.-ban, a 32. népfelkelő gyalogezredben szolgált; Belgrádban megsebesült, felgyógyulása után a román fronton harcolt, főhadnagyként szerelt le (1918. nov.).
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugdíjas munkatársa (1934–1949), egyúttal a Múzeum igazgatóválasztmányának tagja (1932–1945), jegyzője és pénztárosa (1938–1945), t. igazgató őre (1945–1949). A Háromszéki Székely Tanalap kezelője, pénztárosa (1938–1947).
Történeti névtani és családtani kutatásokkal foglalkozott, a magyarországi történeti néprajzi kutatások úttörője. Feldolgozta Háromszék vármegye történetét, összegyűjtötte a megye történeti helynévanyagát, amelyet 30 községből terepadatokkal is kiegészített. Művelődéstörténeti könyvet írt Sepsiszentgyörgy történetéről, vizsgálta a szemerjai és a sepsiszentgyörgyi református egyház múltját, a háromszéki boszorkánypereket. A bécsi döntés után jelentős szerepet vállalt a helyi levéltári anyagok megmentésében, anyagaik összegyűjtésében (később, 1944–1945-ben sikertelenül próbálta a levéltári és családtörténeti anyagot Dunántúlra menekíteni: az elszállított anyagok nagy része elpusztult, ill. eltűnt!) Sepsiszentgyörgyre történt visszatérése után lakását kifosztották, értékes jegyzetei és kéziratai szinte teljesen megsemmisültek – ezt a csapást már soha nem tudta kiheverni.
Emlékezet
Munkái közül a legjelentősebbnek tartott háromszéki szótörténeti tára kéziratban maradt, elpusztult. Több művét a II. vh. után a romániai cenzúra nem engedte megjelenni. Írásaiból Albert Ernő közölt válogatást, megmaradt kéziratai Sas Péter gondozásában jelentek meg.
Szerkesztés
Történeti és nyelvészeti dolgozatai – többek között – a Genealógiai Füzetekben, Az Időjárásban, az Erdélyi Múzeumban, ill. a Székely Népben (1930–1937) és a Csiki Lapokban jelentek meg (1932).
Főbb művei
F. m.: Háromszéki helynevek. (Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929)
Az első székely huszárezred részvétele a török és a francia háborúkban 1788-tól 1814-ig. (Sepsiszentgyörgy, 1932)
Adatok a régi Háromszék topográfiájához helynévkutatások alapján. (Az EME XII. vándorgyűlésének emlékkönyve. Kolozsvár, 1934)
Zágon 1690. évi feldúlása és következményei. (Erdélyi Múzeum, 1941)
Sepsiszentgyörgy története. (Bp., 1941)
Háromszék vármegye. Gábor Ernővel. (Bp., 1942)
Szemerja község és református egyházának története. (Sepsiszentgyörgy, 1943)
Háromszéki oklevél szójegyzék. Összegyűjtötte. (Kolozsvár, 1943)
Szárazság és pestis a Székelyföldön az 1717–1719. évben. (Bp., 1944)
A -ni, - nit, -nul, -nül rag a háromszéki régiségben. Levéltári forrásokból gyűjtötte. (Dolgozatok a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből. 16. Kolozsvár, 1947)
Rokonságnevek a háromszéki régiségben és népnyelvben. (Erdélyi Múzeum, 1947)
Adatok Háromszék történeti helynévanyagának ismeretéhez. Eredetileg a Székely Nemzeti Múzeum 1949. évi évkönyvében megjelent tanulmány. Sajtó alá rend. Szabó T. Attila. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1958)
Adalékok Háromszék iskolatörténetéhez. B. D. bejegyzései Berecz Gyula Háromszék vármegye népoktatási intézeteinek története című könyvébe. Közzéteszi Coroi Artúr. (Erdélyi tudományos füzetek. 225. Kolozsvár, 1998)
Boszorkányságok és boszorkányperek Háromszéken a 17–18. században. B. D. 1937. évi előadását közzéteszi Sz. Gazda Enikő. (Acta Hargitensia. V. A Székely Nemzeti Múzeum és a Csíki Székely Múzeum Évkönyve. Szerk. Kónya Ádám. Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1999)
B. D. kéziratos feljegyzéseiből. Közzéteszi Sas Péter. (Művelődés, 1999)
Sepsiszentgyörgy története. – Háromszéki boszorkányok. – Az első székely huszárezred. Tanulmányok. Vál. Albert Ernő. A képeket szerk. Kopacz Attila. (Sepsiszentgyörgy, 2000).
Irodalom
Irod.: Székely Zoltán: B. D. (Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyve. 1879–1954. Marosvásárhely, 1955)
Szabó T. Attila: B. D. (Sz. T. A.: Nyelv és múlt. Bukarest, 1972)
Sas Péter: In memoriam B. D. (Művelődés, 1999)
Boér Hunor: B. D. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
