Bólya Lajos
jogász, költő
Feisthammel
Született: 1905. január 9. Kolozsnéma, Kolozs vármegye
Meghalt: 1978. május 19. Budapest
Család
Fia Bólya Péter (1944–1993) író, orvos.
Iskola
A prágai és a pozsonyi tudományegyetemen tanult (1925–1929), a pozsonyi Komensky Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1935).
Életút
Nyitrán járásbíró (1935–1938). A II. vh. után az SZDP tagja, a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság helyettes kormánybiztosa (1946–1947) és a Magyar–Csehszlovák Vegyesbizottság elnöke (1947–1949). A Szegedi Tudományegyetemen, ill. a JATE ÁJTK-n a Büntető- és Polgári Eljárásjogi Tanszék tanszékvezető egy. docense (1953–1957), tanszékvezető egy. tanára (1957. okt. 31.–1966. márc. 15.); közben a Szegedi Tudományegyetem az ÁJTK dékánja (1957) és mb. rektora (1957), ill. rektorhelyettese (1957–1958).
Fiatal korában a Sarló mozgalom, a két vh. között a Magyar Szellemi Társaság tagja. A II. vh. után az áttelepített csehszlovákiai magyarokat összefogó és gazdaságilag segíteni kívánó Otthon Beszerző és Értékesítő Szövetkezet elnöke (1947-től).
A két vh. közötti csehszlovákiai magyar kulturális és szellemi élet egyik vezetője, kezdeményezte az ún. Tavaszi Parlament és a Kisebbségi Társaság létrehozását. A II. vh. után jelentős szerepet játszott Budapesten az áttelepített és hazájukból elüldözött csehszlovákiai magyarok ügyének intézésében, elrendezésében. Jogászként a büntetőeljárás rendszertani kérdéseivel, a bűnözés elleni küzdelem módszertanával és az ifjúság egyetemi nevelésének kérdéseivel fogl., elsőként vizsgálta a pszichológia lehetőségeit az igazságügyi büntetőeljárásban. Költőként Kassák Lajos hatására avantgárd és expresszionista verseket írt, amelyekben az életöröm, a szociális indulat, az erő kultusza és az erotika kap helyet többnyire laza szövésű szabadversekben, mérsékelt színvonalon.
Főbb művei
F. m.: szépirodalmi művei: Fel-égetett hidak. Versek. (Komárom, 1930)
Erő. Versek. (Komárom, 1931)
Örömriadó. Versek. (Komárom, 1935)
Az elűzött nemzedék. (Új Szellem, 1937)
jogtudományi munkái: Büntető eljárási jog. 1–2. Egy. jegyz. Kocsis Mihállyal, Móra Mihállyal. (Bp., 1952–1953)
A törvényesség kérdései a büntetőeljárásban. (Acta Juridica et Politica Szegediensis, 1955)
A tárgyalás bírósági előkészítésének formáiról, alanyairól és egyéb eljárási szabályairól a büntetőeljárásban. (Acta Juridica et Politica Szegediensis, 1958)
A tudományos népművelés szervezete a Szegedi Tudományegyetemen. (Felsőoktatási Szemle, 1959)
A bűntett okainak és körülményeinek felderítése a büntető eljárásban és a bizonyítás módszertana. – Az igazságügyi pszichológia kialakításának bizonyítástani alapjai a büntetőeljárásban. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
A biztosító és kényszerítő intézkedések rendszere a büntetőeljárásban. (Acta Juridica et Politica Szegediensis, 1964)
Nevelési eszmény a jogászképzésben. (Felsőoktatási Szemle, 1964)
A törvényesség kérdései a büntetőeljárásban. (Szeged, 1970)
ford.: Sifman, M. L.: Az ügyész a bűnperben. I–II. (Tanulmányok a szovjet jog köréből. Bp., 1948).
Irodalom
Irod.: Kovács Endre: Örömriadó. (Magyar Írás, 1936)
Fábry Zoltán: Egy szlovenszkói fiatalember. (Magyar Nap, 1936; F. Z.: Összegyűjtött írásai. 4. köt. Pozsony–Bp., 1983)
Csanda Sándor: Első nemzedék. (Pozsony–Bp., 1968)
Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén. A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között. (Pozsony–Bp., 1967).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
