Boros József, zelenai
orvos, belgyógyász
Boross
                Született: 1890. január 26. Arad        
                        Meghalt: 1962. november 11. Saarbrücken, NSZK        
                        
Család
Sz: Boros Béni (1839–1896) mérnök, Rózsa Hermine.
Iskola
Középiskoláit Aradon végezte, a bp.-i és a berlini tudományegyetemen tanult (1908–1912), a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1912), a szív- és vérbetegségek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1927).
Életút
	                 A bp.-i tudományegyetem Kórbonctani Intézete egy. tanársegéde (1912–1914), az I. vh. különböző frontjain katonai szolgálatot teljesített (1914–1918). Az összeomlás után a bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika (1918–1921), IV. sz. Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1921–1930), majd az I. sz. Belgyógyászati Klinika egy. adjunktusa (1930–1937); magántanára (1927–1932), a belgyógyászat c. ny. rk. (1932–1937), ny. rk. (1937–1938), ny. r. tanára (1938-tól); egyúttal a II. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója is (1938–1944). A Németországba kitelepített Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi karán Breslauban (1944–1945), majd Halléban tanított (1945–1946), egyúttal a kitelepített egyetem rektora (1945–1946). Németországban telepedett le, a saarbrückeni Saar-vidéki Egyetem előadó tanára (1948–1950), a belgyógyászat professzora és a Belgyógyászati Klinika igazgatója (1950–1960).                                                
            A magyarországi hematológiai kutatások úttörőjeként elsősorban a vérrendszer betegségeivel, ezek gyógyításával, a vérképzés élettanával és kóros elváltozásaival fogl.                    
Főbb művei
F. m.: A szív rhytmus-zavarainak orvoslása chinidinnel. (Orvosi Hetilap, 1922)
 Vizsgálatok az emberi vörösvértestek nagyságáról, térfogatáról és alakjáról. 1–4. (Bp., 1925–1926)
 A vérbetegségek diagnosztikája. (Bp., 1928)
 Az anaemiák therápiája. (Magyar Belorvosok Egyesülete I. Nagygyűlésének referátumai. Bp., 1931)
 Az érmetszésről. – A koszorús erek elzáródásáról. (Orvosképzés, 1934)
 Haematologia. Monográfia. Az előszót Herzog Ferenc írta. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 145. Bp., 1935; 2. kiad. 1942)
 A szegycsont csapolása útján történő csontvelővizsgálat jelentőségéről. (Orvosképzés, 1937)
 A szívizom betegségeinek elektrokardiográfos diagnózisáról és értékeléséről a prognózis szempontjából. (Magyar Belorvosok Egyesülete VIII. Nagygyűlésének tárgyalásai. Debrecen, 1938)
 A betegek műtéti előkészítéséről és utókezeléséről a belorvos szempontjából. (Orvosképzés, 1938)
 A helyes táplálkozás. Vitéz Kolta Ervinnel. (Bp., 1940)
 A vörösvérképzés zavarai. (Bp., 1941)
 Klinische Hämatologie. (Stuttgart, 1944)
 A szív röntgenvizsgálati leleteinek belgyógyászati értékelése. (Bp., 1944)
 A szívmegnagyobbodásról. (Bp., 1944)
 Lehrbuch der klinischen Hämatologie. Boross Bénivel, Franz Walterrel. (München–Gräfelfing, 1960).
Megjegyzések
MÉL III. téves életrajzi adatokkal és téves születési adattal: 1890. okt. 17.!
        Szerző: Kozák Péter
        Műfaj: Pályakép
        Megjelenés: nevpont.hu, 2013