Tarnai Andor
irodalomtörténész
1939-ig Mihalik Andor
Született: 1925. augusztus 23. Gyula, Békés vármegye
Meghalt: 1994. augusztus 25. Budapest
Temetés: 1994. szeptember 3. Lovas
Család
Dédszülei, apai: Mihalik András, Hegyi Katalin (†1910. febr. 25. Gyula. Temetés: 1910. febr. 27. Gyula, Szentháromság Temető); ?, ?.
Dédszülei, anyai: Schall József, Hoffmann Borbála; Emhő György kádármester, Becker Terézia.
Nagyszülei: Mihalik János (1860. dec. 7. Gyula–1933. dec. 2. Gyula. Temetés: 1933. dec. 3. Gyula, Szentháromság Temető), Kováts Erzsébet; Sal István (= Schall István, 1850. aug. 14. Gyula–1928. febr. 10. Gyula. Temetés: 1928. febr. 12. Gyula) bádogosmester, feltaláló, Emhő Mária Magdolna (= Emhő Mari, 1858. máj. 6. Gyula–1904. nov. 2. Gyula. Temetés: 1904. nov. 3. Gyula, Szt. József-temető).
Sal István országosan ismert volt találmányairól: viharlámpákat, permetezőgépeket szerkesztett, több híres templom (pl. a gyulai) rézfedele is az ő munkája.
Szülei: Mihalik Andor (= Mihalik András, 1891. máj. 2. Nagyszalonta, Bihar vm.) kelmefestő és vegytisztító, Sal Margit (1899. jan. 3. Gyula–1975. jún. 21. Gyula Temetés: 1975. jún. 24. Gyula, Alsóvárosi Temető).
Felesége: Király Gizella, a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat előadója.
Iskola
A ciszterci rend egri Szent Bernát Gimnáziumában éretts. (1943), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1948), az irodalomtudományok kandidátusa (1966), doktora (1982).
Az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.).
Életút
A Szikra Könyvkiadó korrektora (1948–1949), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) könyvtárosa (1949. ápr. 1.–1954), a Kézirattár tud. munkatársa (1954–1958), az MTA Irodalomtörténeti Osztálya tud. munkatársa (1958–1969), tud. főmunkatársa (1969–1980); a Kritikatörténeti Osztály (1973–1979), ill. a Klasszikus Magyar Irodalmi Osztály vezetője (1979–1980).
Az ELTE BTK IV. sz. Irodalomtörténeti Tanszéke, ill. a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék egy. tanára (1980. júl. 1.–1994. aug. 25.) és a Tanszék vezetője (1980. okt. 15-étől).
A Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéke (1975–1978) és a berlini Humboldt Egyetem Hungarológia Tanszéke vendégprofesszora (1991–1993).
A magyar irodalom kezdeteivel, régi magyar irodalommal, elsősorban XI–XVIII. századi magyar irodalommal foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a középkori magyar irodalmi nyelv kutatása terén, elsőként állapította meg, hogy a magyar irodalmi nyelv kezdetei az ún. literátus csoportnyelvből fejlődtek ki, ill. hogy ennek a rétegnek a szóbeliségben szerzett gyakorlata került át a középkori irodalmi nyelvbe. Mint textológus maradandót alkotott (a Keresztury Dezsővel együtt szerkesztett) Batsányi-kritikai kiadás szövegének gondozásával és filológiai apparátusának elkészítésével, ennek előkészítése során kezdett el foglalkozni a XVII–XVIII. század hazai latin és német nyelvű irodalmával. (Az 1960-as évek elején megbízást kapott a Czvittinger Dáviddal kezdődő XVIII. századi, jórészt latin nyelvű irodalom monografikus feldolgozására. A munka az időközben elindult hatkötetes magyar irodalomtörténet megindulása miatt félbeszakadt, ill. az eredmények egy része beépült a „Spenót” néven elhíresült kézikönyv-sorozatba…) A magyar nyelvet írni kezdik (1983) c. munkája mérföldkövet jelent a magyar középkor irodalmának kutatásában. A magyar történelem és irodalom első félezer évéről egy, a nemzetközi medievisztika eredményeivel lépést tartó új koncepciót dolgozott ki. Irodalom- és nyelvtudományi valamint művelődéstörténeti dolgozatain kívül különösen értékesek tudománytörténeti forráskiadványai.
Emlékezet
Tarnai Andor, Mihalik Andor néven Gyulán született régi iparos családból. (Édesapja híres kelmefestő, anyai nagyapja országosan ismert bádogosmester volt.) Középiskolai tanulmányait Egerben, az egyetemet Budapesten végezte: Tarnai családnevét még 1939-ben, egri diákként vette fel. Egyetemi professzorai közül Alszeghy Zsolt, Horváth János, Huszti József és Pais Dezső előadásait hallgatta, különösen nagy hatást gyakorolt rá Horváth János, akinek A magyar irodalom kezdetei c. hasonmás kötetét (1988) Tarnai Andor készítette elő és látta el méltató bevezető sorokkal. Az Eötvös Collegium diákjaként a magyar irodalmi szemináriumokon ismerte meg Keresztury Dezsőt, a későbbi igazgatót, aki idővel egyre jelentősebb feladatokkal bízta meg (végül bevonta a Batsányi-kritikai kiadás szerkesztésébe).
Rövid korrektori kitérő után kilenc évig az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattárában tevékenykedett. Az OSZK-ban Windisch Évával közösen dolgozták fel az 1950-ben feloszlatott szerzetesrendek könyvtárainak kéziratait, majd megszervezték és irányították az újkori latin nyelvű kéziratok rekatalogizálásának munkáját. Az MTA Irodalomtudományi Intézetében első nagyobb munkája az akadémiai irodalomtörténeti szintézisben való alkotó részvétele volt, amelyben szerencsésen találkozott filológiai elszántsága, irodalomismerete és diszciplinák határait áttörő érdeklődése. A „Spenót” első két kötetében összesen huszonnyolc fejezetet írt, e dolgozatok alapján készült az 1966. évi kandidátusi értekezése is.
Néhány évvel később mint a kritikai osztály vezetője kezdeményező szerepet játszott a magyarországi irodalomtörténet-írás és -kritika tudománytörténeti összefoglalásának megírására (a forráskutatástól a szintézisalkotásig). A ‘kritika‘ valójában nem bírálatot, hanem irodalmi gondolkodást, olyan fogalmak, eszmék, rendszerek vizsgálatát jelenti, amelyek az irodalmi művel mint ábrázolt valósággal foglalkoznak. Koncepciója – amit később egyetemi tanárként tovább finomított – azt kereste, hogy miképp változott az irodalmi művekkel szemben támasztott társadalmi igény, hogyan alakultak ki, változtak át, szűntek meg műfajok, s végül hogyan szabadult fel a magyar szöveg a latin szöveg uralma alól? Vizsgálata kiterjedt a hivatalos iratokon kívüli teljes írásbeliségre (e kutatásaival szerezte meg a tudománydoktori fokozatot, 1981-ben).
Tanszékvezető egyetemi tanárként két jelentősebb projektet kezdeményezett: az 1780 előtt megjelent valamennyi magyarországi (magyar, latin, német és szlovák!) halotti beszéd feldolgozását és a magyarországi tudóslevelezések összegyűjtését. Utolsó éveiben – a német újraegyesítés után – vezető szerepet vállalt a hungarológia tantárgy berlini akkreditációjában, majd már mint akadémikus nevezték ki az újonnan alapított berlini tanszék élére. Professzorként kezdte meg az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) könyvtáraiban őrzött hungarikakéziratok és korai nyomtatványok összegyűjtését.
Tarnai Andor Budapesten hunyt el, Lovason (Veszprém m.), a helyi temetőben nyugszik. Temetésén az MTA nevében Németh G. Béla akadémikus, egyetemi tanár; az MTA Irodalomtudományi Intézete nevében Bodnár György az irodalomtudomány doktora búcsúztatta. Emlékére, özvegye 2006-ban Tarnai Andor-díjat alapított (évente egy régi magyar irodalommal vagy egy XVIII. századi kritikatörténettel foglalkozó irodalomtörténészt jutalmaznak; első ízben 2007. febr. 21-én Dávidházi Péter akadémikus vehette át). Az elismerés pénztjutalommal és Tarnai Andor-plakettel jár.
Elismertség
Az MTA Irodalomtudományi Bizottsága, az MTA Könyvtörténeti és Bibliográfiai Szakbizottsága tagja (1975–1994).
Az MTA Textológiai Bizottsága elnöke (1979-től).
Elismerés
Akadémiai Díj (1988).
Szerkesztés
Bessenyei György összes művei szerkesztője (Bíró Ferenccel és Kókay Györggyel, 1983–1994).
A Commercia Litteraria Eruditorum Hungariae: Magyarországi tudósok levelezése (1988–1994) és a Régi magyar prózai emlékek (1992–1994) c. könyvsorozatok szerkesztője.
A Magyar Könyvszemle c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Az Irodalomtörténeti Közlemények technikai szerkesztője (1953–1954).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: A barokk rendiség válságának és újraerősödésének irodalma. Kb. 1690–1740. – A késő-barokk – rokokó – irodalom. Kb. 1740–Kb. 1772. (A magyar irodalom története II. köt. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Szerk. Klaniczay Tibor. Bp., 1964)
Írók a köztársasági mozgalomban. Batsányi János. Verseghy Ferenc. Szentjóbi Szabó László. (A magyar irodalom története III. köt. A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Szerk. Pándi Pál. Bp., 1965)
Nemesi barokk és rokokó a XVIII. század magyar irodalmában. Kand. értek. (Bp., 1965)
Extra Hungariam non est vita… Egy szállóige történetéhez. (Modern filológiai füzetek 6. Bp., Akadémiai Kiadó, 1969)
Irodalom és felvilágosodás. Tanulmányok. Szerk. Szauder Józseffel. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1974)
Irodalmi magyarnyelvűség a középkorban. Doktori értek. (Bp., 1980)
„A magyar nyelvet írni kezdik.” Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. (Irodalomtudomány és kritika. Bp., Akadémiai Kiadó, 1984)
Az irodalmi gondolkodás kezdeteinek megközelítése. (Az irodalomtörténet elmélete. Szerk. Szili József. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989)
Egy magyarországi tudós külföldön. Czwittinger és a Specimen. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. szept. 9.).
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: A barokk rendiség válságának és újraerősödésének irodalma. Kb. 1690–1740. – A késő-barokk – rokokó – irodalom. Kb. 1740–Kb. 1772. (A magyar irodalom története II. köt. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Szerk. Klaniczay Tibor. Bp., 1964)
Írók a köztársasági mozgalomban. Batsányi János. Verseghy Ferenc. Szentjóbi Szabó László. (A magyar irodalom története III. köt. A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Szerk. Pándi Pál. Bp., 1965)
Nemesi barokk és rokokó a XVIII. század magyar irodalmában. Kand. értek. (Bp., 1965)
Extra Hungariam non est vita… Egy szállóige történetéhez. (Modern filológiai füzetek 6. Bp., Akadémiai Kiadó, 1969)
Irodalom és felvilágosodás. Tanulmányok. Szerk. Szauder Józseffel. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1974)
Irodalmi magyarnyelvűség a középkorban. Doktori értek. (Bp., 1980)
„A magyar nyelvet írni kezdik.” Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. (Irodalomtudomány és kritika. Bp., Akadémiai Kiadó, 1984)
Az irodalmi gondolkodás kezdeteinek megközelítése. (Az irodalomtörténet elmélete. Szerk. Szili József. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989)
Egy magyarországi tudós külföldön. Czwittinger és a Specimen. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. szept. 9.).
F. m.: tanulmányai: Két újítás az Országos Széchényi Könyvtárban. 1. A könyvtárlátogatók foglalkozás szerinti statisztikázása. 2. Használt művek statisztikázása szak és nyelv szerint. Kéki Bélával. (Könyvtárügyi Szemle, 1951)
Batsányi és Baróti Szabó. Keresztury Dezsővel. (Irodalomtörténet, 1952. 1.)
Batsányi széljegyzetei a Magyar Museum köteteiben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1953. 1-4.)
Bél Mátyás ismeretlen művei. (Magyar Könyvszemle, 1955. 1-2.)
Fischer Dániel és az első hazai folyóirat terve. (Magyar Könyvszemle, 1956. 1.)
Egy tibetinek álcázott laikus erkölcstan a XVIII. századi magyar irodalomban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958. 2-3.)
A deákos klasszicizmus és a Milton-vita. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959. 1.)
Szekfű és a „nemzetietlen kor” irodalomtörténete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 2.)
Bél Mátyás Esztergom vármegyéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 3.)
A magyar irodalomtörténeti hagyomány kialakulása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961. 6. és Válogatás a régi magyar irodalom szakirodalmából 1772-ig. Szerk. S. Sárdi Margit. Bp., 1983)
Die vergleichende Literaturgeschichte und Wissenschaftsgeschichte in Mitteleuropa im 16–18. Jahrhundert. (Acta Litteraria, 1962)
Az első francia nyelvű magyar irodalomtörténet szerzőjének kérdéséhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964. 3.)
Das Stammbuch von Michael Rotarides. Kárpáti, Paullal és Szentiványi Bélával. (Beiträge zur Sprachwissenschaft, Volkskunde und Literaturforschung. Wolfgang Steinitz zum 60. Geburtstag… Berlin, 1965)
The Hungarian Milton-Debate in the 18th Century. (The New Hungarian Quarterly, 1965)
Fritz Valjavac és a magyar irodalom. – Landelinus ifjú. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 1-2.)
Verseghy Marseillase-fordításai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 3-4.)
Batsányi Der Kampf-ja. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967. 3.)
A magyar irodalomtudomány története c. kézikönyv tervezete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967. 4.)
Pax aulae. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 3.)
Faludi Constantinus-drámájának programja. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 5.)
A magyarországi irodalomtörténetírás megindulása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971. 1-2.)
Tudomány- és kritikatörténeti kutatások az Irodalomtudományi Intézetben. (Magyar Tudomány, 1971. 9.)
Magyar jakobinusok, bonapartisták és nyelvújítók. (Irodalomtörténet [folyóirat], 1972. 2.)
A bibliográfia mint új kutatások ösztönzője. (A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Évkönyve, 1973)
A magyarországi obszervánsok rendi krónikájának szerzői és forrásai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973. 2-3.)
Horváth János Amadé-jegyzetének közlése elé. (Irodalomtörténet [folyóirat], 1973. 3.)
A Képes Krónika forrásaihoz. (Memoria Saeculorum Hungariae 1. Középkori kúfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János és Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974)
Michael de Hungaria. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974. 6.)
Lehrreiche Gedanken. – Jeles gondolatok – instructives. („Sorsotok előre nézzétek.” A francia felvilágosodás és a magyar kultúra. Szerk. Köpeczi Béla és Sziklay László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1975)
Pensées A toposz-kutatás kérdéséhez. (Literatura, 1975. 1.)
Bemerkungen zur Geschichte der österreichisch-ungarischen literarischen Beziehungen im 18. Jahrhunderts. (Jahrbuch für österreichische Kulturgeschichte, 1977–1979)
Lateinische Übersetzungen französischen Schrifttums in Ungarn des 18. Jahrhunderts. (Acta Conventus Neo-Latini Amstelodamensis. München, 1979)
Die Univarsitätsdruckerei von Buda um die Wende des 18. zum 19. Jahrhundert. (Wegenetz europäischen Geistes. Wissenschaftszentren und geistige Wechselbeziehungen zwischen Mittel- ud Südosteuropa vom Ende des 18. Jahrhunderts bis zum Ersten Weltkrieg. Wien, 1983)
A Budapest-Németújvári Sermones dominicales. Vázlat. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983. 1-3.)
Tudóslevelezések a XVII–XVIII. században. (A magyarországi értelmiség a XVII–XVIII. században. Szerk. Zombori István. Szeged, 1984)
Lateinische Lyrik in Ungarn im 16-17. Jahrhunderten. (Acta Litteraria, 1984. 1-2.)
Bél Mátyás és a magyar nyelv- és irodalomtudomány. (Irodalomtörténet [folyóirat], 1984. 1-2.; németül: Bél Mátyás und die ungarische Sprach- und Literaturwissenschaft. Acta Litteraria, 1986. 1-2.)
G. J. Vossius retorikájának kolozsvári kiadásai. (Tótfalusi Kis Miklós. Előadások. Szerk. Gomba Szabolcsné és Haiman György. Debrecen, 1985 és Magyar Könyvszemle, 1986. 3.)
A consultatio Magyarországon. A politikai nevelés irodalmi formáinak és stílusának történetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1986. 6.)
Deutschland als Zentrum der internationalen lateinischen Dichtung im Späthumanismus. (Das Ende der Renaissance. Europäische Kultur um 1600. Szerk. Buck, August és Klaniczay Tibor. Wiesbaden, 1987)
Le Barocque en tant que période. (Neohelicon, 1988)
A Halotti Beszéd retorikája. (Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkulturáról. Szerk. Szelestei Nagy László. Bp., 1989 és külön: OSZK kiadványai 5. Bp., 1989)
Latinság és magyarnyelvűség a régi magyar irodalomban. (A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1. Kapcsolatok és kölcsönhatások a 18–19. század fordulóján. – Die ungarische Sprache und Kultur im Donauram. 1. Beziehungen und Wechselwirkungen an der Wende des 18. und 19. Jahrhunderts. Bp.–Wien, 1989)
A paródia a XVII–XVIII. századi Magyarországon. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1990. 4.)
Szóbeliség és írásbeliség a középkori Magyarországon. (Korunk, 1990. 4.)
Soziale Existenz und Gelegenheitsdichtung im Späthumanismus. (Sozialgeschichtliche Fragestellungen in der Renaissanceforschung. Szerk. Buck, August és Klaniczay Tibor. Wiesbaden, 1992)
Három magyar költő Kufsteinban. (A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
Egy magyarországi tudós külföldön. Czvittinger és a Specimen. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1993. 1.)
A váradi Orator extemporaneus. (Klaniczay-emlékkönyv. Tanulmányok Klaniczay Tibor emlékezetére. Szerk. Jankovics József. Bp., 1994)
Handschritfliche Quellen zu österreichisch–ungarischen Beziehungen seit dem Mittelalter in Budapester Bibliotheken. (Ex libris et manuscriptis. Szerk. Németh István és Vizkelety András. Bp.–Wien, 1994)
Latin Poetry in Hungary in the 16th and 17th Centuries. (Hungarian Studies, 1995. 2.)
A neolatin költészet és dráma alkonya Európában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1997. 5-6.).
F. m.: megemlékezései, laudációi: Alszeghy Zsolt. – Trencsényi-Waldapfel Imre. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 3.)
Szauder József. (Magyar Tudomány, 1976. 1.)
Gyenis Vilmos. (Irodalomtörténet [folyóirat], 1980. 2.)
Tolnai Gábor hetvenéves. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980. 4.)
Egy tudós szerkesztő portréjához. Belia György. (Kritika, 1982. 11.)
Julow Viktor. (Irodalomtörténet [folyóirat], 1982. 2.)
Mátrai László. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1984. 2.)
Bán Imre köszöntése. (Studia Litteraria, 1985)
Varjas Béla. (Irodalomtörténet [folyóirat], 1985. 3.)
V. Kovács Sándor. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987. 3.)
Turóczi-Trostler József emlékezete. (Irodalomtörténet [folyóirat], 1989. 4.)
Bán Imre. – Tolnai Gábor. (Acta Litteraria, 1990. 1-2.)
Bán Imre. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1990. 5-6.)
Képes Géza. (Irodalomtörténet [folyóirat], 1991. 1.)
Tolnai Gábor. (Irodalomtörténet [folyóirat], 1991. 3-4.)
Benda Kálmán. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994. 3.).
Irodalom
Irod.: műveiről: Gimes Miklós: A könyvnapok könyvei. „Tépjétek le a sötétség bilincseit!” XVIII. századi röpiratok a feudális egyházról. (Szabad Nép, 1950. máj. 21.)
Szauder József: „Tépjétek le a sötétség bilincseit!” XVIII. századi röpiratok a feudális egyházról. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Kató István. Sajtó alá rend. T. A. (Irodalomtörténet, 1950. 2.)
Hankiss János: Batsányi János összes művei. I. köt. Versek. Sajtó alá rend. Keresztury Dezső és T. A. (Magyar Könyvszemle, 1955. 3.)
Szauder József: Batsányi János összes művei. I. köt. Versek. Sajtó alá rend. Keresztury Dezső és T. A. (Irodalomtörténet, 1955. 2.)
Kovács Győző: Batsányi János válogatott művei. Sajtó alá rend. Keresztury Dezső és T. A. (Irodalomtörténei Közlemények, 1957. 1-2.)
V. Windisch Éva: Batsányi János válogatott művei. Sajtó alá rend. Keresztury Dezső és T. A. (Irodalomtörténet, 1958. 3-4.)
Szörényi László: T. A.: Extra Hungariam non est vita… Egy szállóige történetéhez. (Helikon. Irodalomtudományi Szemle, 1973. 4.)
Cs. Varga István: Irodalom és felvilágosodás. Tanulmányok. Szerk. Szauder József és T. A. (Archivum. A Heves Megyei Levéltár Közleményei, 1975. 4.)
E. Fehér Pál: A kritika gyakorlati haszna. Egy antológia margójára. [A magyar kritika évszázadai 1. Rendszerek a kezdetektől a romantikáig. Szerk. T. A.] (Népszabadság, 1981. márc. 8.)
Horváth Iván: A magyar kritika évszázadai 1. Rendszerek a kezdetektől a romantikáig. Szerk. T. A. (Hungarológiai Értesítő, 1983. 3-4.)
M. Nagy Ilona: Új könyv a középkori magyar írásbeliségről. [T. A.: „A magyar nyelvet írni kezdik.”] (Hajdú-Bihari Napló, 1984. júl. 14.)
Nagy Péter: Dicső eleink. [T. A.: „A magyar nyelvet írni kezdik.”] (Népszabadság, 1984. ápr. 21.)
Varga István: Egy magyar ritkaság. [Bél Mátyás: Hungariából Magyarország felé. Vál., a szöveget gondozta és a bevezető tanulmányt írta T. A.] (Somogyi Néplap, 1984. júl. 27.)
Wellmann Imre: Bél Mátyás: Hungariából Magyarország felé. Vál., a szöveget gondozta és a bevezető tanulmányt írta T. A. (Diakonia, 1984. 2.)
Balázs János: T. A.: „A magyar nyelvet írni kezdik.” Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. (Irodalomtörténet, 1985. 3.)
Fügedi Erik: T. A. könyvének margójára. [„A magyar nyelvet írni kezdik.” Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon.] (Századok, 1985. 1.)
Holl Béla: T. A.: „A magyar nyelvet írni kezdik.” Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. (Vigilia, 1985. 6.)
Vizkelety András: T. A.: „A magyar nyelvet írni kezdik.” Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1985. 3.)
Zombori István: Bél Mátyás: Hungariából Magyarország felé. Vál., a szöveget gondozta és a bevezető tanulmányt írta T. A. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1985. 3.)
M. Nagy Ilona: T. A.: „A magyar nyelvet írni kezdik.” Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. (Magyar Nyelv, 1988. 1.)
Szarka Klára: Lipthay András: Életemnek emlékezete. Szerk. T. A., sajtó alá rend. Rédei Éva. (Könyvvilág, 1988. 11.)
Németh S. Katalin: Benkő József levelezése. A leveleket összegyűjtötte és a kötetet szerk. Szabó György és T. A. (BUKSZ – Budapesti Könyvszemle, 1990. 1.)
Imre Mihály: Benkő József levelezése. A leveleket összegyűjtötte és a kötetet szerk. Szabó György és T. A. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1991. 3.).
Irod.: megemlékezések, laudációk: Bíró Ferenc: Tarnai Andor hatvanéves. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1985. 3.)
Elhunyt Tarnai Andor. (Népszabadság–Új Magyarország, 1994. aug. 27.)
Bodnár György: Tarnai Andor. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994. 5-6.)
Kovács Sándor Iván: Búcsú Tarnai Andortól. (Irodalomtörténet, 1994. 3-4.)
Németh G. Béla: Tarnai Andor. (Magyar Tudomány, 1994. 12.)
Taxner-Tóth Ernő: Korszakos jelentőségű tudós vesztettünk. In memoriam Tarnai Andor. (Magyar Nemzet, 1994. szept. 21.)
Szelestei N. László: Tarnai Andor. (Magyar Könyvszemle, 1995. 1.)
Vizkelety András: Tarnai Andor. Emlékbeszéd. (Elhangzott: 2000. okt. 30.; megjelent: Irodalomismeret, 2000. 4. és külön: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. Bp., 2001)
Dávidházi Péter: Emlékezés Tarnai Andorra. (Élet és Irodalom, 2007. febr. 23.).
Irod.: bibliográfiák, ünnepi kötetek: Prodomus. Tanulmányok a régi és az újabb magyar irodalomról. Tanulmánykötet Tarnai Andor 60. születésnapjára. Szerk. Kovács Sándor Iván [a kötetben Németh S. Katalin: Tarnai Andor munkássága. Bibliográfia.] (Bp., 1985)
Kecskeméti Gábor: Tarnai Andor tudományos életrajza és műveinek válogatott bibliográfiája. (Irodalomismeret, 1994. 4.)
Tarnai Andor-emlékkönyv. Szerk. Kecskeméti Gábor, munkatársak Hargittay Emil és Thimár Attila [a kötetben Kecskeméti Gábor–Németh S. Katalin: Tarnai Andor munkássága. Bibliográfia.] (Historia Litteraria 2. Bp., Universitas Könyvkiadó, 1996)
Irodalomtörténet, tudománytörténet, eszmetörténet. Tanulmányok Tarnai Andor halálának 25. évfordulójára. Szerk. Papp Ingrid. (Reciti konferenciakötetek 7. Bp., 2020).
Irod.: családi források: Elhunyt Sal Istvánné Emhő Mari, Sal István bádogosmester felesége. (Békés [hetilap], 1904. nov. 6.)
Özv. Mihalik Andrásné Hegyi Katalin gyászjelentése. (Békés [hetilap], 1910. febr. 27.)
Sal István meghalt. Elhunyt id. Sal István bádogosmester, a gyulai iparosok nesztora. (Békés megyei Hírlap, 1928. febr. 12.)
Id. Sal István. [Nekrológ.] (Békés [hetilap], 1928. febr. 15.)
Id. Mihalik János kiérdemesült kékfestő iparos elhunyt. (Békés [hetilap], 1933. dec. 3.)
Id. Mihalik János kelmefestő mester elhunyt. (Békés megyei Hírlap, 1933. dec. 3.)
Magyar városok és vármegyék monográfiája. 19. Békés vármegye. [Mihalik Andor kelmefestő és vegytisztítóról.] Szerk. Márkus György. (Bp., 1936)
Anyakönyvi hírek. Elhaltak: Mihalik Andrásné Sal Margit. (Gyulai Hírlap, 1975. jún. 27.).
Irod.: lexikonok: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1994. (Bp., 1991–1993)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZPD-9LG (Mihalik János születési anyakönyve, 1860)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VB9-6CB7 (Sal Margit születési anyakönyve, 1899)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/524246 (Sal Istvánné Emhő Mari gyászjelentése, 1904)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J38-XF92 (Sal Istvánné Emhő Mária halotti anyakönyve, 1904)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/424944 (Mihalik Andrásné Hegyi Katalin gyászjelentése, 1910)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBM-HBRY (Mihalik András és Sal Margit házassági anyakönyve, 1924)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J38-FPSZ (Mihalik János halotti anyakönyve, 1933)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9GBS-N1?i=625 (Mihalik Andrásné Sal Margit halotti anyakönyve, 1975)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/424943 (Mihalik Andorné Sal Margit gyászjelentése, 1975)
http://itk.iti.mta.hu/tarnai/tarnai_andor-p.html (Tarnai Andor munkássága, 2020)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM72468
https://nntp.hu/person/person.php?personid=11136
https://nevpont.hu/palyakep/tarnai-andor-a76c0
http://www.nevpont.hu/view/7377
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/7377
Megjegyzések
1. A ciszterci rend egri Szent Bernát Gimnáziumának értesítőiben az 1939/40-es tanévtől már Tarnai Andor néven szerepel!
2. A rokoni kapcsolatok a Mihalik család publikus családtörténeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
