Selényi Pál
fizikus
Schlesinger
Született: 1884. november 17. Adony, Fejér vármegye
Meghalt: 1954. március 21. Budapest
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. (1907), bölcsészdoktori okl. szerzett (1910), majd a berlini és a göttingeni egyetemen áll. ösztöndíjjal tanut (1912–1913), a II. vh. idején műszerész szakképesítést is szerzett. Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.), a kísérleti fizika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1950).
Életút
A bp.-i tudományegyetem II. sz. Fizikai Int.-ében Klupathy Jenő tanársegéde (1907–1919); közben a kísérleti fizika előadó tanára is (1918–1919), egyúttal a Posta Kísérleti Állomás munkatársa (1919). A Tanácsköztársaság idején a tud. egyesületek és múz.-ok direktóriumának tagja, ezért a proletárdiktatúra bukása után mindkét állásából elbocsátották. Az Erdélyi és Szabó laboratóriumi felszereléseket és precíziós mérlegeket gyártó cég munkatársa (1919–1921), az Egyesült Izzó kutató-fizikusa (1921–1939), a zsidótörvények miatt nyugdíjazták (1939). Székely Miklós villamossági váll.-ának külső szakértője (1939–1945), a II. vh. után uo. magánmérnök (1945–1949). Az ELTE TTK-n a kísérleti fizika magántanára (1950–1951), c. ny. rk. tanára (1951–1952). – A mo.-i kísérleti fizika egyik legjelentősebb 20. sz.-i kutatója. Tud. pályafutásának kezdetén akusztikai kutatásokat folytatott, majd érdeklődése a kvantumelmélet és az optika felé fordult. Alapvető fontosságú eredményeket ért el a fotocellák, a fotometria, az izzólámpák, a színmérések, a katódsugárcsövek és alkalmazásaik területén. Feltalálta az ún. szelenografálást, amellyel fény hatására szelénen képeket (fényképeket) lehet létrehozni, ezzel tkp. felfedezte a fénymásolás ősét: kézzel forgatott hengerre feszített viaszos papírlapon jó minőségű képeket állított elő, sőt kidolgozta a módszernek televíziós kép megjelenítésére alkalmas változatát is. Az üvegek hőtágulására egyszerű berendezést szerkesztett. Módszert dolgozott ki a lezárt lámpa vákuumának meghatározására, a lámpa izzószálában lévő tórium kimutatására, ő dolgozta ki azokat a fényelemeket, amelyek széles körű alkalmazásra találtak a fényképezőgépek megvilgításmérőjében, továbbá készüléket szerkesztett a megvilágítés erősségének mérésére. Emlékére az Eötvös Loránd Fizikai Társulat ~-díjat alapított (1964).
Főbb művei
F. m.: Über Lichtzersteruung im Raume Wienerscher Interferenzen und neue, diesen reziproke Interferenzerscheinungen. (Annalen der Physik, 1911)
Az elektromos „szélkerék” elméletéről. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1949. jan. 24.)
Eötvös Loránd összegyűjtött művei. Roland Eötvös Gesammelte Arbeiten. Sajtó alá rend. (Bp., 1953)
S. P. összegyűjtött művei. Gesammelte Arbeiten. Sajtó alá rend. Bodó Zalán. (Bp., 1969).
Irodalom
Irod.: S. P. (Fizikai Szemle, 1954)
Gyulai Zoltán: S. P. (Akadémiai Értesítő, 1954)
Pál Selényi. (Nature, 1954)
Bitó János: A 20. század legnagyobb magyar kísérleti fizikusa. S. P. (Természet Világa, 1984)
S. P.-emlékszám. (Fizikai Szemle, 1985)
Abonyi Iván: S. P. (Természet Világa, 1991)
Rózsa Károly–Abonyi Iván–Staar Gyula: Egy cowboykalapos amerikai, aki tudja, ki volt S. P. Beszélgetés Howard C. Bryant fizikussal. (Természet Világa, 1993)
Ozogány Ernő: A fényelektromosságtól a másológépig. (Gondolatokból épült katedrális. Pozsony, 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
