Sajó Sándor
költő, író
1894-ig Heringer
Született: 1868. november 13. Ipolyság, Hont vármegye
Meghalt: 1933. február 1. Budapest
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen végbizonyítványt (1890), m.–latin szakos tanári okl. szerzett (1895), az MTA tagja (l.: 1932. máj. 6.).
Életút
A nyitrai polg. és középkeresk. isk (1891–1893), az újverbászi algimn. h. (1893–1895), a jászberényi gimn. r. tanára (1895–1903), a bp.-i III. ker.-i főgimn. r. tanára (1903–1917), a bp.-i (kőbányai) Szt. László Gimn. r. tanára és ig.-ja (1917–1918). C. tanker.-i főig. (1921-től). – Már diákkorától jelentek meg versei különböző irodalmi lapokban, költészetére elsősorban Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és Arany János hatott. Verseinek fő témája a szerelem és a szülői szeretet mellett a felfokozott nemzeti érzés, a nemzethez való mély és őszinte kötődés. Az I. vh.-t mindvégig dicsőítette, a Monarchia összeomlása után irredenta verseket írt. Népszerű versei miatt a trianoni fájdalom költőjeként tartották számon. Öt drámát írt, amelyek közül a Zrínyi György házassága a legismertebb (1907-ben a bp.-i Nemzeti Színház mutatta be.). – A Kisfaludy Társaság r. tagja (1917-től). A Szt. István Akad. tagja (1924-től). Az Orsz. Középisk. Tanáregyesület titkára (1909–1911), főtitkára (Négyesy Lászlóval, 1911–1918), t. tagja. A M. Középisk. Tanárok Nemzeti Szövetségének elnöke (1920–1933). – MTA Teleki-pályázat díja (1902), Farkas–Raskó Jutalma (1906, 1910, 1913). – A Verbász és Vidéke szerkesztője (1894–1895).
Főbb művei
F. m.: Három év alatt. Versek. (Selmecbánya, 1886)
Fiatal szívvel. Versek. (Bp., 1898)
Adatok a budapesti VII. kerületi Dohány utcai elemi iskola történetéhez. 1880–1901. (Bp., 1901)
Útközben. Versek. (Bp., 1904)
Gordonka. Versek. (Bp., 1910)
Tegnaptól holnapig. Versek. (Bp., 1920)
Magyar versek. Vál. versek. S. S. életrajzával. (Bp., 1922)
A ma magyar költői. Antológia. Összeáll. Pintér Jenővel. (Berlin, 1924)
Muzsikaszó. Versek. (Bp., 1925)
Gyertyaláng. Versek. (Bp., 1930)
A kőkereszt beszél. Hogy igazságunk gyávaságba fúlt. Versek és akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1933. jan.; Bp., 1933)
S. S. válogatott költeményei. Szerk. Bartha József. (Bp., 1937)
Nem akarok gyáva csendet… Vál. magyarság-versek. Vál. Fejes Imre. Szerk. Medvigy Endre. (Bp., 2000).
Irodalom
Irod.: Tóth József: S. S. (Bp., 1934)
Áprily Lajos: S. S. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1936)
Perényi József: S. S. drámái. (Irodalomtörténet, 1937)
Medvigy Endre: S. S. a Kárpát-medence területi egységéért. (Havi Magyar Fórum, 2000).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
