Pápay Sámuel
nyelvész, irodalomtörténész, jogász
Pápai
Született: 1770. március 8. Felsőörs
Meghalt: 1827. május 31. Pápa
Család
Sz: Pápai János református iskolamester, Kis Katalin. Apja halála után, testvére, Pápai János nevelte. F: 1805-től pókateleki Kondé Antónia.
Iskola
Iskoláit Kassán végezte (1788–1789), majd tanulmányai befejezése után gr. Esterházy Károly egri püspökhöz fordult támogatásért, s ekkor a református hitről áttért a katolikus hitre. A püspök támogatásával Egerben jogot, ill. magyar nyelv és irodalmat tanult (1791–1793), ügyvédi vizsgát tett (1796).
Életút
A pesti kir. tábla jurátusa (1793–1796), az egri püspöki líceumban a magyar nyelv és irodalom r. tanára (1796–1800), betegsége miatt lemondott állásáról (1800). Pápán ügyvéd (1800–1801), Veszprém vm. (1801–1802), majd a devecseri Esterházy-uradalom ügyésze (1802–1804), Veszprém vm. táblabírája, ill. valamennyi Esterházy-uradalom ügyésze (1804–1827).
Az első magyar nyelvű rendszeres irodalomtörténet szerzője. Állandó kapcsolatban állt Kazinczy Ferenccel, barátságot kötött a korszak több jelentős írójával, Kisfaludy Sándorral és Péteri Takáts Józseffel. Kazinczy buzdítására sokat foglalkozott a hivatalos nyelv magyarításával, vármegyei megbízásra közigazgatási műszótárat állított össze. A Magyar Tudós Társaság megalapításához háromévi jövedelmét, 1000 ezüstforintot ajánlott fel (1827-ben).
Emlékezet
Síremléke a pápai Alsóvárosi Temetőben van. Felsőörsön, a Fő utca 26. szám alatt emléktábla őrzi emlékét (1966-tól). Kéziratainak nagy része Darnay Kálmán tulajdonába került, köztük a Kártyajátéki mesterségről írt tanulmánya, ill. Kazinczyhoz írt több levelének másolata. Mint az MTA egyik alapítója, aranyzsinóros ruhában ábrázolt mellképét az Akadémia Könyvtárának olvasótermében állították ki (Frank P. olajfestménye, 1813-ban).
Főbb művei
F. m.: Észrevételek a magyar nyelvnek a polgári igazgatásra alkalmaztatásáról; az oda tartozó kifejezések gyűjteményével, mellyeket a haza eleibe terjeszté Weszprém vármegye. (Veszprém, 1807)
A magyar literatura esmérete. I–II. köt. (Veszprém, 1808; hasonmás kiad. Szerk., az utószót írta Hungler József. Veszprém, 1986).
Irodalom
Irod.: Ifj. Szinnyei József: A magyar irodalomtörténetírás ismertetése. (Bp., 1878)
Badics Ferenc: Az első magyar irodalomtörténetíró. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1897)
Hungler József: P. S. (Veszprémi Szemle, 1957)
Lőkös István: P. S. irodalomtudományi előadásai. (L. I.: Magyar és délszláv irodalmi tanulmányok. Bp., 1984)
Ács Anna: Kazinczy Ferenc levele P. S.- hez. Egy irodalmi kibékítés története. (Veszprém Megyei Múzeumi Közlemények, 2000).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
