Medveczky Frigyes, medvedzei és kisbisztereczi
filozófus
Bärenbach, Friedrich von
Született: 1856. július 31. Buda
Meghalt: 1914. augusztus 22. Budapest
Iskola
A bécsi tudományegyetemen jogot tanult, a lipcsei és a hallei egyetemen államtud. (1874–1878), a strasburgi egyetemen filozófiai és természettud. tanulmányokat folytatott (1878–1879); a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1878), az antropológia és ismerettan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1880), az MTA tagja (l.: 1887. máj. 13.; r.: 1912. máj. 2.).
Életút
A bp.-i tudományegyetem magántanára (1880–1882), a II. Bölcsészeti (Filozófiai) Tanszék ny. rk. (1882–1886), ny. r. tanára (1886–1914); közben a Bölcsészeszettud. Kar dékánja (1900–1902). – Munkássága kezdetén egy preparadigmatikus, majd egy ún. metafizika-kritikus pozitivizmus képviselője, nézeteire elsősorban Darwin és Herder munkássága hatott. Később érdeklődése ismeretelméleti vizsgálatok felé fordult, Kant hatására ált. jogelméleti és tulajdontörténeti, ill. -elméleti kutatásokat folytatott. Életének végén Pascal nézeteivel és gondolatvilágával, ill. a klasszikus sztoikus filozófiával fogl. Álneve Friedrich von Bärenbach. – A M. Filozófiai Társaság elnöke (1907–1914), a Felső Oktatásügyi Egyesület elnöke (1910–1914).
Főbb művei
F. m.: Herder als Vorgänger Darwin s und der modernen Naturphilosophie. (Berlin, 1877)
Das Problem einer Naturgeschichte des Weibes. (Jena, 1877)
Gedanken über die Teleologie in der Natur. (Berlin, 1878)
Grundlegung der kritischen Philosophie. I. Prolegomena zu einer anthropologischen Philosophie. (Leipzig, 1879)
A nemzetközi jog elmélete Kant philosophiája szerint. (Bp., 1881)
Die Sozialwissenschaften. Zur Orientierung in den sozialwissenschaftlichen Schulen und Systemen der Gegenwart. (Leipzig, 1882)
Adalékok a tulajdon történetéhez és elméletéhez. (Bp., 1884)
Einigen Gedanken über Ziele und Wege der Ethik. (Zeitschrift für Philosophie und philosophische Kritik, 1886)
Társadalmi elméletek és eszmények. Kritikai adalékok a társadalmi eszmék fejlődéstörténetéhez. (Bp., 1887)
A normatív elvek jelentősége az ethikában. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1889. jan. 14.; Értekezések a Bölcseleti Tudományok Köréből, 1889)
A tudományok cooperatiója a filozófiában. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1909)
Tanulmányok Pascalról. (Bp., 1910)
Jogtudomány és jogbölcselet. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1912)
A római stoicismus társadalmi elméletei. Adatok a társadalmi és jogbölcseleti eszmék történetéhez. (Elhangzott: 1913. febr. 10.; Értekezések a Filozófiai és Társadalmi Tudományok Köréből, 1913).
Irodalom
Irod.: Alexander Bernát: M. F. (Budapesti Szemle, 1914)
Kornis Gyula: M. F. emlékezete. (Athenaeum, 1915)
Kornis Gyula: M. F. pedagógiai törekvései. (Magyar Paedagogia, 1915)
Pauler Ákos: M. F. rendes tag emlékezete. (Bp., 1917)
Hell Judit: Kant-recepció, Nietzsche-kritika, Pascal-reneszánsz. M. F. útkeresései. (Magyar Filozófiai Szemle, 1993)
Hell Judit: M. F. Monográfia. (Bp., 1995).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
