Borúth Elemér
író, költő
Steiger Alajos
Született: 1833. január 26. Mád, Zemplén vármegye
Meghalt: 1886. augusztus 26. Sátoraljaújhely, Zemplén vármegye
Család
Fia: Borúth Andor (1873–1955) festőművész. F: Evva Ottília.
Iskola
Iskoláit Sátoraljaújhelyen, Egerben, Miskolcon, Rozsnyón és Kassán végezte.
Életút
Nyíregyházán városi tanácsos (1860–1861), lemondott (1861). Mádon szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkozott (1861–1870). Sátoraljaújhelyen telepedett le, Hegyalja címmel megalapította az első Zemplén megyei lapot (1870. jan. 4.–szept. 27.), majd ennek folytatásaként Zemplén c. „vegyes tartalmú” lap szerkesztője (1870–1879), ill. a Zempléni Lapok kiadó-tulajdonosa (1879–1886).
Első írásai, társadalmi és közgazdasági dolgozatai és tárcái fővárosi lapokban jelentek meg. Később elsősorban dalaival vált ismertté, amelyeket elsősorban Kralovánszky Mór, Simonffy Kálmán és Szénffy Gusztáv zenésítettek meg.
Emlékezet
Sátoraljaújhelyen nyugszik. Emlékét őrzi a sátoraljaújhelyi Borúth Elemér-alapítvány (1998), amely évente Borúth Elemér Vers- és Prózamondó Versenyt rendez. A sátoraljaújhelyi Városháza aulájában domborművét helyezték el (Égerházy László faszobrászművész alkotása, felavatták az Újhelyi Napok keretében, 2008. szept. 24-én).
Elismertség
A Petőfi Társaság tagja (1879-től).
Szerkesztés
Hegyalja címmel megalapította az első Zemplén megyei lapot (1870. jan. 4.–szept. 27.), majd ennek folytatásaként Zemplén c. „vegyes tartalmú” lap szerkesztője (1870–1879), ill. a Zempléni Lapok kiadó-tulajdonosa (1879–1886). Költeményei elsősorban a Nővilág (1857), a Szépirodalmi Közlöny (1857), a Napkelet (1857–1859), a Hölgyfutár (1857, 1862), a Két Garasos Ujság (1859), a Nefelejts (1859, 1869), a Vasárnapi Ujság (1859; 1887: hátrahagyott költemények), a Magyarország és a Nagyvilág (1876), az Ország–Világ (1886) és a Fővárosi Lapok (1865; 1887: hátrahagyott költemények) c. folyóiratokban jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: Boruth költeményei. (Pest, 1859)
Nyárlevelek. B. E. újabb költeményei. (Sátoraljaújhely, 1878)
Hátrahagyott művei. I–II. Költemények. Próza. Fénynyomott arczképével és életrajzával. Az életrajzot Szana Tamás írta. (Bp., 1887).
Irodalom
Irod.: Paszlavszky Sándor: Három Zemplén vármegyei költőről. Szemere Miklós, B. E., Darmay Viktor. (Bp., 1889)
Viski K. Bálint: B. E. és művei. (Máramaros [folyóirat], 1899)
Perényi József: B. E. (Sátoraljaújhely, 1905)
Németh Pál: A hírlapíró B. E. (Zemplén, 1908)
Farkas József: B. E. élete és költészete. (Komárom, 1909)
Székelyné Forintos Judit: B. E. (Szülőföldünk, 1983).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
