Böngérfi János
pedagógus, ifjúsági író
1885-ig Bingenheimer
Született: 1859. április 1. Pest
Meghalt: 1950. január 16. Budapest
Család
Sz: Bingenheimer Jakab, Ádám Flóra. Evangélikus családban született, korán árvaságra jutott, az országos protestáns árvaházban nevelkedett.
Iskola
Középiskoláit a bp.-i evangélikus főgimnáziumban végezte, a bp.-i tanítóképző intézetben tanítói, a polgári iskolai tanárképző intézetben magyar–történelem szakos tanári okl. szerzett (1880).
Életút
Orosházán tanított (1878–1881), majd Budapesten polgári iskolai tanár (1881–1920), c. igazgató (1913–1920), nyugalomba vonult (1920).
Pályáját pedagógiai szakcikkekkel kezdte, első írásaiban, több ízben is fogl. a testi büntetés kérdésével, ill. a középiskolai történettanítás problémáival. Később összegyűjtötte néhány korabeli neves pedagógus életrajzát, majd több tankönyvet, gyakorlókönyvet, iskolai „vezérkönyvet” és népszerű ifjúsági művet, valamint meséskönyvet is írt. Magyarországon elsők között vizsgálta az ifjúsági és gyermekirodalom sajátosságait. Rendkívül termékeny szerző volt. Álnevei: Gallus, Könyves, Cunclator.
Emlékezet
A bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik.
Szerkesztés
Az Evangélikus Családi Lap szerkesztője (1901–1903), a Nemzeti Iskola főmunkatársa (1890-től). Írásai a fentieken kívül még elsősorban az Orosháza és Vidéke (1878-tól), a Népnevelők Lapja (1882-től), a Néptanoda (1882–1902), az Általános Tanügyi Közlöny (1882-től), a Néptanítók Lapja (1883–1896), a Magyar Paedagogiai Szemle (1883–1892), a Paedagogiai Plutarch (1886– 1888), a Felső Nép- és Polgári Iskolai Közlöny (1888-tól), az Evangélikus Népiskola (1889-től), a Magyar Állam (1889-től), a Nevelés (1890-től), az Iskola és Szülőház (1891), a Magyar Protestáns Néptanító (1891-től), a Protestáns Egyház és Iskolai Lap (1892–1893), a Magyar Tanítóképző (1893–1894), a Paedagogiai Szemle (1893), Az Én Ujságom (1894), a Népnevelő (1894), a Tanulók Lapja (1897), a Polgári Iskolai Közlöny (1897–1911), a Polgári Iskola (1906) és a Magyar Nyelvőr c. lapokban jelentek meg (1908).
Főbb művei
F. m.: pedagógiai művei: Péterfy Sándor élet- és jellemrajza. (Pozsony, 1886)
Vajdafy József élet- és jellemrajza. – Vass Mátyás élet- és jellemrajza. (Paedagogiai Plutarch, 1887)
A testi büntetés kérdéséhez. Tanférfiak és szülők figyelmébe. (Néptanoda, 1887)
Vajdafy Gusztáv élet- és jellemrajza. (Paedagogiai Plutarch, 1888)
Melháné-Szaak Lujza élet- és jellemrajza. (Paedagogiai Plutarch, 1888)
Vezérkönyv a magyar fogalmazás tanításához nép- és alsófokú ipariskai tanítók számára. (Bp., 1889)
Magyar nyelvgyakorló fő tekintettel a magyar helyesírás és fogalmazás tanítására. Peres Sándorral. (Bp., 1890; 2. kiad. 1901–1902)
Az elemi iskolai történet tanítása. (Bp., 1891)
Az álló írás. Kárpáti Bélával. Az előszót Fodor József írta. (Bp., 1892)
A földrajztanítás vezérkönyve. Velősi Lipóttal. (Bp., 1893)
A gyermek-, az ifjúsági és a népies irodalomról. (Bp., 1894)
Ezer esztendő története. A népnek és az ifjúságnak. (Bp., 1894; valamennyi fejezete különlenyomatként is megjelent!)
Vezérkönyv az elemi népiskolai számolástanításhoz. 1–2. füz. Orbók Mórral. (Bp., 1894)
Ilosvay Selymes Péter. (Magyar könyvesház. 1. Bp., 1898)
Tinódi Lantos Sebestyén. (Magyar könyvesház. 2. Bp., 1898)
Szilágyi Mihály és Hajmási László históriája. (Magyar könyvesház. 3. Bp., 1898)
Vezérkönyv az elemi iskolai történettanításhoz. (Bp., 1898)
A világ története polgári iskolák számára. Tolnai Lajossal. (Bp., 1898)
Magyar nyelvtan, különös tekintettel a helyesírás és a fogalmazás szabályaira. Tolnai Lajossal. (Bp., 1902)
Népiskolai nyelvtanaink története. (Néptanítók könyvtára. 35–36. Bp., 1908)
A magyar nemzet története. Polgári fiúiskolák számára. Reöthy Vladimirral. (Bp., 1909)
Nevelés. A művelt szebblelkű közönségnek. 1–2. köt. 15–15 szövegrajzzal. (Bp., 1939–1940)
mesekönyvei és egyéb szépirodalmi művei: Mesék hét-nyolc éves gyermekek részére. Meséli Böngérfi bácsi. (Bp., 1891)
Regék és elbeszélések hazai történelmünkből kilenc-tíz éves gyermekek részére. Írta Böngérfi bácsi. (Bp., 1891)
Az állatok beszélnek. (Kis Könyvtár. 17. Máramarossziget, 1893)
Az árvák. Elb. (A Luther Társaság Kiadványai. Bp., 1895)
Az állhatatlan herceg. Történeti elb. (Bp., 1896)
A falu árvája. Elb. (Bp., 1896)
Magyar mondák az Árpádok korából. (Ifjúsági Könyvtár. 5. Pozsony, 1896)
Hun mondák az ifjúság számára. (Ifjúsági Könyvtár. 17. Pozsony, 1896)
Még az Óperenciás tengeren is túl. Meséskönyv. (Bp., 1896)
Messze-messze, Napkeleten. Meséskönyv. (Bp., 1896)
Tündér Ilona világszép meséje. (Bp., 1896)
Gyuri bácsi, vagy a falu szíve. Elb. (Bp., 1896)
Kádár Pali, a kis magyar Robinson. (Bp., 1898)
A vitéz kuruc ezredes. Történeti elb. (Hazafias könyvtár. 31. Pozsony, 1898; 2. kiad. Bp., 1913)
Gulliver utazásai a törpék és óriások országában. Írta Jonathan Swift. A magyar ifjúság számára átd. (Bp., 1900)
Harc a szabadságért. Öreg honvéd elbeszélése a magyar ifjúságnak. (Bp., 1905; új kiad. 1914)
Bízva-bízzunk. Versek. (Bp., 1929)
Hun és magyar hősmondakör. 1–2. köt. (Bp., 1929–1930)
Legendás magyar múlt. Versek. (Bp., 1934)
Vissza-visszaszáll a lelkem a Balaton partjára. Daloskönyv. (Sümeg, 1934)
A végzet. Drámai költemény. (Sümeg, 1935)
Hősök földje, hősi nép. Elb.-ek. (Bp., 1937)
Hadak fia. Történeti ifjúsági elb. (Bp., 1937)
Sándor vitéz. Történeti ifjúsági elb. (Bp., 1937)
Én is dalolok, hogyha kedvem tartja. Versek. (Sümeg, 1937)
Bölcselkedés. Drámai költemény. (Bp., 1939)
A vén tölgy. Versek. (Bp., 1940)
Egy rét virágainak és egy jegenyének regéi. Költői elb. az ifjúságnak. Xantus Sándor művészi tollrajzaival. (Bp., 1941).
Megjegyzések
MÉL I.: téves születési hely: Bp.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
