Földes Béla
politikus, közgazdász, statisztikus
1881-ig Weisz
Született: 1848. szeptember 25. Lugos, Krassó vármegye
Meghalt: 1945. január 18. Budapest
Család
Kikeresztelkedett zsidó családból származott, Sz: Weisz J. János, Nagel Jozefa.
Iskola
Középiskolái Temesvárott és Pesten végezte, a bécsi, a bp.-i és a lipcsei egyetemen jogi és nemzetgazdasági tanulmányokat folytatott, a bp.-i tudományegyetemen állam- és jogtudori okl. (1873), a nemzetgazdaságtan és a pénzügytan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1874). Az MTA tagja (l.: 1893. máj. 12.; r.: 1901. máj. 10.; t.: 1933. máj. 19.).
Életút
A Fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatóhelyettese (1872–1873). A Budapesti Kereskedelmi Akadémián a nemzetgazdaságtan és pénzügytan helyettes és a kereskedelemtörténet r. tanára (1873–1879), a nemzetgazdaságtan és a pénzügytan ny. r. tanára (1880–1882); közben a nagyváradi jogakadémia r. tanára is (1879–1880). A bp.-i tudományegyetemen a statisztika ny. r.k. (1882–1889), ny. r. tanára (1889–1892), a Nemzetgazdaságtan és Pénzügytani Tanszék ny. r. tanára (1892–1917); közben két ciklusra a Jog- és Államtudományi Kar dékánja, az egyetem megválasztott rektora (1917). Magyar királyi udvari tanácsos (1902- től). – Függetlenségi párti programmal országgyűlési képviselő (Nagybányai választókerület, 1905–1918), a pártszakadáskor a Justh Gyula vezette radikálisabb tömörüléshez csatlakozott (1909–1913). Az Esterházy- és a Wekerle-kormányban tárca nélküli miniszter (1917. aug. 18.–1918. máj. 8.), egyúttal minisztertanácsi határozattal megbízva az átmenetgazdasági teendők átvételével (1917. aug. 24.–1918. máj. 8.).
A magyarországi történeti statisztikai és gazdaságtörténeti kutatások elindítója. Bécsben Albert Schäffle, Lipcsében Wilhelm Roscher előadásait hallgatta, gazdasági nézeteire is elsősorban a klasszikus német történeti iskola módszertana és etikai irányultsága hatott. Felfogásában a gazdasági folyamatokat társadalomerkölcsi szempontok determinálják. Ez határozza meg a tulajdonnal, a jövedelemeloszlással, az állam gazdasági szerepvállalásával kapcsolatos nézeteit. Véleménye szerint a magántulajdonnak nem szabad soha olyan nagynak lennie, hogy a társadalom szabadsága, a köztulajdonnak soha olyan általánosnak, hogy az egyén szabadsága megszüntessék. Fő műve A társadalmi gazdaságtan elemei (1893) a gazdaságpolitika elméleti alapvetése, amelyből kiderül, hogy Földes az állam gazdasági terjeszkedését egy átmeneti korszakkal hozza összefüggésbe, amelyet azonban nem egy nyers, klasszikus magángazdasági állapot követne, hanem olyan megoldások, ahol az állami teendők jelentős részét társadalmi szervezetek veszik át. Gazdaságpolitikai tárgyú írásaiban önállóbb – az Ausztriától kevésbé függő – magyar gazdasági fejlődést, a túlzott agrárjelleg megszüntetését javasolta. Történeti dolgozatainak megállapításai elsőként alapultak statisztikai adatokon, akárcsak szociális és szociálpolitikai írásai, amelyek a társadalom szinte valamennyi, politikailag fontos kérdését vizsgálták. Foglalkozott a magyarság népességével, a nagy halandósággal, az öngyilkosságok nagy számával, a magyarság életviszonyaival, műveltségi szintjével. Különösen értékesek a 20. sz. elején egyre népszerűbbé váló szocialista ideológiákat tanulmányozó, azok gazdasági elképzeléseit elemző monográfiái. Rendkívül termékeny szerző volt kisebb gazdaságpolitikai cikkei, publicisztikái, valamint tudományos dolgozatainak, gazdasági elemzéseinek, monográfiáinak száma megközelíti az ezret. Közel száz évesen a budapesti gettóban éhen halt.
Elismertség
Az MTA Nemzetgazdasági és Statisztikai Bizottságának tagja (1879-től), előadója (1881-től), jegyzője (1883-tól). A Munkanélküliség Elleni Közdelem Magyarországi Egyesületének elnöke, a Magyar Társadalompolitikai Társaság elnöke (1926-tól). Az Országos Statisztikai Tanács tagja, a Magyar Statisztikai Társaság t. tagja (1923-tól). A Nemzetközi Statisztikai Intézet (1885- től), a Brit Gazdasági Társaság (1891-től).
Elismerés
Az MTA Dóra-díja (1883), Marczibányi-jutalma (1909).
Főbb művei
F. m.: A socialis kérdésről. Nemzetgazdászati tanulmányok. Lugossy Béla álnéven. (Pest, 1870)
Volkwirtschaftliche Betrachtungen über die Weltausstellung zu Wien im Jahre 1873. Weisz Béla néven. (Pest, 1873)
A nemzetgazdaságtani eszmék újabb fejlődése. Weisz Béla néven. (Bp., 1874)
Bevezetés a gazdaság történetébe. (Bp., 1878)
Takarékpénztáraink reformja. (Bp., 1879)
A nemzetgazdaságtan és pénzügytan kézikönyve. (Bp., 1881)
Adalékok a papírpénz történetéhez és statisztikájához. (Értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből. 1. köt. 1. Bp., 1882)
Néhány adat kulturális tényezőink mérlegéhez. – Tanulmányok népünk életviszonyairól 1–2. (Budapesti Szemle, 1884)
A nemzetgazdaságtan Angliában. (Budapesti Szemle, 1885)
Magyarország statisztikája összehasonlítva egyéb államokkal, különös tekintettel Ausztriára. (Bp., 1885)
Adalékok az alkoholismus kérdéséhez. (Budapesti Szemle, 1886)
Az anyagi érdekek befolyása a politikai szervezetre. – Közegészségügy és statisztika. (Budapesti Szemle, 1887)
A bűnügy statisztikája. (Bp., 1889)
A külkereskedelem elméletéről. (Budapesti Szemle, 1889)
Szellemi élet és élettartam. – Munkásvédelem és munkajog. Az értékelméletről és újabb állásáról. (Budapesti Szemle, 1890)
A társadalmi gazdaságtan elemei. I–II. köt. (Bp., 1893; 2. átd. kiad. 1898; 3. átd kiad. Társadalomgazdaságtan címmel. Bp., 1901–1903; 4. átd. kiad. 1907; 5. átd. kiad. 1910; 6. átd. és bőv. kiad. 1917)
Adalékok a magyar hitbizomány kérdéséhez. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1894. ápr. 16.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1894)
A jegybankok nemesércz-politikája. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 11. köt. 10. Bp., 1895)
A munkásviszony egy modern gyárban. (Társadalom és Gazdaságpolitikai Könyvtár. 1. Bp., 1895)
Államháztartástan. (Bp., 1900; 2. átd. kiad. 1912; németül: Jena, 1920; 2. átd. kiad. 1927)
A nemzetgazdaságtan és pénzügytan vezérfonala. (3. átd. kiad. Bp., 1900; 4. kiad. 1906)
A socializmus fejlődése napjainkig. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1903; szlovák nyelven: Bratislava, 1925)
A társadalomerkölcsi probléma. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1903. ápr. 6.; megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 12. köt. 9. Bp., 1903; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1903)
A visszaesők. 1–2. (Jogállam, 1904)
Statisztikai vizsgálódások a XIX. század gabonaárainak alakulásáról. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 13. köt. 4. Bp., 1905)
Közgazdasági értekezések. I–II. köt. (Magyar közgazdasági könyvtár. Bp., 1909)
A szocializmus. I–II. köt. (Bp., 1910)
Saint-Simon és iskolája. (Budapesti Szemle, 1910)
Néhány adat vasúti politikánk kérdéseihez. (Budapesti Szemle, 1912)
Marx és Engels levelezése az európai politikáról. – Világháború és pénzügyi hadkészenlét. (Budapesti Szemle, 1914)
A nemzetközi kereskedelem elméletéhez. (Értekezések a filozófiai és társadalomtudományok köréből. 1. köt. 6. Bp., 1915)
Individualizmus és háború. (Athenaeum, 1916)
Az átmenetgazdaság főbb problémái. (Bp., 1918)
Ricardo. (Értekezések a filozófiai és társadalomtudományok köréből. 2. köt. 3. Bp., 1919; német nyelvű bőv. és átd. kiad. Jena, 1920)
A szociális igazság felé. Szociális breviárium. (Bp., 1936)
Társadalompolitikai és gazdaságerkölcsi igazságok. (Szociális traktátusok. Bp., 1936)
Társadalom- és gazdaságerkölcsi eszmeszilánkok. (Szociális traktátusok. Bp., 1938)
A századok szava és a szociális eszme. (Szociális traktátusok. Bp., 1938)
A szociális adórendszer. (Szociális traktátusok. Bp., 1938)
Szent István társadalomerkölcsi és társadalompolitikai jelentőségéről. (Budapesti Szemle, 1938)
A társadalomgazdaságtan középkori rendszeréről. (Budapesti Szemle, 1938)
Munkásnevelés és munkásoktatás. (Budapesti Szemle, 1940)
A szociális adórendszer. (Bp., 1940)
A nemzetiségek számbavétele. (Bp., 1940)
A szociális telepek. (Bp., 1941)
Társadalompolitikai és gazdaságerkölcsi távlatok. (Bp., 1942)
ford.: Értekezések az angol és franczia nemzetgazdaságtan köréből. Ford., átd. (Bp., 1882).
Irodalom
Irod.: Ünnepi dolgozatok a társadalomtudományok köréből. F. B. jubileumi emlékkönyv. (Bp., 1905)
Erődi-Harrach Béla: Hatvan év szociálpolitika. Visszapillantás F. B. szociálpolitikai munkásságára. (Társadalompolitikai Füzetek, 1931)
Laky Dezső: Megemlékezés F. B.-ról, Fellner Frigyesről és Kenéz Béláról. (Magyar Statisztikai Szemle, 1947)
Boér Elek: F. B. emlékezete. (Közgazdasági Szemle, 1948)
Harmat Zsigmond: F. B. közgazdasági munkássága. (Tájékoztató, 1976)
F. B. műveinek válogatott bibliográfiája. F. B. életrajzával. Összeáll. Körmendi Gábor és Papi Bea. (Nagy magyar statisztikusok. Bp., 1991).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
