Buday Dezső
jogász, politikus
Született: 1879. május 28. Pécs
Meghalt: 1919. november 19. Orgovány
Család
Sz: Buday Béla mérnök, Kelemen Tekla. Tízen voltak testvérek, testvérei közül: Buday Kálmán (1863–1938) orvos, patológus, Buday Béla (1865–1944) mérnök, Buday László (1873–1925) statisztikus, az MTA tagja.
Iskola
A ciszterci rend pécsi gimnáziumában éretts. (1897), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. (1901), jogbölcseletből magántanári képesítést szerzett (1906); ismereteit hosszabb nyugat-európai tanulmányútja során egészítette ki.
Életút
Pécsett, a Baranya vm.-i ügyészség gyakornoka, árvaszéki jegyző és tb. árvaszéki ülnök (1901–1911), a bp.-i járásbíróság törvényszéki jegyzője (1911–1912). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1906–1912), a kecskeméti református jogakadémián a peres és peren kívüli eljárásjog, a kereskedelmi és váltójog helyettes tanára (1912–1913), r. tanára (1912–1919). – Az I. vh. alatt fellépett az azonnali békekötés mellett, részt vett és előadást tartott a berni nemzetközi békekongresszuson (1917). Az őszirózsás forradalom után a kecskeméti nemzeti tanács és az MSZDP tagja (1918 ősze). A Tanácsköztársaság idején a kecskeméti városi munkástanács és a háromtagú direktórium tagja (1919. márc.–ápr.), a bp.-i munkás- és katonatanács tagja, egyúttal a Közoktatásügyi Népbiztosság munkatársa is (1919. máj.–júl.). A proletárdiktatúra bukása után letartóztatták, a kecskeméti ügyészség fogházába vitték (1919. szept.). Több társával együtt a Héjjas-különítmény tagjai elhurcolták, kegyetlenül megkínozták és meggyilkolták.
Jogfilozófiával, jogszociológiával, szociáletikával, elsősorban a házassági jog etikai és szociális vonatkozásaival fogl., elsők között vizsgálta a kényszerházasságokat, valamint azok következményeit a magyar joggyakorlatban. Élére állt a 20. sz. elején kibontakozó egykeellenes mozgalomnak, Baranya vm. ún. egykebiztosaként alapvetően új megállapításokat tett az egyke (= testvér nélküli gyermek) társadalmi, gazdasági és szociológiai viszonyainak elemzése terén. Ezzel kapcsolatos dolgozatai és monográfiája a magyar szociológiatörténet klasszikusai. Részt vett és előadást tartott a brüsszeli nemzetközi közigazgatási kongresszuson (1910). Filozófiai munkásságára Spinoza volt a legnagyobb hatással. Szépirodalmi munkákat is közölt: a Nyugatban jelent meg Orgonazúgás című nagy háborúellenes költeménye (1916), Hungaricus álnéven egy utópisztikus regényt, valamint pszichoanalitikus megközelítésű irodalomtörténeti tanulmányokat is írt.
Emlékezet
Pécsett utcát neveztek el róla (Buday Dezső utca, 1955-től). Kecskeméten iskola őrizte emlékét (Buday Dezső Általános Iskola, ma: Móra Ferenc Általános Iskola). Mellszobrát Kecskeméten állították fel (Mészkő; Varga Miklós szobrászművész alkotása, Katona József park, 1968).
Főbb művei
F. m.: szépirodalmi munkája: A szenvedő ember. Reg. Hungaricus álnéven. (Bp., 1916)
szakírásai: Das magyarische Ungarn und der Dreibund. Hungaricus álnéven. (München, 1899)
Erkölcsi elmezavar a büntetőjogban. (Bp., 1900)
Gyermekek vallása a különböző szertartású katholikusok között kötött házasság esetére. (Jogtudományi Közlöny, 1901)
A házasságjog bölcselete. (Bp., 1901)
A kényszer, mint megtámadási ok a magyar házasságjogban. (Jogtudományi Közlöny, 1902)
A házasság társadalmi védelme. Vezérlőeszmék a házasság büntetőjogi, szocziálpolitikai és ethikai védelmében. (Bp., 1902)
A házasság teljeskorúsító hatása. (Bp., 1903)
A katholicizmus szociális eredményei Magyarországon. (Katholikus Szemle, 1903)
Az osztályharcok energetikája. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1903)
Das Recht der Liebe vorehelichen Leben. Eine sozialethische Studie über die Frage des Veraizmus. (Berlin–Leipzig, 1904)
A legújabbkori házassági ethikáról. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1906)
Grieg és a zenei forradalom. (Huszadik Század, 1907)
Az egyke. (A Huszadik Század könyvtára. Bp., 1909)
Az egyke Baranyavármegyében. (Bp., 1909)
A gépfegyver szociológiája. (Huszadik Század, 1910)
Le comitat hongrois ancien et moderne. (Bruxelles, 1910)
A fajnemesítés problémái. (Huszadik Század, 1911)
A technika áldása és a szabadalmi törvénytervezet. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1916)
Az emberiség táplálkozásának szociológiai vonatkozásai. (Természettudományi Közlöny, 1916)
Magyarország honorácior osztályai. Szociográfiai vázlat. (Budapesti Szemle, 1916)
A háború hatása a szellemi munkára. (Természettudományi Közlöny, 1917)
A társadalmi ideál útjai. (Bp., 1916)
A zsidókérdés Magyarországon. (Huszadik Század, 1917)
A társadalmi ideál. Tanulmány. (Bp., 1917)
Kísérletek a lelki jelenségek osztályozására. (Athenaeum, 1918)
Szociális családjog. Előadás. (A Magyar Jogélet könyvei. Bp., 1918)
Mi is az a köztársaság? (Bp., 1919)
Jókai lelke. (Nyugat, 1925)
Az egyke. – A zsidókérdés Magyarországon. (A szociológia első magyar műhelye. A Huszadik Század köre. Vál. Litván György és Szűcs László. Bp., 1973).
Irodalom
Irod.: Bodócs Gyula: B. D. (Petőfi Népe, 1960. márc. 20.)
Orosz László: B. D. (Aranyhomok Antológia. Kecskemét, 1962)
Kelen Jolán: Költő, tudós és forradalmár. (Kioltott fáklyák. Bp., 1963)
Joós Ferenc: B. D. (Tiszatáj, 1968)
Joós Ferenc: Bibliográfia B. D. életéről, munkásságáról. Könyvek és cikkek. (Kecskemét, 1969)
Gaál István: B. D., Babits 1919-es mártír nagybátyja. (G. I.: Bartóktól Radnótiig. Bp., 1973)
Romsics Ignác: Neotomizmustól a proletárdiktatúráig. B. D. portréjához. (Valóság, 1978)
Vida Sándor: B. D. (Pártélet, 1979)
Lőrinczi Huba: A modern sci-fi egyik előhírnöke. Hungaricus. (B. D.): A szenvedő ember. (L. H.: Szépségvágy és rezignáció. Bp., 1984)
Romsics Ignác: Forradalmársorsok. (Forrás, 1989).
Megjegyzések
Bibliográfiákban művei összekeverve Buday Dezső (1868–1932) politikus, mérnök munkáival!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
