Bölöni Farkas Sándor
író, politikus, utazó
Farkas Sándor, bölöni
Született: 1795. december 14. [keresztelése, napja] Bölön, Háromszék
Meghalt: 1842. február 3. Kolozsvár
Család
Sz: bölöni Farkas Zsigmond (†1809) székely kisnemes, Kandal Judit (†1830).
Iskola
A kolozsvári unitárius kollégiumban (1805–1812), a kolozsvári kir. líceumban tanult (1812–1816; jogot végzett: 1816), tanulmányait Bécsben egészítette ki (majd Pesten az osztrák polgári jogból és perrendtartásból vizsgázott: 1825). Az MTA tagja (l.: 1834. nov. 8.).
Életút
A marosvásárhelyi kir. táblánál joggyakornok (br. Wesselényi Miklóssal, 1816–1817), az erdélyi kormányszék t. jegyzője (1817– 1818), fogalmazója (1818–1821), napidíjas írnoka (1821–1825), írnoka (1825–1830, 1832–1836), a kolozsvári Nemzeti Színház ún. tollvivő titkára (1836–1842). Gr. Béldy Ferenc társaságában beutazta Németországot, Hollandiát, Belgiumot, Nagy-Britanniát és Írországot (1830–1831), majd az Egyesült Államokban is jártak (1831–1832).
A reformkor egyik nagyhatású közéleti személyisége. Ifjúkorában került baráti kapcsolatba br. Wesselényi Miklóssal, majd Döbrentei Gáborral és Kazinczy Ferenccel. Kazinczy buzdítására kezdett el irodalommal foglalkozni: Széplelkek panasza c. drámája a Szépliteraturai Ajándékban jelent meg (1821-ben). Az 1820-as évektől tervezett egy nagy, kelet-európai utazást, ám ezen elképzelése nem vált valóra. Évekkel később, gr. Béldy Ferenc – aki ismerte Bölöni Farkas terveit – egy nyugat-európai, egyúttal észak-amerikai utazásra invitálta. Útjáról naplót vezetett, melyet itthon feldolgozva Utazás Észak-Amerikában (1834) címmel jelentetett meg. A francia forradalom eszményeinek megvalósulásaként bemutatott, Amerikát ábrázoló, egyúttal a korabeli elmaradott magyarországi viszonyokat bíráló úti beszámolója a reformkor egyik nagy hatású műve lett. (A kötet a Függetlenségi Nyilatkozat első magyar fordítását is tartalmazza. A nyugat-európai tapasztalatairól szóló fejezetek közel száz évig kiadatlanul maradtak). Könyve megjelenése után a Magyar Tudós Társaság tagjává választotta és nagy jutalmával tüntette ki. A jutalommal járó 200 aranyat Bölöni odaadományozta az MTA-nak, amely az, az akadémia alaptőkéjéhez csatolta. Hazatérése után igyekezett az amerikai és nyugat-európai tapasztalatokat Magyarországon is megvalósítani; élére állt az erdélyi művelődési mozgalmaknak. Megalapította a Kolozsvári Kaszinót (1833), megindította a kolozsvári Vasárnapi Ujságot (1834), olvasókört szervezett nők számára, a fiatalok részére létesítette a kolozsvári Torna-Vivodát és az Olvasó Egyletet. Híres könyvgyűjtő volt: ezer kötetes magánkönyvtárral rendelkezett.
Emlékezet
Tüdőbajban hunyt el. Kriza János kolozsvári lelkész temette, búcsúbeszédet Pálffy János, Küküllő vm. ellenzéki követe mondott. Kolozsvári sírhelye fölé emlékművet állítottak, s annak a város felé néző kiemelkedő oszlopára mellszobrát helyezték el. Szobrát a bölöni unitárius erődtemplomban is felállították. – Korai irodalmi kísérletei kevés híján elvesztek. Fordításai – elsősorban J. W. Goethe és F. Schiller munkáit tolmácsolta – kéziratban maradtak. Naplója a Kolozsvári Nagy Naptárban (1865) és a Magyar Polgár Nagy Naptárában jelentek meg (1869–1870). Néhány Kazinczyhez írott levelét az Uj Magyar Muzeum közölte (1815–1816), ill. 31 eredeti levelét gr. Kuun Géza tette közzé (a Keresztény Magvetőben, 1884–1885). A Magyar Tudós Társasághoz írott levelét a Magyar Tudós Társaság Évkönyve közli (III. 1835). Kőnyomatos arcképét (Bauer József munkája) szintén a Keresztény Magvető közölte (1870-ben).
Főbb művei
F. m.: Utazás Észak-Amerikában. (Kolozsvár, 1834; 2. kiad. 1835; új kiad., sajtó alá rend. Remenyik Zsigmond. Officina Könyvtár. Bp., 1943)
Nyugat-európai utazás. (Erdélyi ritkaságok. 11. Bp., 1943)
Az új Erdély hajnalán. Naplótöredék 1835– 1836-ból. A bevezető tanulmányt Jancsó Elemér írta. (Erdélyi ritkaságok. 15. Kolozsvár, 1944)
Utazás Észak-Amerikában. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Benkő Samu. (Bukarest, 1966)
Bölöni Farkas Sándor naplója. A bevezető tanulmányt Jancsó Elemér írta. (Téka. Bukarest, 1971)
Utazás Észak-Amerikában. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Mikó Imre. (Kolozsvár, 1975)
Journey in North America. Kolozsvár, 1834. Ford. Schoenamnn, Theodor, Benedek-Schoenmann, Helen. (Philadelphia, 1977)
Journey in North America, 1831. Ford. Kadarkay Árpád. (Santa Barbara, 1978)
Von Transsylvanien bis Pennsylvanien. Reiseerlebnisse vor 150 Jahren. Ford., az előszót írta Gál István. (Bp., 1980)
Naplótöredék. 1835–1836. Az előszót, a jegyzeteket Szigethy Gábor írta. (Gondolkodó magyarok. Bp., 1982)
Napnyugati utazás. Napló. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt és a szómagyarázatokat írta Maller Sándor. (Bp., 1984)
Az új Erdély hajnalán. Naplótöredék 1835–1836- ból. Az előszót Herédi Gusztáv írta. (Erdélyi kiskönyvtár, 13. Kolozsvár, 1995)
Erdély történetei. Szerk. Izsák Balázs. (Erdélyi ritkaságok 1. Marosvásárhely, 2006)
Utazás Nyugat-Európában. Naplótöredék. A bevezető tanulmányt Sebestyén Mihály írta. A bibliográfiát Jancsó Elemér állította össze. (Erdélyi ritkaságok. 3. Marosvásárhely, 2008).
Irodalom
Irod.: Jakab Elek: B. F. S. és kora. (Keresztény Magvető, 1870)
Kiss Ernő: B. F. S. (Kolozsvár, 1902)
Hatvany Lajos: Egy székely nemes, aki felfedezte a demokráciát (Bp., 1934)
Faragó József: B. F. S. utazása Észak-Amerikába és Nyugat-Európába. (Pásztortűz, 1943)
Kereki Gábor: B. F. S. (Unitárius Értesítő, 1943)
Bogáts Dénes: Adatok B. F. S. életpályájához. (Erdélyi Múzeum, 1944)
Jancsó Elemér: B. F. S. élete és munkássága. (Kolozsvár, 1943)
Gál István: Magyarország, Anglia és Amerika. (Bp., 1945)
Mikó Imre: B. F. S., a demokrata és a republikánus. (Kortárs, 1965)
Gál István: B. F. S. az angol radikálisok között. (Kortárs, 1967)
Gál István: B. F. S. az amerikai radikális demokraták között. (Kortárs, 1968)
Mikó Imre: A bércre esett fa. B. F. S. életregénye. (Bp., 1969)
Gál István: B. F. S. angol-amerikai könyvjegyzéke. (Magyar Könyvszemle, 1969)
Agárdi Ferenc: Régi magyar világjárók. (Bp., 1969)
Benkő Samu: B. F. S. (B. S.: Haladás és megmaradás. Bp., 1979)
Lukácsy Sándor: B. F. S. (Literatura, 1979)
Barabás Tibor: Magyar csillagok. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1979)
Fabiny Tibor: Transylvániától Pensylvániáig. (Unitárius Élet, 1981)
Vikol Katalin: B. F. Amerikája. (Világosság, 1982)
Tardy Lajos: Hogyan kerülhette el B. F. S. a börtönt? (Irodalomtörténet, 1986)
Csolnakos Sándor: A magyar múlt és jelen emlékei Erdélyben. (Bp., 1989)
Csiky Gábor: B. F. S. (Évfordulóink a műszaki és a természettudományokban, 1992)
Nyárády Gábor: B. F. S. végrendeletei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995)
Benkő Samu: B. F. S. álmai, céljai és tettei. – Imreh István: B. F. S. életvitele, mindennapjai a költségnaplója tükrében. (Keresztény Magvető, 1995)
Lévai Csaba: B. F. S. koncepciója a nemzetről és a nemzeti nyelvről. (Debreceni Szemle, 1996)
Imreh István: B. F. S. közhasznú élete. (Erdélyi Múzeum, 1996)
Tóth Orsolya: B. F. S. amerikai útinaplójának Kecskeméten őrzött kézirata. (Irodalomismeret, 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
