Pamlényi Ervin
történész
Született: 1919. december 5. Budapest
Meghalt: 1984. augusztus 14. Budapest
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–latin szakos tanári (1943) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1945), a történelemtudományok kandidátusa (kiemelkedő tudományos munkásságáért, 1967).
Életút
A Postás Nyugdíjpótló Egyesület tisztviselője (1943–1944), a bp.-i Grill Könyvkereskedés segéde (1944), a Magyar Rádió Aktuális, Irodalmi, majd Oktatási Osztályának vezetője (1945–1949). A Magyar Országos Levéltárban (MOL) a kamarai, majd az 1920 utáni iratanyag referense (1949–1954), a Századok c. folyóirat munkatársa, szerkesztőségi titkára (1954–1958), felelős szerkesztője (1959–1975). Az MTA Történettudományi Intézete tud. munkatársa (1956–1973); a 19. sz.-i magyar történelemmel foglalkozó III. Osztály vezetője (1962–1966), tud. főmunkatársa és a Historiográfiai Kutatócsoport vezetője (1973–1975). A bécsi Collegium Hungaricum igazgatója (1975–1979), a Gondolat Könyvkiadó irodalmi vezetője (1979–1984). A Magyar Nemzet külső munkatársa, majd kulturális rovatvezetője (1959-től). Az ELTE BTK c. egy. docense (1969-től).
A két vh. közötti Magyarország politikatörténetével, a magyar történetírás újkori történetével és a művelődéstörténet elméleti kérdéseivel foglalkozott; elsők között írt doktori értekezést a magyar történetírás törtnetéről. Az 1950–1970-es években tudományszervezői és szerkesztői tevékenysége révén jelentős szerepet játszott a magyarországi történettudomány fejlődésében. A tíz kötetre tervezett Magyarország története c. összefoglaló monográfiasorozat munkálatainak irányítója (1964–1969). Forráskiadói tevékenysége is jelentős, vezető szerepet játszott a két vh. közötti okmányok és diplomáciai iratok kiadásában.
Elismertség
Az MTA Történettudományi Bizottsága tagja (1957-től), az MTA Tudománytörténeti Elnökségi Bizottsága tagja és titkára (1964-től). A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja (1955-től). A Magyar UNESCO Bizottság tagja.
Elismerés
Akadémiai Díj (1965).
Szerkesztés
Az Acta Historica c. folyóirat (1954–1970), a Studia Historica c. könyvsorozat szerkesztője (1954–1970). A Levéltári Szemle szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: A magyar történetírás története. 1867–1914. Egy. doktori értek. (Bp., 1945)
A fehér terror. Karsai Elekkel. (Bp., 1951)
Három választás a Horthy-fasizmus idején. Karsai Elekkel. (Állam és Igazgatás, 1953)
Horváth Mihály. Kismonográfia. (Bp., 1954; új kiad. Pályák és irányok. Bp., 1989)
A Horthy-korszak választási visszaélései. (Bp., 1958)
A Magyar Tanácsköztársaság kultúrpolitikájáról. (Századok 1959)
A Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. (Társadalmi Szemle, 1959)
A Biblia nekem nem argumentum. Gárdonyi Géza antiklerikalizmusához. (Világosság, 1961)
Nemzeti ünnepeink. (Köznevelés, 1962)
Molnár Erik történetírásáról. – Szalay László halálának századik évfordulóján. Szalay László: Magyarország története. (Századok, 1964)
A magyar történetírás fejlődése a felszabadulás óta. (Századok, 1967)
Moyzisch, Ludwig Karl: A Cicero-akció. Dokumentumregény. Szlovákból ford. Aczél János. A bevezetőt írta. (Bp., 1968)
Lenin és a kultúra kérdései. – A kultúrtörténet fogalmáról, tárgyköréről. (Századok, 1970)
A történeti életrajz lehetőségei. (Századok, 1971)
Die Geschichte Ungarns. (Bp., 1971)
A History of Hungary. (Bp., 1973; London, 1974)
A Párizsi Kommün hatása a magyar polgári történetírásra. (A Párizsi Kommün. Szerk. Erényi Tibor. Bp., 1973)
Histoire de la Hongrie des origines a nos jours. (Bp., 1974)
A historiográfia tárgyáról és módszeréről. (Történelmi Szemle, 1974)
Társadalomtudományok. (Az MTA másfél évszázada. 1875–1925. Főszerk. Pach Zsigmond Pál. Szerk. Vörös Antal. Bp., 1975)
Der Bauernkrieg von 1514 in der neueren ungarischen Geschichtsschreibung. (Aus der Geschichte der ostmitteleuropäischen Bauernbewegungen im 16–17. Jahrhundert. Bp., 1977)
Pályák és irányok. Historiográfiai és művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk., az utószót írta Pritz Pál. A bevezető tanulmányt írta Diószegi István. (Bp., 1989)
szerk.: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon. 1919–1921. Iratok az ellenforradalom történetéhez. Szerk. Karsai Elekkel, Kubitsch Imrével. A bevezetőt Nemes Dezső írta. (Bp., 1953; 2. kiad. Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma címmel Bp., 1956)
Történelem. A középiskolai általános továbbképzés és oktatókáderképzés tananyaga. Összeáll. Almási Jánossal. (Bp., 1953)
A magyar nép története. Összeáll. (Műveltség könyvtára. Bp., 1954)
A határban a halál kaszál. Fejezetek Prónay Pál feljegyzéseiből. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Szabó Ágnessel. (Bp., 1963)
Magyarország története. I–II. köt. Főszerk. Molnár Erik. Szerk. Székely Györggyel. (Bp., 1964; 2., részben átd. kiad. 1967; 3. kiad. 1971)
Istenkereső, pokoljáró. Kortársak beszélnek Dosztojevszkijről. Ford. Szőllősy Klára. Szerk. Ortutay Gyulával. (Bp., 1968)
A Wilhelmstrasse és Magyarország. 1933–1944. Német diplomáciai iratok Magyarországról. Összeáll. Többekkel. (Bp., 1968)
Magyarország története képekben. Többekkel. (Bp., 1971; 2. kiad. 1973; 3. kiad. 1977; 4. kiad. 1985)
A Magyar Tudományos Akadémia kiadványai. 1828–1950. Bibl. Gergely Pál gyűjtésének felhasználásával összeáll. A mutatót Szabó Ágnes készítette. (Bp., 1978)
Szekfű Gyula: Bethlen Gábor. Történelmi tanulmány. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1983)
A Századok repertóriuma. 1867–1975. A Századok repertóriuma. Diószegi Mária és Kulcsár Erzsébet közreműködésével szerk. P. E. A mellékleteket összeáll. Pál Lajos. (Bp., 1987).
Irodalom
Irod.: Makkai László: P. E.: Horváth Mihály. (Századok, 1956)
Glatz Ferenc: P. E. halálára. (Századok, 1985)
Gunst Péter: P. E. (Történelmi Szemle, 1985)
Mucsi Ferenc: Ervin Pamlényi. (Acta Historica, 1986).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
