Rubovszky Kálmán
pedagógus, irodalomtörténész
Született: 1942. július 26. Kisvárda, Szabolcs vármegye
Meghalt: 2011. június 8. Debrecen
Temetés: 2011. június 20. Debrecen
Temetési hely: Debreceni Köztemető
Család
Sz: Rubovszky Kálmán (†1972) raktáros, kereskedősegéd, Horváth Piroska (†1958). Testvére: Rubovszky László (1951–) jogász, ügyvéd. F: 1971-től Marosvölgyi Gizella történelem–népművelés szakos középiskolai tanár. Fia: Rubovszky Bálint (1975–), leánya: Rubovszky Éva (1976–).
Iskola
A kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban éretts. (1960), a KLTE BTK-n magyar–történelem szakos tanári és népművelő szakos előadói okl. szerzett (1966), neveléstudományból doktorált (1974), az irodalomtudományok kandidátusa (1982), PhD-fokozatot szerzett (1995), habilitált (1998). Az MLEE-n filozófia szakon végzett (1975).
Életút
A bp.-i Textilmintagyártó Vállalat és az MTA Kutesz betanított munkása (1960), majd Kisvárdán könyvesbolti eladó (1960–1961). A Fővárosi Tanács Mozgóképüzemi Vállalata Filmforgalmazási Főosztályának előadója (1966–1972). A KLTE BTK, ill. a Debreceni Egyetem Felnőttnevelési és Közművelődési, ill. Művelődéstudományi és Felnőttnevelési Tanszék tanársegéde (1972–1974), egy. adjunktusa (1974–1991), tanszékvezető egy. docense (1991–2005). A művelődési és felnőttképzési menedzser szak megalapítója (1992) és a Neveléstudományi Doktori Program társigazgatója (1995–2005). A Debreceni Városi Tv főszerkesztője (1985–1986). Az MTA–TMB-n Szabolcsi Miklós aspiránsa (1978–1981).
Egyetemi évei alatt csatlakozott a Szabolcsi Miklós (1921–2000) által kezdeményezett, és az Alföld folyóirat köré csoportosuló fiatal alkotók köréhez, itt jelentek meg első dolgozatai is, valamint rendszeresen részt vett Bíró Yvette filmtörténeti előadásain. Szakdolgozatát Sarkadi Imre (1921–1961) és Fábri Zoltán (1917–1994) Körhinta c. filmjének irodalmi geneziséről írta, s ezután elsősorban kommunikációelmélettel, az irodalom, a film, majd a képregény adaptációs kérdéseivel foglalkozott. Nevéhez fűződik az első filmszemiotikai TIT szabadegyetem megszervezése (1969-ben). Új elméleti keretet fogalmazott meg szépirodalmi művek adaptációs mozgásának leírására, az adaptáción keresztül vizsgálta különböző művek társadalmi-kulturális ízlés- és értékformáló hatását. Jelentős eredményeket ért el különböző ifjúsági szépirodalmi művek kommunikációelméleti megközelítésének vizsgálata, ill. a képregény, mint metaszöveg tanulmányozása terén. Új fogalmakat vezetett be az adaptációelméletbe (pl.: elsődleges és másodlagos kommunikációs szféra, szinkron és diakrón tér- és időtengely stb.). Kezdeményezésére alakult meg a Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programon belül a Közművelődési és Felnőttnevelési Alprogram; az országban egyedülálló módon, csak itt, Debrecenben lehetett ezeken a szakterületeken PhD-fokozatot szerezni.
Emlékezet
Debrecenben (Monostori utca 8.) élt és tevékenykedett a Nagyerdei Köztemetőben nyugszik.
Elismertség
A Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) tagja (1980-tól), Nevelési és Művelődéstudományi Munkabizottságának elnöke (1997-től). A Magyar Szociológiai Társaság Művészetszociológiai Munkabizottságának tagja (1989-től). A Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Szakmai Kollégiumának elnöke (1993–1996). A Magyar Filmklubok Szövetsége elnökhelyettese, vezetőségi tagja (1984–1996). A Kultúraközvetítők Kamarája tagja (1992-től). A padovai Pier Paolo Vergerio Nemzetközi Könyvverseny zsűrijének tagja (1989-től).
Elismerés
Fáy András-díj (1997).
Szerkesztés
A római Comic Art szerkesztőségének tagja (1984-től).
Főbb művei
F. m.: A filmportré. (Alföld, 1966)
Kísérlet a Csillagosok szerkezeti elemzésére. (Filmkultúra, 1969)
A vizuális ábrázolás megértésének elősegítése a felnőttnevelés eszközeivel. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1973)
Az iskola és a közművelődés kapcsolata. Durkó Mátyással. (Nyíregyháza, 1973)
Művészet – befogadás – szórakozás. Thoma Lászlóval. (Nevelés, művelődés. Debrecen, 1974)
Húszéves a Körhinta. (Filmkultúra, 1976)
Ízlés – divat – közvetítés. Sz. Szabó Lászlóval. (Nevelés, művelődés. Debrecen, 1977)
A képregény, mint metaszöveg néhány aspektusa. (Kultúra és Közösség, 1979)
Szépirodalmi művek adaptálásának kommunikációelméleti megközelítése, különös tekintettel Móricz Zsigmond műveire. Kand. értek. (Debrecen, 1982)
Volt egyszer egy regény… Fekete István Vuk című regényének továbbélése tömegkultúránkban. (Jel–Kép, 1982)
A képregény helye hazai kultúránkban. (Jel–Kép, 1984)
Szépirodalmi művek adaptálása. Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című művének tükrében. (Bp., 1985)
Lukács György és a film. (Lukács György és a művelődéspolitika. Szerk. Soós Pál. Debrecen, 1986)
Képregénykultúra Magyarországon. (Mozgóképek, 1987)
Apropó comics! A hazai fogyasztású, magyar nyelvű képregények értékjellegzetességei. (Bp., 1988)
Niels Holgersson csodálatos utazása a tömegkultúrában. (Jel–Kép, 1989)
Az ifjúsági könyv, mint művelődési jelenség. Benyújtott doktori értek. is. (Nyíregyháza, 1995)
Books for Children and Young People: A Medium. (Debrecen, 1998)
A felnőttnevelés történetének, mint holisztikus kommunikációnak a kutatása. (A magyar felnőttoktatás története konferencia dokumentumai. Szerk. is. Debrecen, 1998)
A kötetlen nevelés egy médiuma: a gyermek- és ifjúsági irodalom. Benyújtott doktori értek. is. (Debrecen, 2000)
Felnőttoktatás, ifjúság, művelődés. A Debreceni Egyetem Művelődéstudományi és Felnőttoktatási Tanszék tanulmányai. Szerk. (Debrecen, 2001)
szerk: Szöveggyűjtemény a filmi közlés tanulmányozásához. Összeáll. (Bp., 1974; 2. kiad. 1982; 4. kiad. 1996)
Szöveggyűjtemény a közlési rendszerek tanulmányozásához. I–II. köt. Összeáll. (Bp., 1976–1977)
A képregény. Szemelvények. Vál. és szerk. (Pro és kontra. Bp., 1989)
Művelődéstudományi tanulmányok. Szerk. Sz. Szabó Lászlóval. (Debrecen, 1994).
Irodalom
Irod.: Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
