Szatala Ödön, id.
biológus, botanikus, lichenológus
Született: 1889. február 5. Görbeszeg, Zemplén vármegye
Meghalt: 1958. június 27. Budapest
Család
Fia: Szatala Ödön, ifj. (1924–2010) biológus.
Iskola
A budapesti tudományegyetemen középiskolai tanári okl. (1913), bölcsészdoktori okl. szerzett (1916), a biológiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953).
Életút
A budapesti tudományegyetem Növénytani Tanszékén Mágócsy-Dietz Sándor asszisztense (1913), majd katonai szolgálatot teljesített (Ungvárott, 1914). A Magyar Állami Vetőmagvizsgáló Intézetben Degen Árpád asszisztense (1913–1919), politikai okokból, fegyelmivel elbocsátották (1919). Budapesten, Szatmárnémetiben és Temesvárott vetőmagtisztító telepeket vezetett (1920–1926), a Magyar Állami Vetőmagvizsgáló Intézet ún. szaknapidíjasa (1927–1941). A Kolozsvári Vetőmagvizsgáló Intézet kísérletügyi adjunktusa (1941–1942), ismét a Magyar Állami Vetőmagvizsgáló Intézet munkatársa, kísérletügyi főadjunktusa (1942–1945), főigazgatója (1945–1951), igazgatóhelyettese (1951–1952). Az Országos Természettudományi Múzeum Növénytárának főmuzeológusa (1952–1958). Az ELTE TTK-n, ill. Élet- és Földtudományi Karán a lichenológia (= zuzmóflóratan) előadó tanára (1951–1954).
A magyarországi zuzmóflóra egyik legjelentősebb kutatója. Saját költségén részt vett az MTA hercegovinai (1918), bulgáriai (1929) és görögországi botanikai expedícióin (1932). Később, már az MTA megbízásából vett részt újabb bulgáriai (1954), ill. albániai botanikai tanulmány- és gyűjtőúton (1956). Egyéb gyűjtőútjain, valamint cserék révén közel 35 000 példányos lichenológiai gyűjteményt hozott létre, amely a világ egyik legnagyobb gyűjteménye, s egyedülállóan értékes balkáni és kis-ázsiai anyagot is tartalmaz. Feldolgozta az Országos Természettudományi Múzeum Növénytárában, a magyarországi botanikai gyűjtők által felhalmozott Kárpát-medencei zuzmóanyagot. A több mint 1200 oldalas Kárpát-medence zuzmóflórája részben a Folia Cryptogamica c. folyóiratban jelent meg (a teljes monográfia azonban máig kiadatlan). Különösen értékes az ún. mikrozuzmókkal kapcsolatos munkássága.
Emlékezet
Összesen 583 új nevet (ebből 73, a tudományra nézve új fajt) írt le, nevét négy faj viseli. Lichenológiai gyűjteményét az Országos Természettudományi Múzeum Növénytára, páratlanul értékes szakkönyvtárát az MTA vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézete őrzi. Hagyatékát fia, ifj. Szatala Ödön kezdte feldolgozni, majd legismertebb tanítványa, Verseghy Klára állította össze gyűjteményének katalógusát.
Elismertség
A Magyar Botanikusok Borbás Társasága tagja (1938–1940), az ebből kivált Magyar Növénytani Társaság alapító tagja (1940-től).
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1956).
Főbb művei
F. m.: Adatok Ung vármegye zuzmóflórájának ismeretéhez. Egy. doktori értek. is. (Botanikai Közlemények, 1916)
Újabb adatok Ung vármegye zuzmóflórájának ismeretéhez. (Magyar Botanikai Lapok, 1922)
A Magyar Alföld szikeseinek egy új zuzmófaja. – Új zuzmók. (Magyar Botanikai Lapok, 1925)
Adatok Magyarország zuzmóflórájának ismeretéhez. 1–4. (Magyar Botanikai Lapok, 1925–1929)
A magyarországi Coniocarpeae-k kritikai feldolgozása. (Annales Musei Nationalis Hungaricae, 1926)
Lichenes Hungariae. Magyarország zuzmóflórája. I. Pyrenocarpae – Gymnocarpeae. Coniocarpinae. (Folia Cryptogamica, 1927)
Adatok Arbe szigetének zuzmóflórájához. (Magyar Botanikai Lapok, 1927)
Beiträge zur Flechtenflora von Bulgarien. 1–2. (Magyar Botanikai Lapok, 1929–1930)
Lichenes Hungariae. Magyarország zuzmóflórája. II. Gymnocarpeae. Graphidineae, Cyclocarpinae: Lecanactidaceae – Peltigeraceae. (Folia Cryptogamica, 1930)
Adatok Hercegovina zuzmóflórájának ismeretéhez. (Botanikai Közlemények, 1930)
Lojka Hugó hagyatékának zuzmói. (Magyar Botanikai Lapok, 1932)
Adatok a Balkán-félsziget és Kis-Ázsia zuzmóflórájának ismeretéhez. (Borbásia, 1940)
Nabelek által 1909–1910-ben Örményországban, Kurdisztánban, Palesztinában és Szíriában gyűjtött zuzmók. – Adatok Görögország zuzmóflórájához. (Borbásia, 1941)
Lichenes Hungariae. Magyarország zuzmóflórája. III. Gymnocarpeae. Cyclocarpinae: Peltigeraceae – Lecideaceae. (Folia Cryptogamica, 1942)
Zuzmók a Taurus félszigetről és a Kaukázusból. (Borbásia, 1942)
Prodromus einer Flechtenflora des Irans. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1957).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1958. júl. 1.)
Allodiatoris Irma: Sz. Ö. (Élővilág, 1959)
Bánhegyi József: Ödön Szatala. (Revue Bryologique et Lichénologique, 1959)
Verseghy Klára: A Catalogue of the New Lichen Names Described by Ödön Szatala. (The Lichenologist, 1963)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Sz. Ö. (Tilia, 2000)
Lőkös László: Sz. Ö. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Lőkös László–Senkardesler, A.: Reassessment of Lichen Collections from Turkey, Deposited in the Hungarian National History Museum and Examined by Ödön Szatala. (Acta Botanica, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
