Gerlóczy Ferenc gerlóczi és alsóviszokai
orvos, gyermekgyógyász
Született: 1911. október 23. Budapest
Meghalt: 1990. március 12. Budapest
Temetés: 1990. március 28. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Nevelő apja: Gerlóczy Zsigmond (1863–1937) orvos, anyja Nagy Ida. Féltestvére: Gerlóczy Géza (1890–1952) orvos, Gerlóczy Gedeon (1895–1975) építész, szakíró és Gerlóczy Edit (1889–1978); testvére: Gerlóczy Pál (1909–1994). F: Gerlóczy (= Telléry) Sára. Leánya: Gerlóczy Bea és Gerlóczy Mónika; fia: Gerlóczy Ferenc (1957–) újságíró. Unokája: Gerlóczy Márton (1981–) író.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1935), gyermekgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1939), magántanári képesítést szerzett (1948), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1990).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a SOTE I. sz. Gyermekklinika gyakornoka (1935–1939), egy. tanársegéde (1939–1949), egy. adjunktusa (1949–1953), egy. docense (1953–1956), egy. tanára (1956. szept. 1.–1981. júl. 1.) és a Klinika igazgatója (1971– 1981), tud. tanácsadója (1981–1990). Szikszón körorvos is (1944. aug.–nov.) és a szikszói II. Rákóczi Ferenc Közkórház mb. igazgató főorvosa (1944–1945).
Csecsemő- és gyermekgyógyászati diagnosztikával, vitaminológiával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a gyermekkori mellékpajzsmirigy eredetű betegségek kutatása terén. Nevéhez fűződik a tokoferol (E-vitamin) újszülöttkori szerepének felismerése, hatásmechanizmusának tisztázása, amellyel nemzetközileg is feltűnést keltett a csecsemőkori sorvadás vitamin-anyagcserevizsgálatában. Koraszülöttek, mesterségesen táplált újszülöttek E-vitamin hiányának tüneteit elsőként írta le E-vitamin hiánybetegség néven. Elsők között írta le továbbá az E-vitamin és a Leiner-betegség és az E-vitamin és a kapilláris rezisztencia közötti összefüggéseket.
Emlékezet
Budapesten, a Belvárosban (V. kerület Kígyó utca 1.) élt, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Elismertség
Az MTA I. sz. Klinikai Bizottságának titkára (1958–1970). A Magyar Gyermekorvosok Társasága titkára (1948), vezetőségi tagja (1949), elnökségi tagja (1950), elnöke (1952–1954), alelnöke (1960), tb. elnöke (1969–1979). Az Egészségügyi Tudományos Tanács Plénumának r. tagja (1958–1968), Gyermekgyógyász Szakbizottságának tagja (1953–1967) és elnökhelyettese (1958–1964), elnöke (1964–1967). A Magyar Táplálkozástudományi Társaság t. tagja (1978-tól).
Elismerés
Munka Érdemrend (1962; arany, 1978). A Liége-i Egyetem Emlékérme (1970). Arvo Ylippö-emlékérem (1957), Bókay János-emlékérem (1958), Gerlóczy Zsigmond-emlékérem (1962), Akadémiai Díj (1962), Markhot Ferenc-emlékérem (1965), Tangl Ferenc-emlékérem (1978), Schöpf-Merei Ágost-emlékérem (1981).
Szerkesztés
Az Acta Paediatrica szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Maradék és differenciálnitrogén vizsgálatok gyermekeken. Recht Istvánnal. (Orvosképzés, 1938)
A rachitis gyógyítása Caldeával. (Budapesti Orvosi Ujság, 1940)
Adatok az anaphylaxiás májfunctiora. Recht Istvánnal. (Gyógyászat, 1939)
Testegyenészeti fejlődési rendellenességek örökléstanához. (Orvosképzés, 1941)
Garatmögötti hidegtályog érdekes esete. (Gyógyászat, 1942)
A csecsemőkori otogen toxikosisok. (Orvosi Hetilap, 1943. 17.)
Az otogen decompositiok. (Orvosi Hetilap, 1944. 4.)
Seronegatív lues diagnosztikailag érdekes esete. (Orvosok Lapja, 1947)
A Guillain Barré-syndroma és a központi idegrendszer vírusbetegségei közötti kapcsolatról. Barta Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1949. 13.)
A d,1-alfa tocopherol [E-vitamin] a koraszülöttek klinikumában és pathológiájában. (Orvosi Hetilap, 1950. 41.)
A koraszülött. Szerk. Többekkel. (A gyakorló orvos könyvtára. Gyermekgyógyászat. Bp., 1950)
Rachitis és tetania. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1951)
A placenta E-vitamin barriére-ének vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap. 1951. 6.)
Korszerű gyermekorvoslás újszülöttkorban ép viszonyok között. (Gyermekgyógyászat, 1952)
A pterygium syndromáról 3 Status Bonnevie–Ullrich-eset részletes ismertetésével. Molnár Alice-szel. (Gyermekgyógyászat, 1953)
Adatok a gyermekkori moniliasis kérdéséhez. Schmidt Károllyal, Scholz Magdával. (Gyermekgyógyászat, 1955)
A rachitis időszerű kérdései. (Orvosi Hetilap, 1956. 29.)
Some Actual Aspects of Rickets. – Zeitgemässe Rachitis-probléme. Quelques problèmes d’actualité a propos du rachitisme. (Therapia Hungarica, 1956)
Csecsemő- és gyermekkori heveny katasztrófák. Szerk. Láncos Ferenccel. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1957)
Sorvadt csecsemők vitamin-anyagcseréje. 1–10. (Gyermekgyógyászat, 1957–1958)
Vitamin Metabolism in Infantile Atrophy. Bencze Bélával. (Acta Medica, 1958)
Központi idegrendszeri struktúrával bíró nyaki daganat csecsemőben. Jellinek Harryval. (Gyermekgyógyászat, 1959)
Az E-vitamin gyermekgyógyászati jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1959. 45.)
A hemihypertrophiáról. 11 valódi hemihypertrophia eset ismertetésével. Pap Kálmánnal. (Gyermekgyógyászat, 1960)
A gyermekgondozás egyes kérdései. (Bp., 1960)
Újabb adatok az E-vitamin érvédő szerepéhez a gyermekkorban. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1961)
Beiträge zur Bedeutung des Vitamin E in Kindesalter. Bencze Bélával. (Acta Paediatrica, 1961)
Kizárólag anyatejjel táplált ikerpáron észlelt fehérje-hiánybetegség. Bencze Bélával, Tarján Róberttel. (Gyermekgyógyászat, 1963)
Újabb biológiailag aktív anyagok kimutatása a vernix caseosában. Bencze Bélával, Iványi Kornéllal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1963)
Capillary Resistance: Physiological Values in Childhood. Szabó Judittal. (Acta Paediatrica, 1963)
Adatok a gyermekkori E-vitaminhiány klinikopathológiájához. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1965)
A gyermekgyógyászat tanításának metodikai problémái. Kocsis M.-mel. (Az orvosképzés néhány kérdése. Bp., 1966)
Az emberi E-vitaminhiányról és az E-vitamin hatásmechanizmusáról. (Orvosi Vitamin, 1968. 17.)
Heveny katasztrófák csecsemő- és gyermekkorban. Szerk. Láncos Ferenccel. (Sürgős esetek orvosi ellátása. Bp., 1970)
A mellékpajzsmirigyek túlműködéséről gyermekkorban. Molnár Máriával. (Gyermekgyógyászat, 1970)
A gyermekgondozás egyes kérdései. Szerk. (Bp., 1971)
Tocopherol und Eiweissmangelanaemie. Többekkel. (Die Nahrung, 1972)
A tocopherol – E-vitamin – újszülöttkori szerepéről és hatásmódjának egyes kérdéseiről. (Gyermekgyógyászat, 1972)
Regulatory Role of the Placenta and Colostrum. Többekkel. (Pediatric Research, 1975)
Parathyreoidea eredetű kórképek. – A magnézium- anyagcserezavar jelentősége újszülöttkorban. (Válogatott fejezetek a gyermekkor endokrinológiájából és anyagcserezavaraiból. Bp., 1975)
A vitaminológia újabb eredményei. (Gyermekgyógyászat, 1975)
Magnézium-anyagcsere a perinatális szakban. Ludmány Konráddal. – Vitaminháztartás a perinatális szakban. – Újszülött-táplálás és adaptáció. (Gyermekgyógyászat, 1977)
Gyermekgyógyászat. Klinikai előadások. I–IV. (Bp., 1979)
Vitaminok. (Az újszülött. Bp., 1986)
Tokoferol. E-vitamin. Vizsgálatok az élettan, kórélettan, klinikum témakörében. Tud. tevékenység tézisszerű összefoglalása. Doktori értek. (Bp., 1987).
Irodalom
Irod.: G. F. tudományos munkáinak jegyzéke. (Gyermekgyógyászat, 1981)
Barta Lajos–Körner Anna: G. F. (Orvosi Hetilap, 1990. 4.)
Halálhír (Magyar Nemzet, 1990. márc. 15.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
