Gerlóczy Gedeon, gerlóczi és alsóviszokai
építész, szakíró
Született: 1895. június 28. Budapest
Meghalt: 1975. július 31. Budapest
Család
Nagyapja: Gerlóczy Károly (1835–1900) jogász, Budapest első alpolgármestere. Sz: Gerlóczy Zsigmond (1863–1937) orvos, belgyógyász, higiénikus, galántai Fodor Margit (1869–1897), Fodor József (1843-1901) orvos leánya. Testvére: Gerlóczy Géza (1890–1952) orvos és Gerlóczy Edit (1889–1978). Féltestvére: Gerlóczy Ferenc (1911–1990) orvos, gyermekgyógyász és Gerlóczy Pál (1909–1994). F: Hevesy Sarolta (1897–1985). Leánya: Gerlóczy Glória.
Iskola
A bp.-i József Műegyetemen építészmérnöki okl. szerzett (1917), a Müncheni Politechnikumban Thirsch tanítványaként tanult tovább (1917–1919).
Életút
Hültl Dezső irodájának gyakornoka, mérnöke (1917–1922), önálló tervező építészmérnök (1922–1944). A Magyar Képzőművészeti Főiskola ny. r. tanára (1944–1948), az Ipari Épülettervező Vállalat (IPARTERV) tervezőmérnöke (1950–1960).
Építész-irodahelyiség keresése közben ráakadt Csontváry Kosztka Tivadar hagyatékára, jelentős szerepet játszott a festő életművének megmentésében, ill. megismertetésében, nevéhez fűződik az önálló Csontváry Múzeum létrehozása (Pécs, 1973).
A magyarországi funkcionalista építészet egyik meghatározó egyéniségeként elsősorban bérházakat, kórházakat, lakóházakat tervezett. Pályafutása kezdetén néhány eklektikus, neobarokk villát tervezett, majd részt vett a bp.-i II. kerületi Napraforgó utcai, a Bauhaus mintájára felépült kísérleti lakótelep létrehozásának. Számos tervpályázaton vett részt (1920-as évek): megnyerte – többek között – a MÁV Kórház pályázatát, a tabáni gyógyszálló tervpályázatát (Dávid Károllyal, Lauber Lászlóval), valamint tervei alapján épült fel az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) Baleseti Kórháza (Grundböck Bélával, Körmendy Nándorral, 1937–1939). Későbbi művei közül kiemelkedik a Madách Kamaraszínház (1941) és a Nemzeti Sportcsarnok. Szakíróként elsősorban lakóépületek egészségügyi problémáival és a kórházépítés módszertani kérdéseivel foglalkozott.
Emlékezet
Budapesten élt és alkotott, a Farkasréti Temetőben – apjával közös sírban – nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Egykori lakóhelyét (Budapest V. kerület Galamb utca 3.) emléktábla jelöli (Czinder Antal alkotása, 1997). Emléktábláját helyezték el továbbá Lágymányoson is (Budapest XI. kerület Bartók Béla út 36–38.; 2005-ben).
Főbb művei
F. m.: épületei: Evangélikus templom (Gyula, 1927)
Megyei Kórház (Gyula, 1929?)
Sebészeti pavilon (Békéscsabai Kórház, 1935)
bérházak, villák egyéb épületei Budapesten Magyar Rádió udvari szárnya (VIII. kerület Bródy Sándor utca 5–7., 1927–1928)
Rendőr lakótelep (XI. kerület Fehérvári út 37., 1928)
Lakóház (XI. kerület Reitter Ferenc utca 7., 1929)
Villa (II. kerület Napraforgó utca 19.; 1931)
Lakóépület (VIII. kerület őr utca 4., 1932–1933)
XIV, kerület Kerékgyártó utca 4., 1933)
Lakóépületek (XIII. kerület Katona József utca 5., 1937; XII. kerület Roskovics utca 8., 1939–1940; II. kerület Jurányi utca 6., 1940; II. kerület Szépvölgyi út 3/a, 1941; VII. kerület Rumbach Sebestyén utca 17., 1941, V. kerület Petőfi Sándor utca 12.–Párizsi utca 6., sarokház, 1941)
OTI Baleseti Kórháza (VIII. kerület Fiumei út 13–17., 1937–1939)
Madách Színház Kamara Színháza (= Örkény Színház, VII. kerület Madách tér 6., 1940)
Nemzeti Sportcsarnok (XIV. kerület Istvánmezei út 1–3., 1940-es évek)
köztéri szobra: 13-as Jászkun Huszárezred hősi emlékműve (Kenderes, 1941). F. m.: írásai: Társasház típusok egészségügyi követelményei. (Egészség, 1926)
Kórházi típusokról. (Népegészségügy, 1927)
Az egészséges lakásról. (Népegészségügy, 1928)
Pollack Mihály emlékezete. (Magyar Építőművészet, 1955)
A kórháztervezés néhány elméleti kérdése. (Magyar Építőművészet, 1956)
Építészet, városesztétika. (Bp., 1949)
Csontváry-emlékkönyv. Válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból. Vál. és az emlékezéseivel kiegészítette G. G. Az összekötő szöveget írta és szerk. Németh Lajos. (Művészet és elmélet. Bp., 1976; 2. kiad. 1977; 3. bőv. és átd. kiad. 1984).
Irodalom
Irod.: Bogdánfy Géza és G. G. okleveles építészmérnökök munkái. (Bp., 1923)
Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. (Bp., 1978)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
