Kétyi Iván
orvos, mikrobiológus, bakteriológus
Született: 1926. július 16. Pécs
Meghalt: 2011. április 6. Pécs
Temetés: 2011. április 21. Pécs
Temetési hely: Központi Temető
Család
Sz: Kétyi Dezső kiskereskedő, Diamant Erzsébet. Szülei elváltak, apja nevelte fel. F: 1952-től Vertényi Adél (1912–) mikrobiológus. Özvegy.
Iskola
Elemi és középiskoláit Pécsett végezte, a Széchenyi István Gimnáziumban éretts. (1944), a POTE-n általános orvosi okl. szerzett (1950), laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1962), az orvostudományok kandidátusa (1965), doktora (1973), habilitált (1994). Az MLEE általános tagozatán végzett (1965).
Életút
A POTE, ill. a Pécsi Tudományegyetem Mikrobiológiai Intézete, ill. Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézete gyakornoka (1950–1954), egy. tanársegéde (1954–1957), egy. adjunktusa (1957–1963), egy. docense (1963–1974), egy. tanára (1974. júl. 1.– 1996. júl. 30.); emeritusz professzora (1996-tól) és a Tanszék vezetője (1975–1993). A Koppenhágai Egyetem vendégkutatója (1968). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1964).
Bakteriológiával, mikrobiológiai genetikával, elsősorban az ún. enterális patogén baktériumok genetikai vizsgálatával, a Shigella és a bakteriális dizentéria immunológiájával foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a dizentéria vakcina magyarországi kifejlesztésében. Új eredményeket ért el a humán bélflóra komponenseinek feltárása, az enterális patogének okozta infekciókban való antagonizmus jelentőségének vizsgálata, a Shigella flexneri baktériumcsoport patogenetikájának és genetikájának kutatása terén.
Emlékezet
Pécsett élt és hunyt el, a Pécsi Központi Temetőben nyugszik.
Elismertség
A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) Orvosi–Biológiai Szakbizottságának tagja (1969-től). A Magyar Mikrobiológiai Társaság Elnökségének póttagja (1969-től). A Magyar Immunológusok Társasága titkára.
Elismerés
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2011).
Akadémiai Díj (1964); Manninger Rezső-emlékérem (1983).
Szerkesztés
Az Acta Microbiologica szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Összehasonlító antigénszerkezeti vizsgálatok a Shigella flexneri csoportban. Magyar ?-vel és Rauss Károllyal. (Kísérletes Orvostudomány, 1950)
Shigella flexneri típusok Magyarországon. Magyar ?-vel és Rauss Károllyal. (Népegészségügy, 1950)
The Rules of Homologous and Heterologous Immunity in the Shigella flexneri Group. Rauss Károllyal. – The Significance of Antibacterial and Antiendotoxic Effect in Dysentery – Flexner – and Typhoid Immunity. Rauss Károllyal. (Acta Physiologica, 1952)
Comparative Studies on the Toxicity and Protective Value of Shigella flexneri and of Its Isolated Somatic Antigen. Rauss Károllyal. – Immunity in Subjects Recovered Form Dysentery. Rauss Károllyal. (Acta Microbiologica, 1955)
A dysenteria védőoltás eredményei. Rauss Károllyal. (Orvosi Hetilap, 1956. 6.)
Kombinált typhus–dysenteria–tetanus oltóanyag előállítása, ellenőrzése és immunogén hatására vonatkozó megfigyelések. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1958)
Intracutaneous Administration of Dysentery Vaccine. (Acta Microbiologica, 1958)
The Significance of the Inoculation Interval in Vaccination with Polyvalent Dysentery and Combined Typhoid-Dysentery-Tetanus Vaccine. Többekkel. – Studies on the Immune Effect of Shigella and Tetanus Antigens Combined with „Booster” Antigens. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1959)
Adatok a bélcsatorna coli-flórájának antagonista hatásához. Rauss Károllyal. Adatok a bélcsatorna coli-flórájának antagonista hatásához. Rauss Károllyal. – Krónikus dysenteriások és tünetmentes ürítők immunológiai vizsgálata. Bárász Zoltánnal és Rauss Károllyal. (Egészségtudomány, 1960)
Studies on the Nature of Phase Variation of Shigella sonnei. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1961)
Immunogenic Significance of Vi and O Antigens of Shigella typhi in Mouse-Protecting Test. Rauss Károllyal. (Acta Microbiologica, 1962)
Effect of Antibiotics on the Aerobic Intestinal Flora of Adults. Barna Kornéllal. (Acta Microbiologica, 1963)
A kommenzális bélflóra biológiai jelentősége. Kand. értek. (Pécs, 1964)
Episomic Antibiotic Resistance among Shigella Strains Isolated in Hungary. Vertényi Adéllal. – Immunological Studies on Shigellosis by the Mouse Model Technique. 1–2. Rauss Károllyal. (Acta Microbiologica, 1965/66)
Adjuvant Effect of Streptomycin on Oral Immunization with Shigella Antigens in the Mouse. Rauss Károllyal. – Studies on the Virulence of Shigella flexneri. Angyal T.-vel és Rauss Károllyal. (Acta Microbiologica, 1967)
New Observations on Oral Vaccination against Dysentery. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1969)
Growth Factor Requirement of Shigella flexneri and Shigella sonnei. Többekkel. – Isolation of HFR Derivative by the Use of Shigella flexneri 4b-Modified F Factor. (Acta Microbiologica, 1970)
Isolation and Selection of Auxotrophic and Fermentative Mutants of Shigella flexneri. Szendrei Lászlóval. (Zentralblatt für Bakteriologie, 1970)
Genetikai vizsgálatok a Shigella flexneri csoportban. Doktori értek. (Pécs, 1971)
Coli-dyspepsia specifikus orális prevenciójára vonatkozó vizsgálatok. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1971)
A csecsemőkori enteritis fajlagos orális prevenciója. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1973)
Orvosi mikrobiológia, immunitástan, parazitológia. Egy. tankönyv. Többekkel. (Bp., 1978; 2. átd. kiad. 1983; 3. átd. kiad. 1988)
Toxinok szerepe enterális patogének okozta kórképekben. (Orvosi Hetilap, 1978. 39.)
Mikrobiológiai genetika. Egy. tankönyv. (Bp., 1981)
Az extraintesztinális fertőzéseket okozó Eschericia coli patogenitási faktorai. (Orvosi Hetilap, 1983. 10.)
Mikrobiológia. Egy. tankönyv. (Pécs, 1992)
Antibiotikumok hatékonysága SPF-egerek autochton Eschericia coli intesztinális populációjára és planstonikus fázisú izolátumaira. (Orvosi Hetilap, 1993. 8.).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Hübners Who is Who. (Zug, 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
