Aczél Ilona, Cs.
színésznő
1911-ig Alter Ilona; Csathó Kálmánné
Született: 1884. november 7. Királyhelmec, Zemplén vármegye
Meghalt: 1940. március 5. Budapest
Temetés: 1940. március 7. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Királyhelmeci, később katolikus hitre tért ortodox zsidó családból származott.
Anyai nagyszülei: Nebenzahl Adolf kereskedő, Lipsitz Fáni.
Szülei: Aczél Sándor (= Alter Sámuel), Nebenzahl Paula.
Nebenzahl Paula testvérei: Schneller Mórné Nebenzahl Malvin, Hoffmann Gyuláné Nebenzahl Róza, Weltmann Samuné Nebenzahl Mina, Ligeti Zsigáné Nebenzahl Regina, Groser Bernátné Nebenzahl Laura, Nebenzahl Éva, ill. Nemes Ignác és Nemes Jenő.
Aczél Ilona testvére: Aczél Margit.
Aczél Ilona férje: 1911-től Csathó Kálmán (1881. okt. 13. Bp.–1964. febr. 5. Bp.) író, a Nemzeti Színház főrendezője, az MTA tagja.
Családja 1911-ben vette fel az Aczél nevet, amelyet művésznévként már 1904 óta viselt.
Iskola
Színművészeti Akadémiát végzett (1905).
Életút
A kolozsvári Nemzeti Színház (1906–1907), a budapesti Nemzeti Színház (1908–1912 és 1914–1935), a budapesti Magyar Színház tagja (1912–1914).
A Nemzeti Színház örökös tagja (1928).
Természetes humorával, tiszta beszédtechnikájával, jellemábrázoló képességével elsősorban vígjátékokban volt sikeres. Egyed Zoltánnal közösen fedezték fel Karády Katalint, a kellemes, érdekes hangú színésznő számára ő alakította ki a végzet asszonya típusú női karaktereket.
Filmjei közül kiemelkedik a Simon Judit (1915; rendező: Mérei Adolf) címszerepe: a sorsüldözött zsidó asszony szenvedéstörténete.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett (utolsó lakcíme: I. kerület Ráth György utca 5.), hosszas betegség után a fővárosban, egy szanatóriumban hunyt el. A Kerepesi úti Temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik. Római katolikus gyászszertartásán, kívánsága szerint nem hangzott el beszéd. Az operaházi énekkar elénekelte a Circumdederunt-ot, majd Hóman Antal mondott el egy imát.
A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).
Elismerés
Farkas–Ratkó-vándorgyűrű (1910).
Főbb művei
F. szerepei: Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája, Nemzeti Színház, 1923)
Portia (Shakespeare: A velencei kalmár, Nemzeti Színház, 1923)
Béline (Molière: A képzelt beteg, Nemzeti Színház, 1930)
Szűz Mária (Voinovich Géza: Magyar Passio, Szegedi Szabadtéri Játékok, 1931)
Julie (Csathó Kálmán: Az én lányom nem olyan, Vígszínház, 1936).
F. filmjei: Ma és holnap (1912)
Simon Judit (1915)
A vén gazember (1932)
A nagymama (1935)
Halálos tavasz (1939)
Lúdas Matyi (1950).
Irodalom
Irod.: Aczél Ilona névmagyarosítása. (Budapesti Közlöny, 1911. máj. 30.)
Halálhír. (Új Magyarság, 1940. márc. 6.)
Cs. Aczél Ilona meghalt. (Az Újság, 1940. márc. 6.–Függetlenség, 1940. márc. 7.)
Cs. Aczél Ilona temetése. (Magyar Nemzet, 1940. márc. 8.–Az Újság, 1940. márc. 8.).
Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Magyar asszonyok lexikona. Összeáll. Bozzay Margit. (Bp., 1931)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
„Én a komédiát lejátsztam, mulattattam, de nem mulattam.” (Bp., 1981)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/370446# (Aczél Ilona gyászjelentése)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D489-2VZ?i=79 (Csathó Kálmánné Aczél Ilona halotti anyakönyve)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTM7-1ZQ?i=92&cc=1452460 (Csathó Kálmán és Aczél Ilona házasságkötési anyakönyve)
https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/cs-aczel-ilona
Megjegyzések
Aczél Endre Amit megírhatok című visszeemlékezésében állítja, hogy nagyapja, Aczél Endre testvére volt Aczél Ilona színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja. Ez valószínűleg téves családi hagyomány, jóllehet mindkettőjüket Alternek hívták, édesapjuk neve is megegyezik: Alter Sámuel. Édesanyjuk neve azonban eltérő, féltestvérek sem voltak. Az egyik család 1895-ben, a másik 1911-ben vette fel az Aczél nevet. Alter Sámuel, Aczél Endre édesapja 1909-ben elhunyt, Aczél Sándor (= Alter Sámuel), Aczél Ilona édesapja, 1940-ben (amikor Aczél Ilona elhunyt) még élt.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
