Aggházy Mária, G.
művészettörténész
Gulácsy Lajosné
Született: 1913. június 26. Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1994. november 2. Budapest
Temetés: 1994. november 24. Rákospalota
Család
Dédszülei, apai: Aggházy György (†1905. ápr. 29. Bp. Temetés: 1905. máj. 1. Tabáni Temető) női szabómester, Boda Katalin; Belus Károly (†1906. dec. 19. Bp. Temetés: 1906. dec. 21. Kerepesi út) uradalmi kormányzó, Wirth Terézia.
Aggházy György második felesége, Aggházy György és Károly nevelőanyja: Weisz Franciska (†1875. márc. 12. Bp. Temetés: 1875. márc. 14. Közsírkert).
Aggházy György harmadik felesége: Némethy Jozefa.
Dédszülei, anyai: Balló Mátyás fa- és vasnagykereskedő, Mikó Mária; Greiner, Carl Heinrich Ludwig evangélikus lelkész, ?.
Nagyszülei: Aggházy Gyula (1850. márc. 20. Dombóvár, Tolna vm.–1919. máj. 13. Bp.) festőművész, Belus Iréne (1854. Tarany, Somogy vm.–1912. márc. 21. Bp. Temetés: 1912. márc. 23. Kerepesi út); Balló Mátyás (1844. nov. 30. Liptószentmiklós, Liptó vm.–1930. szept. 27. Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1930. szept. 29. Rákospalota), kémikus, az MTA tagja (l.: 1980), Greiner Zelma (= Greiner Julianna Friderika Zelma, †1915. febr. 18. Bp.).
Aggházy Gyula testvére: Aggházy Károly (1855. okt. 30. Pest–1918. okt. 8. Bp. Temetés: 1918. okt. 10. Kerepesi út) zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus.
Aggházy Károly fia: Aggházy Kamill (1882. nov. 1. Bp.–1954. szept. 14. Bp.) honvéd ezredes, hadtörténész, levéltáros, a Hadtörténeti Múzeum megalapítója (1918).
Szülei: Aggházy Tibor (1880. júl. 5. Bp.–1956. Bp.) építészmérnök, MÁV műszaki főtanácsos, építészmérnök, ő tervezte – többek között az újpesti Szent József-templomot, Balló Mária (= Balló Mariska, 1885. okt. 1. Bp.–1956. máj. 28. Balatonalmádi) festőművész, rajzpedagógus.
Aggházy Tibor testvérei: Reichart Gézáné Aggházy Margit (1882. júl. 13. Bp.–1965. jún. 13. Bp. Temetés: 1965. jún. 18. Farkasrét) és Demeter Jánosné Aggházy Dóra Katalin (1884. aug. 8. Bp.–1965. dec. 3. Bp.).
Aggházy Margit férje: Reichart Géza (1880. febr. 4. Bp.–1964. jan. 17. Bp. Temetés: 1964. jan. 23. Farkasrét) síelő, hegymászó, a Turistaság és Alpinizmus c. folyóirat főszerkesztője (1926–1935); Reichart Emil (1840. júl. 30. Krassó vm.–1909. máj. 6. Bp. Temetés: 1909. máj. 8. Farkasrét) a Duna Biztosító Társaság igazgatója és Fischer Karolina (Fischer, Caroline 1843. dec. 14. Pyhrn, Steiermark, Ausztria–1913. okt. 22. Bp.) fia.
Aggházy Margit és Reichart Géza fia: [ifj.] Reichart Géza (1910–1946. szept. 26. Bp.) gépészmérnök, motorkerékpár-baleset áldozata lett és Reichart Gyula (1922–2007); leánya: Dózsa-Farkas Andrásné Reichart Irén (1914. júl. 10. Bp.).
Reichart Irén férje: Dózsa-Farkas András (= Farkas András, 1902. dec. 4. Alkenyér, Hunyad vm.–1982. febr. 28. Bp.) szobrászművész; Farkas András és Dózsa Klára fia.
Balló Mária testvérei: Balló Ágnes (1872. ápr. 15. Bp.–1892. febr. 19. Rákospalota. Temetés: 1892. febr. 21. Rákospalota), [id.] Balló Alfréd (1877. febr. 28. Rákospalota–1947. júl. 31. Cegléd. Temetés: 1947. aug. 2. Cegléd, Újvárosi Temető) építészmérnök, a Fővárosi Köztisztasági Hivatal igazgatója és dr. Ofner Károlyné Balló Zelma Elza (1878. aug. 30. Rákospalota).
[id.] Balló Alfréd fia: [ifj.] Balló Alfréd (1902. szept. 5. Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1974. jún. 21. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1974. máj. 20. Farkasrét) gépészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa (1962); leánya: Köhler Jánosné, majd dr. Gombos Dénesné Balló Irén (1905. dec. 7. Bp.–1989. Hol?).
[ifj.] Balló Alfréd felesége: Elek Margit (= 1907-ig Eisler Margit, 1910. máj. 5. Bp.–1986. febr. 4. Bp.) vívó, világbajnok; Eisler Sándor szabómester és Hollóczy Jusztina varrónő leánya.
Elek Margit testvére: Schacherer Károlyné, majd Hepp Lászlóné Elek Ilona (1907. máj. 17. Bp.–1988. júl. 24. Bp. Temetés: 1988. aug. 22. Farkasrét) vívó, olimpiai bajnok (1936, 1948: egyéni).
Balló Irén második férje: dr. Gombos Dénes (1890. jún. 21. Cegléd–1961. dec. 28. Cegléd. Temetés: 1961. dec. 31. Cegléd, Újvárosi Evangélikus Temető) orvos, szülész-nőgyógyász, a ceglédi kórház igazgató főorvosa; dr. Gombos Lajos (= 1862-ig Knopf Lajos, 1854–1945) orvos és Sik Anna (1859–1942. jan. 9. Cegléd. Temetés: 1942. jan. 11. Cegléd, Evangélikus Temető) fia.
Gombos Dénes testvére: [ifj.] Gombos Lajos (1881. Cegléd–1949. szept. 9. Cegléd) Cegléd város polgármestere (1907–1918).
Testvére: dr. Keresztesi Istvánné Aggházy Irén (1914. okt. 12. Rákospalota–1998. ápr. 3. Bp. Temetés: 1998. ápr. 21. Rákospalotai Temető) gyógypedagógiai tanár.
Aggházy Irén férje: dr. Keresztesi István 1913. dec. 20. Gyöngyös, Heves vm.–1987. okt. 16. Balatonalmádi, Veszprém m.) orvos, fül-orr-gégész, a Veszprémi Kórház főorvosa. Leányuk: Pótzy Péterné dr. Keresztesi Katalin (1944. júl. 29. Zirc, Veszprém vm.) pedagógus, edző, testnevelő tanár, a neveléstudomány kandidátusa (1988).
Férje: dr. Gulácsi Lajos. Gyermeke, fia: Gulácsi Miklós.
Iskola
Az újpesti Kanizsai Dorottya Leánygimnáziumban éretts. (1932), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1937), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1957), doktora (1979).
Életút
Az Országos Szépművészeti Múzeum próbaszolgálatos gyakornoka (1938–1940), gyakornoka (1940–1943), múzeumi segédőre (1944–1947), őre és a könyvtár és egyéb segédgyűjtemények osztályvezetője (1947–1951), egyúttal tud. munkatársa (1947–1967), a Régi Szobor Osztály vezetője (1967–1974), nyugdíjas tud. tanácsadója (1974-től).
Belföldi kutatási ösztöndíjas (1938–1939 és 1943–1944), gyakornoki ösztöndíjas (1939), Gallé Tibor festőiskolájában művészettörténetet tanított (1941).
Svédországban (1937), Franciaországban járt hosszabb tanulmányúton (1939), Olaszországban ösztöndíjas vendégkutató (1948).
A magyarországi reneszánsz és barokk szobrászat történetével foglalkozott. Georg Raphael Donner (1693–1741) addig ismeretlen Pozsony környéki műveinek felfedezője. Bebizonyította, hogy Leonardo da Vincinek (1452–1519) a Szépművészeti Múzeumban őrzött lovas szobra a művész egyetlen, bizonyíthatóan hiteles, fennmaradt szobra. Rekonstruálta az alkotás történeti körülményeit, születésének helyét és idejét, feltárta a művész hagyatékából származó szobor hatásának mozzanatait, valamint annak az útnak az állomásait, ahogyan a mű Magyarországra került. Kiderítette, hogy a két részből álló szobor egyazon összetételű bronzból készült, öntésmódja pedig megfelel annak a lovasszobor-öntési eljárásnak, amelyről Leonardo vázlatai és feljegyzései tanúskodnak. Feltárta továbbá Magyarországi László mester és társai szerepét a milánói dóm építésében.
Elismertség
A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat választmányi tagja.
A milánói Institut per la Storia dell’Arta Lombarda tagja.
Elismerés
Ipolyi Arnold-emlékérem (1977), Pro Urbe Budapest (posztumusz, 1994).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. Egy. doktori értek. is. (A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Classica Archaeológiai Intézetének dolgozata. 19. Veszprém, 1937)
Georg Raphael Donner ismeretlen magyarországi alkotásai. A művész halálának kétszázadik évfordulójára. 1741. febr. 15.–1941. febr. 15. 3 táblával. (Szépművészet, 1941. 4. és külön: Szépművészet Füzetek. Bp., 1941)
A pozsonyi székesegyház egykori stallumszobra. (Művészettörténeti tanulmányok. Lyka Károly születése 85. évfordulójára. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve. 1953. Bp., 1954 és külön: Bp., 1954)
Régi magyar faszobrok. A szöveget írta, a képeket összeáll. A. M. Fényképezte Schiller Alfréd. 87 színes táblával, beragasztott képekkel. (Bp., 1958, németül: Alte Holzfiguren in Ungarn. Bp., 1958; angolul: Early Wood Carvings in Hungary. Bp., 1965; orosz nyelven is)
A barokk szobrászat Magyarországon. I–III. köt. Monográfia, adattár és kand. értek. is. 238 fekete és 16 színes táblával. (Bp., 1959; németül: Barockplastik in Ungarn. Bp., 1959)
Német barokk művészet. (A TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai. Művészettörténet. 41. Bp., 1961)
Magyarországi barokk művészet. (A TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai. Művészettörténet. 42. Bp., 1960)
Német reneszánsz művészet. (A TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai. Művészettörténet. 43. Bp., 1961)
Hat évszázad könyvdíszítései, miniatúrái. A kiállítást rendezte és a katalógust írta. A. M. (Bp., 1966)
Leonardo lovas szobra. Monográfia. (Bp., 1972; angolul: Leonardo’s Equestrian Statuette. Bp., 1989)
Leonardo utolsó alkotása és az északolasz-francia udvari műveltség 1500 körül. Doktori értek. (Bp., 1977)
Olasz és spanyol mesterek szobrai. A budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Szoborgyűjteménye. (Bp., Corvina, 1977; angolul: Italian and Spanish Sculpture. Collection of Old Sculpture in the Budapest Museum of Fine Arts. Bp., 1977; németül: Skulpturen italianischer und spanischer Meister. Die Skulpturensammlung des Budapester Museums der Bildenden Künste. Bp., 1977).
F. m.: szerk.: 1945 óta megjelent idegennyelvű művészettörténeti könyvek bibliográfiája Budapest szakkönyvtáraiban. 1945–1951. Összeáll. (Bp., 1951)
Nógrád megye műemlékei. Többekkel. (Bp., 1954)
Pest megye műemlékei. I–II. Többekkel. (Bp., 1958).
F. m.: tanulmányai: Két adat a XVIII. század magyar fafaragásához. (Archaeológiai Értesítő, 1935)
Adatok a pálosok XVIII. századi művészeti tevékenységéhez. A Magyar Nemzeti Múzeum gróf Vigyázó-ásatásai. (Archaeológiai Értesítő, 1936)
Centrális barokk templomok a Dunántúlon. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1940. 15-16.)
Pietà. Egy barokk motívumvándorlás kérdése. 1–2. (Regnum, 1944/46–1947)
Ismeretlen középkori szobrok a Dunántúlon. (Tér és Forma, 1946. 1-3.)
Két francia szoborvázlat a Szépművészeti Múzeumban. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1948)
Ornamentális mintalapok a Szépművészeti Múzeumban. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1949)
A velencei díszítőművészet keleti kapcsolatai. (Művészettörténeti Értesítő, 1952. 1.)
A múzeum miniatúrás kódexlapjainak egy csoportjáról. 1–3. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1954–1957)
Neuentdecke Werke C. R. Donners und seines Kreises aus der Gegend von Preussburg. (Acta Historiae Artium, 1955. 2.)
Pásztorok imádása. Újabb adatok a barokk motívumvándorláshoz. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1956)
Adatok a dunántúli ferences kolostorok művészeti tevékenységéhez a XVIII. században. (Művészettörténeti Értesítő, 1956. 2-3.)
Purgatórium-ábrázolások a XVIII. században. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1957)
Felvidéki XVII. századi főúri síremlékeink stíluseredete. (Művészettörténeti Értesítő, 1957. 2-3.)
Az Esterházy-család síremlékszobrainak modelljei. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1958)
Grabdenkmäler des Hochadels in Oberungarn aus den XVII. Jahrhundert und ihre Stilquellen. (Acta Historiae Artium, 1958. 1-2.)
Marschal Antal és Kutschera János, két ismeretlen szobrász. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1959)
Steirische Beziehungen der ungarländischen Barockkunst. (Acta Historiae Artium, 1967. 4.)
Magyarországi László mester szerepe Milánó és Buda 1391 körüli kapcsolataiban. A. M. előadása a milánói dómról rendezett 1968. szept. 8–12-iki nemzetközi kongresszuson. (Művészettörténeti Értesítő, 1968. 3-4.)
Contributo alla ricostruzione della vita di uno scalpellino ungherese del XIV. secolo. (Acta Historiae Artium, 1969. 3-4.)
Leonardo da Vinci lovas szobra. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1971)
Leonardo da Vinci, Francesco I. e il bronzetto equestre del Museo di Budapest. (Arte Lombarda, 1972)
Újabb adatok négy szobormű témaválasztásához. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1974)
„Locus amoenus” és „vinculum delictorum” a reneszánsz művészetben. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1978)
Problemi nuovi a un monumento speolcrale del Verrocchio. (Acta Historiae Artium, 1978. 1-4.)
Bacchikus jelenetet ábrázoló bronzplakett. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1980)
A Szépművészeti Múzeum sedleci miniatúráival kapcsolatos újabb megoldások. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1981)
Liturgische Fragmente im Museum der Bildenden Künste in Budapest. Codices manuscripti. (Zeitschrift für Handschriftenkunde, 1983)
Wien als Vermittler zwischen Westdeutschland und Ungarn in der Mitte des 18. Jahrhunderts. (Studien zur europäischen Barock- und Rokokoskulptur. Szerk. Kalinowski, Konstanty. Poznan, 1985).
F. m.: népszerű írásai, megemlékezései: Róma. A sérült műemlékek helyreállítása. (Magyar Művészet, 1949)
Jean Fouquet. (Szabad Művészet, 1956. 9.)
Hat évszázad könyvdíszítései, miniatúrái a Szépművészeti Múzeumban. (Művészet, 1966. 5.)
Italian Renaissance and Baroque Small Bronzes in the Budapest Museum of Fine Arts. (The New Hungarian Quarterly, 1968)
A Szépművészeti Múzeum régi olasz és spanyol szobrai. Fotó: Gink Károly. (Budapest [folyóirat], 1969. 4.)
In memoriam Balogh Jolán. (Művészettörténeti Értesítő, 1989. 1-4.).
F. m.: népszerű írásai a Katolikus Szemlében: Eger művészetéről. Szmrecsányi Miklós posthumus műve. (1937. 12.)
A magyar építészet története. Bierbauer Virgil könyve. (1938. 6.)
Mai magyar egyházművészet. Jajczay Miklós könyve. (1938. 11.)
Magyar oltárok. Rados Jenő könyve. (1939. 2.)
A kis szentképek művészete. Vanyó Tihamér művéről. (1939. 5.)
Képzőművészet a mai Németországban. (1940. 2.).
Irodalom
Irod.: műveiről: Horváth Konstantin: A. M.: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. (Nemzeti Újság, 1937. nov. 21.)
Mihályi Ernő: A. M.: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. (Pannonhalmi Szemle, 1937 és Katolikus Szemle, 1938. 2.)
Csemegi József, ifj.: A. M.: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1938. 17-18. és Magyar Művészet, 1938)
Vanyó Tihamér: A. M.: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. (Századok, 1939. 1-3.)
Vita A. M. A barokk szobrászat Magyarországon c. kandidátusi értekezéséről. Az MTA TMB 1957. máj. 27-én megvitatta A M.: A barokk szobrászat Magyarországon c. dolgozatát. Garas Klára és Radocsay Dénes opponensi véleménye, A. M. válasza. (Művészettörténeti Értesítő, 1957. 4.)
Dutka Mária: A. M.: Régi magyar faszobrok. (Magyar Nemzet, 1959. jan. 15.)
Vajkai Aurél: A. M.: Régi magyar faszobrok. (Középdunántúli Napló, 1959. márc. 8.)
Kampis Antal: A. M.: Régi magyar faszobrok. (Művészettörténeti Értesítő, 1960. 1.)
Karácsony András: A. M.: A barokk szobrászat Magyarországon. I–III. köt. (Vigilia, 1960)
Révhelyi Elemér: A. M.: A barokk szobrászat Magyarországon. I–III. köt. (Művészettörténeti Értesítő, 1960; németül: Acta Historiae Artium, 1961. 3-4.)
Klaniczay Tibor: A. M.: A barokk szobrászat Magyarországon. I–III. köt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962. 3.)
Csatkai Endre: A. M.: A barokk szobrászat Magyarországon. I–III. köt. (Soproni Szemle, 1963. 1.)
Urbach Zsuzsa: A. M.: Leonardo lovas szobra. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1975)
Eszláry Éva: A. M.: Olasz és spanyol mesterek szobrai. A budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Szoborgyűjteménye. (Bulletin Hongrois des Beaux-Arts de Budapest, 1978)
Jávor Anna: A. M.: Olasz és spanyol mesterek szobrai. A budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Szoborgyűjteménye. (Ars Hungarica, 1978)
Szilágyi András: A. M.: Olasz és spanyol mesterek szobrai. A budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Szoborgyűjteménye. (Művészet, 1978)
A. M. Leonardo utolsó alkotása és az északolasz-francia udvari műveltség 1500 körül. c. doktori értekezéséről. Székely György opponensi véleménye. – A. M. válasza. (Művészettörténeti Értesítő, 1980. 1.).
Irod.: családi és egyéb források: Aggházy Gyula fiatal festő eljegyezte Belus Irén kisasszonyt Somogy megyéből. (Ellenőr, 1879. aug. 22.–Fővárosi Lapok, 1879. aug. 23.)
Aggházy Gyula jeles festész a napokban tartja esküvőjét Belus Irén kisasszonnyal. (Pesti Hírlap, 1879. szept. 6.)
Balló Ágnes, Balló Mátyás főiskolai tanár leánya, 19 éves korában, e napokban elhunyt Rákospalotán. (Budapesti Hírlap, 1892. febr. 23.)
Balló Zelma kisasszonynak e hó 10-én esküszik örök hűséget dr. Ofner Károly a Deák téri ág. ev. templomban. Ugyanekkor esküszik örök hűséget a menyasszony bátyja, Balló Alfréd Stadler Irénke kisasszonynak. (Magyarország [napilap], 1901. nov. 10.)
Aggházy György, a székesfőváros kereskedői világának egyik ismert és köztiszteletben álló alakja elhunyt. [Temetés utáni hír.] (Magyarország [napilap], 1905. máj. 3.)
Reichart Géza aug. 21-én délben tartja esküvőjét Budapesten a terézvárosi plébániatemplomban Aggházy Margittal, Aggházy Gyula festőművész leányával. (Budapesti Hírlap, 1906. aug. 17.)
Belus Károly ny. uradalmi kormányzó elhunyt. (Budapesti Hírlap, 1906. dec. 21.)
Reichart Emil, a Duna Biztosító Társaság ny. igazgatója meghalt. (Az Újság–Budapesti Hírlap–Magyarország, 1909. máj. 8.)
Aggházy Tibor okleveles építész, magyar kir. államvasuti mérnök szept. 16-án tartja esküvőjét Balló Mariskával, Balló Mátyás székesfővárosi vegyészeti intézeti ny. igazgató és neje, Greiner Zelma leányával. (Budapesti Hírlap, 1911. szept. 14.)
Aggházy Gyula festőművészt súlyos csapás érte. Felesége, Belus Iréne elhunyt. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1912. márc. 23.)
Aggházy Gyula festőművész, az Országos Képzőművészeti Főiskola ny. tanára elhunyt. (Népszava, 1919. máj. 15.)
Balló Mátyás vegyésztanár meghalt. (Budapesti Hírlap–Magyarság, 1930. szept. 28.)
Érettségi vizsga eredménye a leánylíceumban. Jelesen éretts: Aggházy Mária. (Palota-Újpest, 1932. jún. 18.)
Konek Frigyes: Balló Mátyás l. tag emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XXII. köt. 6. Bp., 1934)
Halálos közelekedési szerencsétlenség. [Reichardt [!] Géza motorbalesete.] (Szabadság, 1946. szept. 27.)
Balló Alfréd építészmérnök, ny. székesfővárosi köztisztasági igazgató júl. 31-én Cegléden elhunyt. (Cegléd és Környéke–Ceglédi Népszava, 1947. aug. 10.)
Rideg Gábor: Variációk egy ló körül. Leonardo da Vinci három szobra a Szépművészeti Múzeum kiállításán. [Beszélgetés G. Aggházy Mária művészettörténésszel.] (Népszava, 1969. aug. 23.)
Harangozó Márta: Csillag ragyog a homlokán. [Aggházy Mária Leonardo lovasszobráról.] (Esti Hírlap, 1969. szept. 15.)
Balló Alfréd, a műszaki tudományok kandidátusa elhunyt. (Magyar Nemzet, 1974. máj. 3.)
Ruffy Péter: Hogyan vált magyar tulajdonná a világ egyetlen Leonardo-szobra? A Ferenczy-örökösök elbeszélése. (Magyar Nemzet, 1974. márc. 17.)
Meghalt Gulácsyné [!] Aggházy Mária. (Magyar Nemzet, 1994. nov. 8.)
dr. Gulácsi Lajosné dr. Aggházy Mária gyászjelentése. (Népszabadság, 1994. nov. 11.)
Lőrincz Róbert: Az egykori rákospalotai villasor, a mai újpesti Vécsey Károly utca neves lakói: Villasor 9. Balló–Aggházy-villa. (Helyem, házam, palotám. 2017. 4.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások, megemlékezések: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966; Művészeti kislexikon. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1973)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1994. (Bp., 1991–1993)
Eszláry Éva: In memoriam Mária Aggházy. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1993)
Mária G. Aggházy. (Acta Historiae Artium, 1994/95)
Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor és Viga Gyula. (Bp., 2002)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010)
Haris Andrea: Aggházy Mária. [Téves családi adatokkal.] (Enigma, 2021).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8JT-6ZK (Aggházy Károly születési anyakönyve, 1855)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303841 (Aggházy Györgyné Weisz Franciska gyászjelentése, 1875)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XXSZ-J6P (Aggházy Tibor születési anyakönyve, 1880)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XXS8-HBK (Aggházy Margit születési anyakönyve, 1882)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZHD-1WL (Aggházy Dóra Katalin születési anyakönyve, 1884)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:D51T-CL3Z (Aggházy Károly és Reichart Ilona házassági anyakönyve, 1902)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303840 (Aggházy György gyászjelentése, 1905)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QGTJ-BW4Z (Aggházy György halotti anyakönyve, 1905)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6L7K-T1KL (Aggházy Margit és Reichart Géza házassági anyakönyve, 1906)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/335445 (Belus Károly gyászjelentése, 1906)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/480473 (Reichart Emil gyászjelentés, 1909)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303842 (Aggházy Gyuláné Belus Iréne gyászjelentése, 1912)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1G-9VBN (Aggházy Mária születési anyakönyve, 1913)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:CJRQ-BYW2 (Aggházy Károly halotti anyakönyve, 1918)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8GXT-H5ZM (Aggházy Gyula halotti anyakönyve, 1919)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:771G-7RW2 (Reichart Irén és Farkas András házassági anyakönyve, 1938)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7F8P-4NT2 ([ifj.] Reichart Géza halotti anyakönyve, 1946)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303843 (Aggházy Kamill gyászjelentése, 1954)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/480480 ([id.] Reichart Géza gyászjelentése, 1964)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:Q5W9-Q6TR ([id.] Reichart Géza halotti anyakönyve, 1964)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W7L9-41T2 (Demeter Jánosné Aggházy Dóra halotti anyakönyve, 1965)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/480481 ([id.] Reichart Gézáné Aggházy Margit gyászjelentése, 1965)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:Q5W2-DCW2 ([id.] Reichart Gézáné Aggházy Margit halotti anyakönyve, 1965)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/279895 (Gulácsi Lajosné Aggházy Mária gyászjelentése, 1994)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/133815 (dr. Keresztesi Istvánné Aggházy Irén gyászjelentése, 1998)
http://www.szepmuveszeti.hu/data/cikk/91/cikk_91/03.03./szemelyi_biblio/Agghazy_Maria.pdf (Aggházy Mária bibliográfiája, halott link)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39847
https://nntp.hu/person/person.php?personid=41565
https://nevpont.hu/palyakep/agghazy-maria-3988c
http://www.nevpont.hu/view/137
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/137
Megjegyzések
Lexikonok téves családi adatai: Aggházy Mára édesanyja, Balló Mária [Balló Mariska] festőművész nem Balló Ede szobrászművész, hanem Balló Mátyás kémikus, vegyész, akadémikus leánya volt!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2024
