Aldobolyi Nagy Miklós
geográfus, hidrológus
A. Nagy Miklós; Nagy
Született: 1911. november 28. Túrócszentmárton, Túróc vármegye
Meghalt: 1973. április 4. Szeged
Család
Sz: A. Nagy Zoltán (†1938) törvényszéki bíró, Hofmann Georgina (†1927). F: 1936-tól Tulkis Magda középiskolai tanár. Fia: A. Nagy György (1939. márc. 1. Szeged); leánya: A. Nagy Emma (1945. nov. 7. Szeged) és A. Nagy Magda (1949. máj. 5. Szeged).
Iskola
A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar földrajz–vegytan–áruismeret szakán felsőkereskedelmi iskolai tanári okl. (1934), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) doktori okl. (1936), Magyarország népességi statisztikája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947).
Életút
A Szegedi Női Felsőkereskedelmi Iskola (1934–1941), a szamosújvári kereskedelmi középiskola r. tanára (1941–1944), az összeomlás után a szentendrei papírgyár munkása (1944–1945). A II. vh. után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) szegedi főigazgatóságának szakiskolai előadója (1945–1946), a Szegedi Kereskedelmi Fiúiskola r. tanára (1946), egyúttal a Szegedi Tanárképző Főiskola r. tanára (1945–1947), főisk. tanára és a Földrajz Tanszék vezetője (1947–1957). A Szegedi Tudományegyetem magántanára (1947–1948). Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kutató-geológusa (1957–1960), az OVF Szegedi Vízügyi Igazgatóság főelőadója (1960–1964), a Vízkészlet-gazdálkodási Központ (VIKÖZ) tud. munkatársa (1967–1974). Az MTA–TMB rövidített aspiránsa (1955–1956).
Teleki Pál tanítványaként elsősorban népességföldrajzzal, majd az Alföld településföldrajzával, természet- és talajföldrajzával, hidrogeográfiai kutatásokkal foglalkozott. A demográfiai statisztika és a geográfia határterületeként Magyarországon elsők között vizsgálta az Alföld agrárnépességét, elsőként végzett tájnépességi kutatásokat Erdélyben, demográfiailag feldolgozta a Kis-Szamos vízgyűjtőterületének 103 községét. A magyarországi talajföldrajzi kutatások úttörője is; Ballenegger Róbert és Kreybig Lajos irányításával több talajföldrajzi térképet készített, majd Korpás Emillel kidolgozta a talajföldrajzi kutatások módszertanát. Különösen értékes tudományszervezői tevékenysége, kezdeményezésére alakult meg a Magyar Földrajzi Társaság első vidéki osztálya (Szegeden, 1953-ban). Öngyilkos lett.
Elismertség
Az MTA Talajföldrajzi Bizottság alapító tagja (1947–1957). A Magyar Földrajzi Társaság Szegedi Osztályának alapító tagja (1953- tól).
Főbb művei
F. m.: Agrárnépesedési vizsgálódások Magyarországon. Egy. doktori értek. is. (Szeged, 1936)
Vidékiek átalakulása Budapesten. (Magyar Szemle, 1940)
Tájnépesedés. (Szeged, 1941)
Táji nevelés. (Nevelésügyi Szemle, 1941)
A Zsitvaszög tájnépesedése. (Bp., 1942)
Talajtérképezés a Délvidéken. (Szeged, 1942)
Magyarok a Kis-Szamos mellékén. (Hitel [Kolozsvár], 1943)
Táj és ember a Kis-Szamos medencéjében. (Szamosújvár, 1944)
Múlt és jelen a Marosszögben. (Tiszatáj, 1947)
Az éghajlat hatása az Alföld településeire. Wágner Richárddal. (Szeged, 1948–1949)
Alföldi tájak. (Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve. III. Szeged, 1949)
A Marosszög. (Csongrádmegyei füzetek. Szeged, 1954)
Talajföldrajzi megfigyelések a Tiszazugban. (Földrajzi Értesítő, 1954)
A talajföldrajzi kutatások módszertana. Korpás Emillel. (Szeged, 1955)
Talajföldrajzi kutatások a két Körös mellékén. (Földrajzi Közlemények, 1956)
A Délkelet-Alföld mezőgazdasági földrajzának vázlata. (Szeged, 1956)
Szeged földrajzi energiái és a város hatásterülete. (Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1957)
Új hőforrás Szegeden. (Földrajzi Közlemények, 1957).
Irodalom
Irod.: A. N. M. (Földtani Közlöny, 1973).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
