Boros Fortunát Domokos
ferences szerzetes, történész
Boros Domokos Fortunát
Született: 1895. június 3. Zetelaka, Udvarhely vármegye
Meghalt: 1953. március 16. Capul Midia, börtön, Románia
Iskola
A gimnázium négy alsó osztályát Székelyudvarhelyen végezte, Mikházán belépett ferences rendbe (1911. aug. 20.; ünnepélyes fogadalmat tett: 1917. ápr. 29.), Medgyesen (1911–1915) és Vajdahunyadon rendi iskolákban teológiát tanult (1915–1919), Gyulafehérvárott pappá szentelték (1918. jún. 1.). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem történelem szakos hallgatója (1919–1920), Csíksomlyón tanítói képesítést (1920), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1922).
Életút
A székelyudvarhelyi Collegium Szeráfikum tanára és a novíciusok prefektusa (1921–1932), Trefán Leonárd utódjaként a kolozsvári Szent Bonaventúra-nyomda és -könyvkötészet igazgatója (1932–1948); közben a Szentföld ún. erdélyi biztosa (1935–1945). A Szent Istvánról elnevezett erdélyi ferences rendtartomány és a kolozsvári zárda főnöke, ill. a Szent Kereszt Szövetség igazgatója (1942–1948); közben a szovjet csapatok erdélyi bevonulása elől Budapestre menekült (1944), s ott a menekült rendtagok emigrációját (az Amerikai Szent István Kusztódiába, Youngstown, Ohio), ill. hazatérését irányította. Visszatért Erdélybe (1945), a ferences rend brassói házfőnöke (1948; 1948-ban ő vezette a csíksomlyói búcsú körmenetét).
Történészként elsősorban a ferences rend erdélyi történetével, Assisi Szent Ferenc életével, erdélyi emlékeivel, a jelentősebb erdélyi ferences szerzetesek életrajzának és munkásságának feltárásával, ill. az első erdélyi törvénykönyv művelődéstörténeti jelentőségével, Kájoni János munkásságával fogl. Több imakönyvet szerkesztett és állított össze. A II. vh. után kialakuló új romániai kommunista rendszer állandóan zaklatta, el kellett hagynia Kolozsvárt, székhelyét egy rövid időre Brassóba tette át. Irodalmi tevékenysége miatt a kommunista hatalom élesen támadta, Szent István ünnepén (1951. aug. 20-án), házaikból összeszedték és Máriaradnán összegyűjtötték az erdélyi magyar szerzeteseket. Boros Fortunátot többekkel együtt kényszermunkára a Duna- csatornához hurcolták; ahol cukorbetegsége elhatalmasodott, majd tüdőgyulladást kapott, végül a magatehetetlen embert egy köztörvényes bűnöző fogolytársa lapáttal agyonverte.
Emlékezet
Sírja ismeretlen, szülőfaluja, Zetelaka temetőjében, szülei sírjánál emléktábla őrzi emlékét. Róla nevezték el a zetelakai Boros Fortunát Elméleti Líceumot (az iskola előterében mellszobrát is felállították, Bara Barna alkotása). A gyulafehérvári főegyházmegye a kommunizmus romániai vértanúi között a Szentszéknél kezdeményezte boldoggá avatását (2003. márc. 4-én).
Elismertség
Az Erdélyi Katolikus Akadémia tagja (1940).
Szerkesztés
A Katolikus Világ (1923–1944), a Szent Kereszt (1934–1940) és a Hírnök c. ferences lapok szerkesztője (1937–1944). Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Szent Ferenc Hírnöke, a Katholikus Világ és a Katolikus Naptár c. lapokban jelentek meg. Álneve Tófalvi Domokos volt.
Főbb művei
F. m.: A csíksomlyói 32 confrater. (Kolozsvár, 1923)
A csíksomlyói kegyszobor története. (A Katholikus Világ Könyvei. 4. Kolozsvár, 1924; 3. kiad. 1938)
Fajunk veszedelme. (Kolozsvár, 1925)
Az erdélyi katholicizmus múltja és jelene. Többekkel. (Dicsőszentmárton, 1925)
Assisi Szent Ferenc élete. (Kolozsvár, 1927)
Az erdélyi ferencrendiek története. (Kolozsvár, 1927)
Mi az igazság? Szektákról. 1–2. (A Szent Kereszt Hadserege Imakönyvtára. Kolozsvár, 1927–1929; románul: Dej, 1938)
A kereszt zsoldjában. (Cluj-Kolozsvár, 1928)
Ferencrendiek a Székelyföldön. (A Székely Nemzeti Múzeum jubileumi emlékkönyve. Cluj- Kolozsvár, 1929)
Az első erdélyi törvénykönyv és a katholicizmus. Székfoglaló az Erdélyi Katholikus Akadémia 1930. febr. 11-iki felolvasó ülésén. (Az Erdélyi Katholikus Akadémia felolvasásai. 3. Cluj-Kolozsvár, 1930)
Die heilige Elisabeth in der ungarischen Geschichte. (Münster, 1931)
Én Uram, én Istenem. Imakönyv férfiaknak. Összeáll. (Kolozsvár, 1934)
Mária, légy Anyám! Imakönyv nőknek. Összeáll. (Kolozsvár, 1936)
Jöjjetek Hozzám! Imakönyv gyermekeknek. Összeáll. (Kolozsvár, 1937)
A Szent Kereszt Szövetsége. (Kolozsvár, 1937)
Az építő múlt. A székelyudvarhelyi ferences kolostortemplom 200 éves jubileumi ünnepségén felolvasta. (Cluj, 1938)
Szentföldi utam. Útleírás. (Kolozsvár, 1940)
Erdélyi katolikus nagyok. Szerk. Bíró Vencellel. (Kolozsvár, 1941)
Csíksomlyó, a kegyhely. (Kolozsvár, 1943; átd. kiad. Csíkszereda, 1994 és 2009)
P. Trefán Leonárd. O. F. M. (Kolozsvár, 1946)
Elek atya. P. Csiszár Elek életrajza. (Kolozsvár, 1946)
Schematismus almae Provinciae St. Stephani Regis Apostolici O. F. M. in Transsylvania Romanae ad annum Christi MCMXLVI. (Kolozsvár, 1947).
Irodalom
Irod.: Pap Leonárd: B. F. élete és tevékenysége. Kézirat. (Kolozsvár, 1992)
A zetelaki vértanú. Szerk. Fodor György. (Zetelaka, 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013