Bőle Kornél [Viktor Kálmán]
egyházi író, filológus, domonkos szerzetes
Frater Peregrinus
Született: 1887. december 16. Várpalota, Veszprém vármegye
Meghalt: 1961. március 25. Pannonhalma
Iskola
Szombathelyen éretts. (1904), belépett a Domonkos-rendbe (1904. aug. 26.), Budapesten és Grazban teológiát tanult (1904–1910), pappá szentelték (1910. júl. 17.).
Életút
A domonkos rendház bp.-i hitszónoka (1910–1950); közben a rend vasvári plébániájának vezetője (1920. jan.–aug.); a pannonhalmi papi otthon lakója (1950–1961). A Credo-nak, a katolikus férfiak hitbuzgalmi egyesületének alapító vezetője (1921–1950). A domonkosok vezette Credót igyekezett minden egyházközség mellett megalapítani. Az egyesület tagjai ígéretet (nem fogadalmat) tettek arra, hogy elemi vallási kötelezettségeiket megtartják és igyekeznek jó katolikusként élni. (1926-ban 34 egyesülete működött, kb. 5000 taggal; 1942-ben 352 egyesületben 60 000 tag tevékenykedett!) Kétszer járt Rómában zarándoklaton (köztük az első magyar nemzeti zarándoklat résztvevője, 1925-ben).
Egyházi íróként, filológusként elsősorban a Margit-legendával, annak keletkezési körülményeivel, teológiai hatásával és művelődéstörténeti vonatkozásaival foglalkozott. Római zarándoklatáról és spanyolországi útjáról népszerű útirajzokban számolt be, Rózsafüzér királynéja c. imakönyvét az 1920-as években több százezer példányban adták ki (1921–1929: 8 kiadás). Műfordítóként elsősorban német vallásos irodalmat tolmácsolt.
Emlékezet
Hagyatékát a Magyar Országos Levéltár és a Vas Megyei Levéltár őrzi.
Szerkesztés
A Credo c. folyóirat (1923. szept.–1947. aug.), a Credo-zsebnaptár (1–5. köt., 1926–1931) és a Credo röpiratok szerkesztője (1–37. füz. 1926–1932). Könyvkritikái, hitéleti írásai a fentieken kívül még elsősorban a Katholikus Szemlében jelentek meg (1913–1923).
Főbb művei
F. m.: Rózsafüzér királynéja. Imakönyv. A Szent Domonkos-rendű zárda kiadványa. (Bp., 1921; 3. kiad. 1922; 8. kiad. 1929)
Ünnepi szentbeszéd Szent Adalbert napjára és az esztergomi bazilika alapkőletételének 100. évfordulójára. (Esztergom, 1922)
Árpádházi Boldog Margit. (Bp., 1923)
A szeretet jegyében. 1–3. füz. (Bp., 1924–1927)
Szentévi nefelejcs. Úti emlékek az 1925- iki szentévi első magyar nemzeti zarándoklatról. 1–2. köt. (Bp., 1925)
Spanyol földön. Spanyolország hajdan és most. Útirajz. A bevezetőt Kőrösi Albin írta. (Bp., 1927; 2. kiad. 1931; 3. kiad. 1934)
Égő csipkebokor. (Bp., 1929)
Magyar ferencesek Kínában. (Bp., 1929)
Zyciorys bl. Malgorzaty – królewni-dominikanki. (Lwów, 1932)
Árpádházi Boldog Margit szentté avatási ügye és a legősibb latin Margit-legenda. (Szent István Akadémia Hittudományi-bölcseleti Osztálya felolvasásai. 3. Bp., 1937)
Margherita d’Ungheria della casa degli Arpad vergine domenica. (Roma, 1938)
Boldog Margit legendája Baros Gyula átírásában. Szerk., az előszót írta. Ill. Minárné Techert Anna. (Bp., 1938)
A 300 éves szombathelyi zárdánk. (Szent Domonkos virágoskertje. 7. Bp., 1938)
„Világiak Krisztus országáért”. (Bp., 1939)
Áldott legyen az Úr neve! Engesztelő ájtatosság a káromkodások ellen. (Bp., 1941)
Dicsőség Isten nevének. Pfeiffer Miklóssal. (Bp., 1941; új kiad. 1983)
Árpádházi Szent Margit szentté avatási bullája: „Maxima inter munera”. Kétnyelvű kiad. (Bp., 1944)
Gyöngyvirágok és margaréták Árpádházi Szent Margit oltárán. Születése 700 éves jubileumának és szentté avatásának ünneplésére. Írta és szerk. (Szent Domonkos virágoskertje. 8. Bp., 1944)
Szent kilenced Árpádházi Szent Margit tiszteletére. Összeáll. (Bp., 1944)
Árpádházi Szent Margit. Az Árpádházi Boldog Margit c. mű javított és átd. kiadása a szentté avatás tiszteletére. (Bp., 1944)
ford.: Klotz, P.: Amerre Krisztus járt. Szentföldi útijegyzet. Ford. Frater Peregrinus álnéven. (Bp., 1927)
A Szent Név Társulat hivatalos kézikönyve. Angolból ford. (New York, 1928)
Scheeben, Ch. H.: Boldog Nagy Albert. (Szent Domonkos virágoskertje. 6. Bp., 1931)
Walz, A.: Szent Domonkos a nagy nevelő. (Bp., 1936).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
