Ereky István
jogász, műfordító
Ereki; 1893-ig Wittmann
Született: 1876. december 26. Esztergom
Meghalt: 1943. május 21. Budapest
Család
Evangélikus családból származott. Sz: Ereki István, dukai Takách Veronika. Testvére: Ereky Károly (1878–1952) gazdaságpolitikus.
Iskola
Középiskoláit Sümegen és Székesfehérvárott végezte. A bp.-i és a bécsi egyetemen tanult, a bp.-i tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. (1898), a magyar közigazgatási jog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1909). Az MTA tagja (l.: 1921. máj. 8.; r.: 1934. máj. 11.).
Életút
A bp.-i büntető járásbíróság joggyakornoka, a rétsági és sümegi járásbíróság aljegyzője, majd jegyzője (1898–1904). Az eperjesi evangélikus jogakadémián a közigazgatási jog és a statisztika rk. (1904–1909), r. tanára (1909–1914), egyúttal a bp.-i tudományegyetem magántanára (1909–1914), a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a közigazgatási és pénzügyi jog ny. r., a jogbölcselet és a statisztika ún. jogosított tanára (1914–1919). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) megbízásából Nagy-Britanniában, a helyhatósági önkormányzati rendszert tanulmányozta (1909–1910). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Magyar Alkotmány- és Jogtörténet Tanszék ny. r. (1921–1924), mb. tanára (1924– 1927 és 1938–1940), egyúttal a Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék ny. r. tanára (1921–1940); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1923–1924, 1931–1932, 1939–1940), dékánhelyettese (1924–1925, 1930–1931, 1932–1933), az egyetem rektora (1938–1939). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának megszüntetése után (1940) a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a közigazgatási és pénzügyi jog ny. r. tanára (1940–1943).
A Felsőoktatási Egyesület választmányi tagja, az Országos Felsőoktatási Tanács és az Országos Ösztöndíjtanács meghívott tagja.
Közigazgatási joggal, a közigazgatás szociológiai vonatkozásaival foglalkozott, elsősorban a helyhatósági önkormányzatokat, a közigazgatási jog kútfőit, rendszerének és tárgykörének kérdéseit vizsgálta. Műfordítói tevékenysége is jelentős, Béranger, Victor Hugo és Lenau verseit tolmácsolta magyar nyelvre.
Elismertség
Az MTA Jogtudományi Bizottsága tagja (1929–1942).
Elismerés
A Magyar Vörös Kereszt érdemkeresztje (1941). Az MTA Sztrókay-jutalma (1923), Marczibányi-mellékjutalma (1930) Nagyjutalma (1938); Corvin-koszorú (1930).
Szerkesztés
Az Acta Litterarum ac Scientiarum Szegediensis szerkesztőbizottságának elnöke.
Főbb művei
F. m.: Tanulmányok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete köréből. I–III. köt. (Bp., 1903)
A magyar helyhatósági önkormányzat. Vármegyék és községek. I–II. köt. (I. köt. Eperjes, 1908 és II. köt. Bp., 1908; 2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1910)
Tanulmányok a vármegyei önkormányzat köréből. (Bp., 1908)
Tezner elmélete a rendi alkotmányokról. (Budapesti Szemle, 1917)
Jogtörténelmi és közigazgatási jogi tanulmányok. I–II. köt. (Eperjes, 1917–1918)
A közigazgatási jog és a közigazgatási tudomány kialakulása. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1922. ápr. 10.; megjelent: Klebelsberg Emlékkönyv. Bp., 1925; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1922)
Nemzetgyűlés és országgyűlés. (Társadalomtudomány, 1926)
A közigazgatási jog kialakulása Franciaországban. (Miskolc, 1925)
Fascismus és parlamentarismus. (Magyar Szemle, 1927)
A jogtudomány módszerei. A Duguit- és Kelsen-féle módszertani álláspontok bírálata. (Városi Szemle, 1929)
Közigazgatási jogi jegyzetek. (Szeged, 1931)
Közigazgatási reform és a nagy városok önkormányzata. I–II. köt. (Bp., 1933–1936)
Önkormányzat az Északamerikai Egyesült Államokban. (Bp., 1934)
Egy jogtörténelmi vonatkozású per iratai. (Bp., 1935)
A közigazgatási eljárás reformjai. (Bp., 1935)
A közigazgatási aktusok által okozott sérelmek hatósági orvoslása. (Szeged, 1935)
A tárgyi jog egysége. (Bp., 1936)
Egyetemi reform. Az egyetemi szelekció reformja. (Szeged, 1937)
Az egyetemi vizsgálatok és szigorlatok kérdése általában. (Bp., 1937)
Külföldi közigazgatási szervezeti rendszerek. (Bp., 1937)
The Origin of Modern Local Government in Hungary. (Bp., 1938)
A tárgyi jogról. (Szeged, 1938)
Közigazgatás és önkormányzat. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1935. okt. 21.; megjelent önálló kötetként: Bp., 1939)
Az önkormányzat modern rendszerének kialakulása Magyarországon. (Bp., 1939)
A tárgyi jog dualismusa. (Bp., 1939)
A modern magyar közigazgatás kialakulása. (Pécs, 1942)
Adalékok a modern magyar pénzügyi közigazgatás kialakulásához. (Pannonia, 1943).
Irodalom
Irod.: E. I. (Akadémiai Értesítő, 1943)
Polner Ödön: E. I. munkássága. (Közigazgatástudomány, 1944).
Megjegyzések
MÉL I.: téves halálozási hely: Lipótfa!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
