Balogh István
etnográfus, történész, levéltáros
Született: 1912. november 29. Debrecen
Meghalt: 2007. május 4. Debrecen
Család
Sz: Balogh István, Nagy Mária. F: 1939-től Dávid Gabriella. Özvegy. Leánya: Balogh Réka (1940–), Balogh Anikó (1946–); fia: Balogh István (1943–).
Iskola
A debreceni Tisza István Tudományegyetemen bölcsészdoktori és történelem–földrajz szakos tanári okl. (1935), magántanári képesítést szerzett (1947), a történelem (néprajz) tudományok kandidátusa (1966), doktora (1985).
Életút
A debreceni Déri Múzeum munkatársa (1933–1945, 1949–1950), igazgatója (1950–1957). Az Oktatásügyi Minisztérium megbízásából a párizsi magyar néprajzi kiállításon felvette a kapcsolatot az UNESCO múzeumi szakbizottsága megbízottjával, a megbeszélés eredményeképpen Magyarországot felvették a Nemzetközi Múzeumi Szövetségbe (ICOM). A nyíregyházi Jósa András Múzeum tud. munkatársa (1958–1963), a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár igazgatója (1963–1975). A KLTE c. egy. tanára (1986-tól).
A Nemzeti Parasztpárt (NPP) tagja (1944–1948), a párt első programtervezetének és szervezési felhívásának szerkesztője (Erdei Ferenccel, 1944. dec.), az NPP Ideiglenes Intézőbizottságának tagja és a párt debreceni szervezetének titkára (1945. jan.-tól), Szatmár-Ugocsa-Bereg vm. (1945. ápr. 23.–dec. 31.), majd Hajdú vm. és Debrecen főispánja (1946. jan. 16.–1948. aug. 14.). A rendőrség ellenforradalmi szervezkedés, fegyverrejtegetés koholt vádjával eljárást indított ellene, a fegyelmi bizottság a vádakat nem igazolta, az eljárást megszüntették (1957).
A parasztság anyagi művelődésével, a mezővárosi parasztpolgárság társadalomtörténetével, kialakulásával a pásztorkodás és a földművelés néprajzi vonatkozásaival, ill. az Alföld 16–17. sz.-i gazdaság- és népességtörténetével fogl.
Elismerés
Debrecen díszpolgára (1992), Pauler Gyula-díj (1996), Széchényi Ferenc-díj (2002), Eötvös József-koszorú (2004).
Főbb művei
F. m.: Debrecen hadiszolgáltatásai a Rákóczi-felkelés alatt. 1703–1711. Egy. doktori értek. is. (Debrecen, 1935)
Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez. (Debrecen, 1936)
A debreceni tanya. (Debrecen, 1937)
A jószág teleltetése Debrecen környékén. (Debrecen, 1938)
Debrecen néprajza. (Vármegyei szociográfiák. Bp., 1940)
A hortobágyi pásztorkodás történeti múltja. (Néprajzi Értesítő, 1943)
Cívisek társadalma. (Debrecen, 1947)
Adatok az alföldi magyar ház tüzelőhelyéhez. (Ethnographia–Népélet, 1947)
A hortobágyi pásztorviselet. (Acta Ethnographica, 1950)
Adatok az Alföld középkori régészetéhez. (Archaeológiai Értesítő, 1953)
A gabona betakarítása a XVI–XVIII. században. (Ethnographia, 1957)
Szabolcs megye statutumai a pásztorok megrendszabályozására a XVIII. században. (Jósa András Múzeum Évkönyve, 1959)
A debreceni Nagytemplom. (Bp., 1962)
A paraszti gazdálkodás és termeléstechnika. Kand. értek. (Nyíregyháza, 1965)
A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848–1914. 1–2. Többekkel. (Bp., 1965)
A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században. 1–3. (Ethnographia, 1965–1966)
A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse. 1–2. Végh Józseffel. (Bp., 1966– 1973)
A Hajdúság. (Bp., 1969)
A cívisek világa. (Debrecen néprajza. Bp., 1973)
A parasztság művelődése a két világháború között. (Bp., 1973)
Tugurium, szállás, tanya. Adatok a magyar tanyatelepülés előtörténetéhez. (Ethnographia, 1976)
Adatok az alföldi faépítkezés történetéhez. (Építés- és Építészettudomány, 1980)
Debrecen az újkori rendi társadalomban. 1693–1848. Várospolitika és agrártársadalom. Doktori értek. (Bp., 1984)
Ecsedi István élete és munkássága. (Debrecen, 1985)
II. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben. (Perlekedő évszázadok. Tanulmányok Für Lajos 60. születésnapjára. Szerk. Horn Ildikó. Bp., 1993)
szerk.: A Magyar Tanácsköztársaság Szabolcs-Szatmárban. Iratok. Németh Péternével. (Debrecen, 1969)
Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei. 1547–1574. Ford., bev., jegyz. (Debrecen, 1979, 1982, 1992, 1993)
Debrecen a forradalom után. Események 1956. nov. 4-től 1957. jan. 7-ig. Szerk. Simon Zoltánnal. (Debrecen, 1994).
Irodalom
Irod.: Für Lajos: Politika, tudomány, debreceniség. (Alföld, 1988)
B. I. visszaemlékezése. (Tekintet–Kulturális Szemle, 1989)
Németh Péter: „Főespány” Szatmár vármegyében. Beszélgetés B. I. levéltár-igazgatóval. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1991)
B. I. köszöntése. Szerk. Módy György. (Debrecen, 1993)
Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. (Bp., 1996)
Theasurus Solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves B. I.-t. Szerk. Kusbusné Mecsei Éva. (Debrecen–Nyíregyháza, 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
