Balogh János

Született: 1913. február 19. Nagybocskó, Máramaros vármegye
Meghalt: 2002. augusztus 15. Budapest

Család

Nagyapja: Balogh János, néhány holdon gazdálkodó parasztember volt. Sz: Balogh János falusi tanító, Szabadfi Etel. Apja az I. vh.- ban meghalt, anyja a spanyolnátha-járvány áldozata lett (†1920). Anyai rokona, Szabadfi Elek kántor és családja nevelte. F: 1942- től Csiszár Judit. Leánya: Balogh Judit (1943–); fia: Balogh János (1946–) és Balogh Péter (1950–) biológus.

Iskola

Gyermekéveit Túrkevén töltötte, 1923-tól élt Budapesten, a Szegényház téri (= Rózsák tere) protestáns árvaházban. A bp.-i Fasori Evangélikus Gimnáziumban éretts. (1931), a Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos tanári okl. (1935), bölcsészdoktori okl. (1938), Magyarország állatvilága tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1943), a biológiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1954). Az MTA tagja (l.: 1965. ápr. 23.; r.: 1973. máj. 11.).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK Állatrendszertani Intézet tanársegéde (1935–1941), egy. adjunktusa (1941– 1950), tud. munkatársa (1951–1966), egy. tanára (1964. júl. 29.–1983) és az Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék vezetője (1968– 1973). Az MTA Talajzoológiai Kutatócsoport alapító vezetője (1970–1983), az MTA Botanikai és Ökológiai Kutatóintézet nyugdíjas tud. tanácsadója (1983-tól). Az UNESCO megbízásából a trópusi őserdők talajfaunáját és a talajokban lejátszódó biológiai folyamatokat kutatta Brazzaville-Kongóban (1963–1964), Új-Guineában (1965), Dél-Amerikában (1965–1966, 1966–1967), Óceániában (1968, 1969); összesen 32 tengerentúli zoológiai és filmexpedíciót vezetett (1963–1993).

Állatrendszertannal, -ökológiával, talajzoológiával fogl., A Sashegy pókfaunája c. egyetemi doktori értekezése az első magyar zoocönológiai munka (1935). Nemzetközileg is alapvetőek zoocönológiai kutatásai: a világirodalomban első ízben hangsúlyozta az állati szintközösségek közösség-alaktani fontosságát, s elsők között állapította meg azt, hogy a szintközösségek felépítésében mindig néhány, magas konstanciájú domináns faj viszi a vezető szerepet, a többi fajok nagyrészt alárendelt jelentőségűek. Kiemelkedő jelentőségű eredményeket ért el a talajban lejátszódó biológiai folyamatok zoogén fázisainak feltárása terén, vizsgálta a talajban lévő életközösségek szerkezetét, a talaj anyagforgalmát és nitrogénforgalmának zoológiai vonatkozásait. Monográfiában dolgozta fel Magyarország páncélosatka faunáját. A Föld trópusi őserdeiben végzett kutatásai eredményeit nyolc kötetben tette közzé; az expedíciók eredményeképpen ma Magyarországon van a legteljesebb ilyen tárgyú tudományos gyűjtemény. Tudományos tevékenységéhez szorosan kötődött tudománynépszerűsítő munkássága: számos népszerű rádió- és tv-műsor szerzője, ill. szerkesztője (pl.: Muzsikáló természet, A napsugár nyomában, Megsebzett bolygó).

Emlékezet

Hamvait gyermekkora legkedvesebb helyszínén, a Berettyó mentén meghúzódó Egrespusztán, a Putri-dűlőben kanyargó folyó gátjának tövében helyezték el. Itt állítottak emlékére kőobeliszket is. Túrkevén emléktáblát avattak és utcát neveztek el róla, ill. szobrot állítottak (portrédombormű, Györfi Sándor alkotása, 2003). A bp.-i Fasori Gimnáziumban emlékét mellszobra őrzi (felavatták: 2007. febr. 14.). Emlékét ápolja továbbá a 2004-től minden év februárjában megrendezett ökológiai tudományos konferencia Túrkevén.

Elismertség

Az MTA VIII. Osztály elnökhelyettese (1970–1973), elnöke (1974–1980). Az MTA–TMB Általános Biológiai és Zoológiai Szakbizottságának elnöke. Az Osztrák Tudományos Akadémia t. tagja. A Szovjet Entomológiai Társaság t. tagja (1968-tól).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1973, 1983), a Magyar Köztársaság Középkeresztje csillagokkal (2000). Akadémiai Jutalom (1962), Kossuth-díj (1963), Frivaldszky Imre-emlékérem (1966), Széchenyi-díj (1993), Pro Natura Díj (1993), Akadémiai Aranyérem (1995), Magyar Örökség Díj (1999), Corvin-lánc (2001).

Szerkesztés

A Magyarország állatvilága c. sorozat szerkesztője (Baros Zoltánnal, Kaszab Zoltánnal, 1955-től). Az Acta Zoologica c. folyóirat főszerkesztője (1972–1993).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013