Kőrösy József, 1897-től szántói
statisztikus
1875-ig Hajduska, 1869-ig Kőrösi
Született: 1844. április 20. Pest
Meghalt: 1906. június 23. Budapest
Család
Apja, még Hajduska néven Békés megyei gazda volt. Hat évesen elveszítette anyját, sógora, Pollák Henrik fővárosi orvos nevelte. Fia: Kőrösy Kornél (1879–1948) orvos. Unokája: Kőrösy Ferenc (1906–1997) vegyészmérnök, az MTA tagja.
Iskola
Pesten gimnáziumot végzett (1862), majd, mint a pesti egyetem rk. hallgatója statisztikai előadásokat látogatott (1860-as évek közepe). Az MTA tagja (l.: 1879. máj. 22.; r.: 1903. máj. 8.).
Életút
Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság hivatalnoka (1866–1868), a Pesti Napló (1868–1870), a Reform c. napilap gazdasági rovatának szerkesztője (1870). Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának igazgatója (1870–1906).
A Pesti Naplóba írt nemzetgazdasági cikkeivel országos hírnevet szerzett. Cikkeire felfigyelt Gorove István kereskedelmi miniszter is, aki kinevezte az Országos Statisztikai Tanács tagjává (1867-ben), majd – többek között – Kautz Gyula ajánlására a fővárosi törvényhatósági bizottság kinevezte az akkor megalakult Fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatójának. Nevéhez fűződnek a modern statisztikai kutatások elindítása Magyarországon. A közegészségügyi, lakásügyi és halandósági statisztika úttörője, indexszámítási elmélete nemzetközileg is elterjedt. Hetenként kiadott – és részben szerkesztett – statisztikai füzetei a főváros történetének kutatói számára ma is alapvetően fontos források. Mozgalmat indított munkáslakások építéséért, kezdeményezte a budapesti közegészségügyi óvintézkedések bevezetését. Nevéhez fűződik továbbá a himlőoltás kötelező bevezetése, kötelezővé tette az iskoláskorú gyermekek összeírását, javaslatára állította fel a főváros a járványkórházat. Több mint harminc évig volt a Fővárosi Statisztikai Hivatal elnöke, ez idő alatt a hivatal a statisztikai kutatások terén nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el. Érdemeiért 1896-ban magyar nemesi rangot kapott. Özvegye 8000 koronát adott az MTA-nak (1909-ben).
Emlékezet
Emlékére Budán (XI. kerület, Lágymányos) utcát neveztek el (Kőrösy József utca, 1965-től). Halálának 100. évfordulóján, lakóházán (Budapest, VI. kerület Délibáb utca 30.) emléktáblát állítottak fel (2006. máj. 31-én), ill. a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Könyvtára és Levéltára dokumentumaiból emlékkiállítást rendezett (az MTA előcsarnokában, 2006. jún.-ban). Róla nevezték el a Szegedi Közgazdasági Technikumot (Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola, 1955/56-tól).
Elismertség
A Nemzetközi Statisztikai Társaság, a Párizsi, a Manchesteri, a Londoni, a Bostoni és a Svájci Statisztikai Társaság, a Párizsi Közegészségügyi Társaság, a Párizsi, a Brüsszeli, ill. az Olasz Higiéniai Társaság tagja.
Szerkesztés
A Pesti Napló (1868–1870), a Reform c. napilap gazdasági rovatának szerkesztője (1870). A Nemzetgazdasági Írók Tára és a Megyei Monográfiák sorozatszerkesztője (1891-től).
Főbb művei
F. m.: Jövedelmi adótanulmányok. (Bp., 1873)
Az emberi élettartam és halandóság kiszámításáról. (Bp., 1874)
Budapest főváros halandósága 1874-ben és 1875-ben. (Bp., 1877)
Budapesti adótanulmányok. (Bp., 1877)
A fővárosi halandóság kérdéséhez. (Bp., 1879)
A nemzetközi statisztikai és a kongresszusok. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1880. jan. 12.)
Budapest nemzetiségi állapota. (Bp., 1882)
Hontmegye nemzetiségi állapota. (Bp., 1883)
Armuth und Todesursachen. (Wien, 1886)
Demologiai tanulmányok. (Bp., 1889)
Kritik der Vaccination-Statistik und neue Beiträge zur Lehre vom Impfschutze. (Washington, 1888; 2. bőv. kiad. Berlin, 1889)
A budapesti túlzsúfolt lakások. (Bp., 1893)
Über den Zusammenhang zwischen Armuth und infectiösen Krankheiten. (Leipzig, 1894)
Mass und Gesetze der ehelichen Fruchtbarkeit. (Wien, 1894)
An Estimate of the Degree of Legitimate Natality. (London, 1895)
A himlőoltás véderejéről. (Bp., 1897)
Die seculäre Weltzählung. (Berlin, 1897)
Die Natalitäts- und Mortalitätsverhältnisse ungarischer Stadte in den Jahren 1875–1895. Thirring Gusztávval. (Bp., 1897)
Hitfelekezet, vagyonosság és foglalkozás befolyása a halálokokra. (Bp., 1898)
A felvidék eltótosodása. Nemzetiségi tanulmányok. (Bp., 1898)
A részvénytársulati statisztika reformja. (Bp., 1900).
Irodalom
Irod.: Thirring Gusztáv: K. J. emlékezete. (Földrajzi Közlemények, 1908)
Saile Tivadar Antal: K. J. hatása a statisztikai fejlődésére. (Bp., 1927)
Laky Dezső: A magyar statisztika nagy korszakának akadémikus képviselői. Megemlékezés K. J.-ről, br. Láng Lajosról és Vargha Gyuláról. (Bp., 1938)
Szabady Egon: A népességtudomány fejlődése Magyarországon. (Statisztikai Szemle, 1967)
Cseh- Szombathy László: A budapesti szegényügy és statisztikája K. J. szemléletében a XX. század elején. (Statisztikai Szemle, 1969)
Francis Galton és K. J. levelezése. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta Szabady Egon. (Demográfia, 1970)
Horváth Róbert: Kőrösy kiadatlan tudománytörténeti tanulmánya Schmeizel Mártonról. (Demográfia, 1970)
Saád József: K. K. (Magyar Szemle, 1995)
Emed, Alexander: A magyar statisztika atyja. K. J. (Mérleg, 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
